chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Pjattaforma Elettronika għat-Tagħlim għall-Adulti fl-Ewropa

Blog

Gödöllői Pályaorientációs Iskola

21/01/2020
minn Andrea Visztenvelt
Lingwa: HU

Megjelent a Pályatanácsadói Kiskönyvtár sorozatának első kötete, Dr. Kenderfi Miklós szerkesztésben, 18 éves a „Gödöllői Pályaorientációs Iskola” címmel.

A könyvsorozat életre hívásának elsődleges célja, hogy a pályaorientáció, életpálya tanácsadás területén tevékenykedő szakemberek elméleti és gyakorlati munkájuk támogatására olyan hazai és nemzetközi szakirodalmakkal találkozhassanak, amelyek révén szélesedik professziójukhoz kapcsolódóan akár a módszertani repertoárjuk, akár az ismeretiek, amelyeket felhasználva innovatív módon, az adott célcsoportok speciális igényeinek megfelelően végezhetik napi munkájukat, fejleszthetik saját szolgáltatásaik minőségét.

A kötetben 4 tanulmány bemutatása mellett számos jó gyakorlat leírásával találkozhat az olvasó, illetve a Szent István Egyetem két volt hallgatójának a pályaorientációval összefüggő tapasztalatai is színesítik a könyv tartalmát.

Az EPALE, mint a felnőtteket támogató elektronikus platform a tanköteles koron felül eső személyek pályaorientációjával foglalkozik, ezért a fent nevezett kötetből a Borbély- Pecze Tibor Bors tanulmányára hívom fel a figyelmet, amely a Pálya- és Szakképzési Tanácsadók Világszövetségének (IAEVG) etikai irányelveivel foglalkozik, a változó hangsúlyok tükrében.

A szerző a tanulmányban leírja, hogy a professzió, azaz a pályatanácsadó szakma folyamatosan reflektál a karrier, a pályafutás fogalmi rendszerének változására, ezért szükségszerű a tanácsadói tevékenység változása, annak tartalmának módosulása kapcsán az etikus szakmai viselkedés meghatározása is.

A pályaorientációs tevékenységet a foglalkoztatási mobilitás esélyegyenlőtlenségének csökkentésére is alkalmazzuk (Róbert, 1990), így a tanácsadás, mint humánszolgáltatás a társadalmi mobilitást támogató feladatrendszerként is meghatározató. A globalizáció, a 4. ipari forradalom hatására a munkaerővel szembeni elvárások jelentős mértékben megváltoznak, a nem kognitív kompetenciák felülértékelődése figyelhető meg. Ebben a gyorsan változó technológiai környezetben a pályafutás globális, tervezhetetlen, és változásokkal folyamatosan terhelt (Hall, 1996), ezért a pályatanácsadóknak egyre nagyobb szerepe lesz a folyamatok támogatásában.

Egy professzió minőségének mércéje az, ha képes a jó gyakorlatok bemutatásán, disszeminációján túl eljutni oda, hogy saját szakmai protokollt dogoz ki, amelyet önmagukra nézve a professzió gyakorlói elfogadnak. (Kissné Viszket- Mogyorósy- Révész, 2017).

Mivel a pályatanácsadás fő funkciói a társadalmi mobilitás elősegítése, valamint a gazdasági versenyképesség maximalizálása, ezért olyan etikus gyakorlatot kell felépítenie, amely ezt a két rendszert egyszerre képes magába foglalni. Watts (2002) egy koordináta rendszert alkalmazva hívta fel a figyelmet a társadalmi változások és a satus quo megtartása tükrében arra, hogy a társadalom, vagy az egyén kerüljön középpontba a pályatanácsadás folyamatában.

Fókuszban a társadalom Fókuszban az egyén
Társadalmi változás radikális (társadalmi változás) progresszív
Status qou konzervatív liberális (non- direktív)

1. sz. ábra: Társadalom- politika és pályatanácsadás (Watts, 2002)

Ezen túl az ILO, a a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is kijelölte a pályatanácsadók feladatrendszerével összefüggésben az etikai irányelveket, amelyek legfontosabb eleme az alábbiak szerint foglalható össze:

„…a tagok az emberi méltóság, szabadság és integritás jegyében támogatják az embereket az élethosszig tartó döntéshozatalban, bármely életkorban és élethelyzetben, hogy megküzdhessenek (coping, career resilience) a munkaerőpiac és a munkahelyek turbulens világával…” (IAEVG 2017)

„…a tagoknak fontos társadalmi szerepe van a közbeszéd alakításában, a közintézmények szakmai tevékenységének befolyásolásában…” (IAEVG 2017)

A tanulmány összefoglaló részében az olvasható, hogy bár próbálkozásokról tudunk, komplex, a pályatanácsadás rendszerének etikai irányelveit definiáló munka nem született eddig, holott nagy szükség volna arra, hogy a pályatanácsadók munkájuk során fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási szemléletet is egységesen kövessenek a szakmai professzió fölött.

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn