chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Pjattaforma Elettronika għat-Tagħlim għall-Adulti fl-Ewropa

 
 

Blog

Munkahelyi digitális tanulás – Inspiráló példák Európából

29/11/2019
minn Györgyi Bajka
Lingwa: HU
Document available also in: EN EL CS HR FR

/hu/file/digital-learning-workplace-0Digital learning workplace

Digital learning workplace

 

Hatalmas lehetőség rejlik a digitális technológiákban a munkahelyi tanulás terén. Andrew McCoshan, az EPALE témakoordinátora az Oktatás és képzés 2020 szakképzési munkacsoportjának keretében az uniós tagállamokkal közösen vizsgálta meg, hogy mik a lehetőségek és mik a kihívások ezen a területen. Ez a blogbejegyzés a lehetőségekkel foglalkozik, míg az azt kísérő cikkben a kihívásokról olvashat.

 

A munkahelyeken egyre jobban elterjednek a digitális tanulási technológiák. A LinkedIn Learning egyik friss jelentéséből az derül ki, hogy a vállalatokon belül a munkahelyi „tehetségfejlesztéssel” foglalkozók közel kétharmada többet költ költségvetéséből online tanulásra, mint 2017-ben. Több mint egyharmaduk kevesebbet költ oktató irányításával tartott képzésre. Nem így lenne, ha a digitális tanulás nem kínálna új lehetőségeket, és nem lenne előnyösebb a tanulás hagyományos formáinál. Mik tehát a lehetőségek, és miben bizonyulnak jobbnak a digitális technológiák más módszereknél?

Az uniós tagállamok jelenleg az Európai Bizottság támogatásával közösen keresik a választ ezekre a kérdésekre az Oktatás és képzés 2020 szakképzési munkacsoportján keresztül. Jelentés majd csak jövőre készül, de már most ígéretes válaszok körvonalazódnak azt illetően, hogy milyen típusú tanulási módszereket alkalmaznak a munkahelyeken az új készségek elsajátítása iránti igény kielégítésére.

Csináljuk másképp!

Közismert, hogy a digitális technológiáknak köszönhetően másképp taníthatunk és tanulhatunk, mint korábban, a munkavállalók és a munkáltatók számára pedig ott és abban az időben nyílik lehetőség tanulásra, ahol és amikor azt szeretnék.

Mi több, az oktatásban és képzésben a mostani innovációk olyan alapvető jelentőséggel bírnak, hogy igazából egy, a tanulás területén végbemenő forradalom korai szakaszának is tekinthetők. Az oktatásban és képzésben jelenleg vízválasztó jellegű és radikális újítások jelennek meg, ami nem csupán lassú, fokozatos változást jelent. Ezek egyrészt az új technológiákhoz, másrészt a munkaerőpiac digitalizációjából eredő új készségigények felmerüléséhez köthetők.

A digitális technológiák különösen alkalmasak az olyan pedagógiai módszerek támogatására, mint a tapasztalati tanulás, a kevert oktatási formák és a játékalapú tanulás, ahogy azt az alábbi példák mutatják.

 

HOGYAN TÁMOGATHATJA A DIGITÁLIS TANULÁS...

...A TAPASZTALATI TANULÁST?

  • Az Európai Képzési Alapítvány egyik friss jelentéséből az derül ki, hogy a videókészítés rendkívül hatékony a tapasztalati tanulás módszerével ötvözve, mivel módot ad az önreflexióra, illetve kiterjeszti és ösztönzi azt. A videókészítés segít megörökíteni a tanulók tapasztalatait: rögzíthetik tapasztalataikat, majd különféle módokon aktívan tanulhatnak a felvételből. A tanárok például felvehetik magukat munka közben, majd saját maguk értékelhetik vagy megoszthatják tevékenységeiket egy videós tanulócsoportban, illetve olyan platformon, ahol a tagok értékelhetik a megosztott tevékenységeket.

...A KEVERT OKTATÁSI FORMÁKAT?

  • Finnországban az Omnia (az Espoo régió három települési önkormányzathoz tartozó közös oktatási hatósága), úttörő szerepet tölt be az online szakképzésben. Regionális oktatásfejlesztési központként öt campusszal rendelkezik, és 860 fős személyzeti állomány áll a mintegy 40 000 tanuló rendelkezésére, akik közül 10 000 szakképzésben vesz részt. Innovatív szolgáltatásai közé tartozik az Edutech Bootcamp, ahol a szakképzésben részesülő tanulók intenzív kevert oktatás keretében tehetnek fel kérdéseket, próbálhatnak ki különböző dolgokat, a tanulás pedig együttműködésen alapuló, gyakorlati és online keretek között folyik. A szakképző tanárok a közösségi médián és felhőalapú szolgáltatásokon keresztül működnek közre a tanulás támogatásában, és a tartalmakat is ezeken keresztül hozzák létre és osztják meg.

...A JÁTÉKALAPÚ TANULÁST?

  • GVETS egy kétéves Erasmus+ projekt, amelynek célja a játékalapú tanulás (vagy gamifikáció) fejlesztése a migráns hátterű gyermekekkel foglalkozó új szakemberek számára annak érdekében, hogy jobban elláthassák gyermekvédelmi funkciójukat. A projektben részt vevő mind a hét partnerszervezet ismereteit, tapasztalatait és szaktudását összegyűjtik, külön hangsúlyt helyezve a gamifikációs elemeknek a migrációval, gyermekekkel és interkulturális oktatással kapcsolatos tartalmakba történő beépítésére, hogy technológiai eszközök használatával nyújtsanak képzéseket.

 

Online szakmai anyagok és programok felhasználása

Az elmúlt években rendületlenül nőtt az internetes tanulási lehetőségek száma. A nyitott oktatási segédanyagok és a nyitott kurzusanyagok szabadon másolhatók, felhasználhatók és módosíthatók a tanárok, oktatók és tanulók által. A virtuális szabadegyetemek (MOOC-k) sok figyelmet kaptak, főként a felsőoktatásban, a szakképzésben ugyanakkor egyelőre kevésbé meghatározó a szerepük. Egyre több az egyéb kereskedelmi platform is, amelyek egyfajta tanulástámogató funkciót tölthetnek be, ilyenek például a YouTube, a Google+ közösségei és az olyan fájlmegosztó platformok, mint a Dropbox. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a vállalati képzést nyújtó szakemberek rendszerint nem csupán a nyílt hozzáférésű online tartalmakat használják fel, inkább keverik az ilyen kész tartalmakat a vállalaton belül létrehozott tartalmakkal.

 

Spanyolországban az új technológiákkal foglalkozó és tanárképzési intézet (INTEF) innovatív online tanulási lehetőségekből álló komplex csomagot kínál a tanároknak és oktatóknak készségeik fejlesztésére. Ez az alábbiakat foglalja magában:

  • Virtuális szabadegyetemek (MOOC-k), amelyek mindegyikéhez külön Facebook-csoport és Twitter-hashtag tartozik, hogy a tanárok felvehessék egymással a kapcsolatot és segíthessék egymást.
  • NANO virtuális szabadegyetemek (NOOC-k), amelyek 1–20 órányi terjedelemben kínálnak tanulási lehetőségeket egy konkrét kompetenciaterületre fókuszálva.
  • Az EduPills, egy olyan alkalmazás, amellyel 3–8 perces leckék segítségével sajátíthatók el vagy fejleszthetők digitális készségek.

Az Insignias INTEF nyitott kitűzőkészlet (Open Badge Backpack), amelynek segítségével tárolhatók, importálhatók, letölthetők és a közösségi médiában megoszthatók a kompetenciákra irányuló képzést igazoló digitális kitűzők.

 

Az okostelefonok és táblagépek térnyerésével drasztikusan kibővültek a mobil tanulás lehetőségei. Ezekben az eszközökben óriási lehetőség rejlik az oktatáshoz való – különösen a hagyományos iskolai környezeten kívüli – hozzáférés javítása és a tanulási helyszínek és munkahelyek összekapcsolása tekintetében. Az uniós finanszírozású REACH projekt keretében az alapkészségekre és ügyfélszolgálatra vonatkozó multimédiás tanulási egységeket dolgoztak ki, hogy Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban és Törökországban növeljék a fiatal tanulóknak a mobileszközök segítségével történő munkahelyi képzés iránti motivációját és az abban való részvételét. A projekt több ágazatot vett célba: turizmus, egészségügy, építőipar és élelmiszergyártás.

 

Valódi forradalom kezdődik a tanulás területén?

Míg a fentiekben leírt digitális tanulásnak köszönhetően bővültek és rugalmasabbá váltak a lehetőségek, a tanulási tapasztalat átalakítását illetően sokkal nagyobb potenciál rejlik a kiterjesztett valóságban (augmented reality – AR) és a virtuális valóságban (virtual reality – VR), amelyek újradefiniálhatják az oktatók, a tanulók és a gépek közötti érintkezést. Virtuálisvalóság-szimulációk már léteznek egy ideje, eddig azonban csak olyan ágazatokra korlátozódtak, ahol a fejlesztés magas költségeit ellentételezte az azzal járó haszon, mint például a légiközlekedési ágazatban a repülésszimulátorok. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban ma már sokkal szélesebb körben elérhetők.

A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság segítségével szimulálhatók a való élet tevékenységei, de a tanulási folyamat is jobbá tehető. A virtuális valóságra támaszkodó egyes szórófesték-szimulátorok, például a gépjárműiparban alkalmazottak segítségével adatok gyűjthetők a festék vastagságáról és eloszlásáról, így a korábbiakhoz képest részletesebben és következetesebben értékelhetők a tanulók készségei.

A kiterjesztett valóság valós környezetben teszi lehetővé az interaktív tapasztalatszerzést, például azzal, hogy a 3D-s modelleket számítógép által generált, észlelésre vonatkozó információkkal egészíti ki. Szintén egyre elterjedtebbek a mobileszközökre írt kiterjesztettvalóság-alkalmazások; segítségükkel a tanulók például 3D-ben tanulmányozhatják a geometriát és ismerkedhetnek meg a növények életciklusával. A tanárokat szoftverek is segítik saját kiterjesztettvalóság-alkalmazásuk létrehozásában.

 

Többet kell tudnunk!

Úgy tűnik, még csak az elején járunk a tanulás területén végbemenő digitális forradalomnak. A „mikrotanulásra” és a társas tanulásra új lehetőségek adódnak, új utakat nyitva meg a tanulási lehetőségek kis egységekre való bontása és az előtt, hogy a közös tanulási érdeklődéssel rendelkező emberek tartózkodási helyüktől függetlenül összekapcsolódhassanak egymással. Az új technológiák egyúttal új pedagógiai módszerek előtt is megnyitják az utat. Sok cég már most is érzékeli ennek előnyeit, többek között az alacsonyabb költségek és a nagyobb haszon terén. Jobban meg kell értenünk azonban a munkahelyi tanulásban folyó digitális innovációk különböző fajtáit. Ez a blogbejegyzés csak néhány példát mutatott be: a felnőttképzési közösségnek ennél többre van szüksége! Ossza meg Ön is gondolatait a hozzászólásoknak elkülönített részben!

A „minisorozat” kísérő blogbejegyzésében közelebbről megvizsgáljuk a munkahelyi tanulás digitalizációjával járó buktatókat, és azt, hogy miként vértezhetjük fel magunkat ezekkel szemben.

 

Andrew McCoshan tudományos kutatóként és tanácsadóként több mint 30 éve dolgozik az európai oktatás és képzés területén. Jelenleg az írországi Dublini Városi Egyetem oktatásbeli hátrányokkal foglalkozó központjának tudományos főmunkatársa.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Qed jintwerew 1 - 2 minn 2
  • Halmos-Németh Ágnes's picture
    Bár jómagam kicsit régivágásúként szeretem a nyomtatott anyagokat (könyvolvasásnál mindenképp), ám ma már vitathatatlanul meggondolom, hogy ha valami elérhető online, akkor azt használom. Egyrészt nem terhelem feleslegesen a környezetet, másrészt pedig nem is minden érhető el nyomtatott formában és ez így van jól. Nagyszerű, hogy akár az orvosi rendelőben várva, akár a gyerek úszásórája alatt is megejthetünk egy-két online nyelvleckét vagy a soron következő videó kurzust arról, hogyan lehetnék jobb előadó. Ugyan vannak olyan vélemények, melyek vitatják a digitális tanulás hatékonyságát a személytelensége miatt. Sőt, egyes oktatáskutatók a hagyományos tanulást még mindig a leghatékonyabb formának tartják. Véleményem szerint a digitális tanulás megállíthatatlan. Kíváncsian várom hol fogunk ebben tartani akár 5, vagy 10 év múlva.
  • Fanni Péter's picture
    A blogbejegyzés több oldalról vizsgálja  a lehetőségeket, és átfogó képet ad a digitális tanulásról.
    Fantasztikus érzés látni, hogy nem csak Magyarországra terjed ki, hanem különböző országokban alkalmazott példákat is bemutatnak.
    Én külföldön dolgozok és Magyarországon tanulok. Igazán hálás vagyok az egyetemnek, mivel az egész országban csak itt tudom tömbösített formában tanulni, amit szeretnék. A platformjuk kitűnően működik, a tanárok többnyire rugalmasak és online vizsgára is van lehetőség. 
    Hogy ne csak otthoni példát hozzak: a munkahelyemen napi szinten vannak online tréningek, amikre folyamatosan készülni kell. Sőt, a legújabb hajmeresztő gyakorlatunk az nem más, mint egy robottal való interjú készítése. Mivel toborzás/kiválasztás területen dolgozok, ezért az interjú (Skype, video, telefon) kulcsfontosságú. Ki merem jelenteni, hogy a fejvadász cégek kezdenek (vagy már rég elkezdték) az AI felé nyitni. Nekünk már elkezdődött az online tanulás a robotokkal való interjú kapcsán.
    Vajon elkerülhető az a hajmeresztő gondolat, hogy a jövőben robotok fogják interjúztatni és kiválasztani a megfelelő jelölteket?