Olvasási idő: kb. hat perc – olvassa el, lájkolja és kommentálja!

„Ez a gyűjteményes kötet […] példa arra, hogy a szakképzés jövőjével kapcsolatos kérdéseket – a képzési rendszerek eltérő volta ellenére – célszerű nemzetközi szinten megvitatni.”

Prof. Dr. Friedrich Hubert Esser, a BIBB elnöke

Manapság mindenütt a munkaalapú tanulás, a „work-based learning” jelszavát hallani. A koncepcióhoz fokozott várakozások kapcsolódnak, hiszen megoldási lehetőségeket ígér a munka világában a digitalizáció jelentette új kihívások leküzdésére, ahogy a számos országban előforduló, jelentős mértékű fiatalkori munkanélküliség és a nagy számú alacsonyan képzett munkavállaló problémájára is. A klasszikus képzési és továbbképzési programok a lakosság számos csoportja számára nemcsak hogy alig elérhetők, hanem tartalmi szempontból is korlátokba ütköznek. A munkafolyamatok mellett megvalósuló tanulással ezen a téren nemcsak rugalmasabban és aktuálisabban, de az adott munkakörnyezetben jobban az egyéni kihívásokhoz kapcsolódva lehetne reagálni.

/mt/file/geraltpersonal-31081551920png-0geralt_personal-3108155_1920.png

A munkahelyi tanulás rendkívül sokrétű – az informális, a munka folyamata során szinte magától megvalósuló tanulástól a strukturált, szervezett, gyakorlati és elméleti programokig terjed, amelyeket gyakran köz- vagy felsőoktatási keretek közötti képzések egészítenek ki.

A BIBB és az UNESCO-UNEVOC iránymutatása

A Német Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB) az UNESCO Nemzetközi Szakképzési Központjával együttműködésben gyűjteményes kötetet jelentett meg, amely iránymutatásként világítja meg ezt az átfogó témakört a kutatásokhoz, a gyakorlatokhoz és a politikához is. A kiadvány első számú címzettjei az egész világra kiterjedő UNEVOC-hálózat tagszervezetei, amelyek helyi és regionális szinten vesznek részt az UNESCO 2016–2021 közötti szakképzési stratégiája céljainak megvalósításában (UNESCO's Strategy for Technical and Vocational Education and Training). A kiadvány tartalma azonban egyúttal minden olyan szakember érdeklődésére számot tarthat, akik az Európai Unióban a szakképzés attraktivitásának és minőségének kérdéseivel foglalkozik.

/mt/file/coverbibbunevocwblpngcover_bibb_unevoc_wbl.png

A kötet egyfelől számos ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan tehető vonzóvá és hogyan hasznosítható a munkahelyi tanulás. Például azért, mert

1. egyrészt az érintettek kompetenciáinak fejlesztését szolgálja, másrészt hozzájárul a munka terén az innováció előmozdításához,
2. beépíthető a képzési és továbbképzési programok tanmenetébe,
3. az oktatási rendszer elismert alkotórészévé válhat, ezáltal a kibocsátott képesítéseket jövőképes végzettségként tartósan felértékelheti.

A kutatási eredményeket a kiadvány olyan formában dolgozza fel és mutatja be, hogy azok a témával először foglalkozók számára is érthetővé válnak.

Másfelől a kötet gyakorlati bepillantást enged konkrét – egészen eltérő környezetben végzett – kutatási és fejlesztési munkákba. Ezek nemcsak arra mutatnak rá, mennyire eltérőek a kiindulási feltételek a világ különböző régióiban a munka melletti tanulás fejlesztését tekintve, de egyúttal segítenek is abban, hogy az olvasó a saját körülményeit más szemmel nézze és kiindulópontnak vegye saját pilotprojektek megvalósításához.

A különböző szerzők írásai egyfelől olyan elemzői eszköztárat vonultatnak fel, amely már bizonyított a szakmai tanulás osztályba sorolása terén. Másfelől az írások bemutatják, hogyan tárhatják fel a szakemberek a munkafolyamatokat és a munkatársi tanulás dinamikáját a vállalatoknál interjúk és kérdőívek segítségével.

Az UNESCO-UNEVOC iránymutatás felépítése

A kötet öt nagy szakaszra tagolódik. Az első rész a munka melletti tanulás és a kompetenciaközpontú képzés világába vezet be: Stephen Billett olyan különböző elemzési perspektívákat mutat be, amelyekkel a munkahely tanulási helyszínként azonosítható és vizsgálható. Martin Mulder a kompetencia fogalmának kialakulását vizsgálja az egész világra kiterjedően, összefoglalva a kompetenciaközpontú képzések eddigi tapasztalatait különböző kontextusokban.

A következő négy fejezet a világ különböző részeiről származó írásokat foglal magában – Argentínától Ausztráliáig, Kínán, Nigérián, a szubszaharai Afrikán, Hollandián, Nagy-Britannián, Németországon és Szingapúron keresztül –, olyan tematikus, összefoglaló fogalmak alatt, mint:

• a tanulást elősegítő feltételek az egyének és a munkakörnyezet szintjén
• tantervfejlesztés munkafolyamat-központú képzésekhez
• oktatók, mentorok és kollégák szerepe a tanulás szempontjából
• „Boundary Crossing”: az ismeretek, képességek és kompetenciák átadása és elismerése

A kötet az UNESCO kitekintésével zárul a stratégiai képzési célokra és az ehhez még szükséges kutatási feladatokra vonatkozóan.

A különböző írások leképezik a témával kapcsolatos nézőpontok sokszínűségét. Az írásokban azok az olvasók is ugyanúgy megtalálják számításukat, akik specifikusan a németországi, kínai, argentin vagy nigériai képzési rendszer aktuális fejleményei iránt érdeklődnek, mint azok a kutatók, akik új ötleteket keresnek arra, hogyan fejleszthető a munkahelyekre vonatkozó kutatás az oktatók támogatása érdekében.

A saját munkahely kritikai szemléletének alapja

A kötet mindemellett a saját munkahely kritikai szemléletéhez is alapot nyújt. Ehhez Alison Fuller és Lorna Unwin teszi fel a megfelelő kérdéseket:

1. Milyen a munkahelyem tanulási környezetként?
2. Vannak lehetőségek a közös reflexióra, problémamegoldásra és célkitűzésekre a csapaton belül?
3. Mennyire tudom ellenőrizni azt, ahogyan a munkám megszerveződik, végrehajtódik és értékelődik?
4. Mennyi játékterem van ahhoz, hogy önálló döntéseket hozzak és megítéljek dolgokat?
5. Hogyan tudom a szaktudásomat a munka során továbbfejleszteni, és mennyire támaszkodhatok ennek során a kollégáim támogatására és szakértelmére?
6. Mennyire van lehetőségem „multidiszciplináris környezetben” dolgozni és különböző szakterületeken dolgozó, különböző tapasztalatokkal rendelkező kollégáktól tanulni?
7. Értékelik a munkahelyemen a kollegiális támogatást?
8. Támogatja a munkahelyem a munkahelyi kereteken kívüli tanulási lehetőségeket, pl. konferencia-részvétel, kiküldetés, tanulmányi utak stb. formájában?

Amint azt már ez a kis összefoglaló is sejteni engedi, a kötet különböző célokra alkalmas – például akár szeminárium keretében történő feldolgozásra is. Az akár nagyobb olvasói csoport számára való hozzáférést az Open Access formátum biztosítja. A pdf fájl kis mérete lehetővé teszi, hogy a kötet bárhol a világon gond nélkül letölthető legyen.

Töltse le az UNESCO-UNEVOC iránymutatást az EPALE platformról.

Köszönjük, és sok sikert kívánunk a szakmai (tovább-)képzések szerteágazó területén folytatott személyes projektjeihez!

Szívélyes üdvözlettel Bonnból:

Anke Bahl és Agnes Dietzen

bahl@bibb.de és dietzen@bibb.de

A szerzőkről:

Dr. Anke Bahl 18 éve a bonni Szövetségi Szakképzési Intézet tudományos munkatársa. Ennek során számtalan nemzeti és nemzetközi projektben vett részt, széles körű tapasztalatokat szerezve a tudomány, a gyakorlat és a politika metszetében elhelyezkedő területen. Munkájának középpontjában a szakmai kompetenciafejlesztés, a munkahelyi tanulás, a szakmai oktatók, a vállalati munkaerő-keresés, valamint az etnográfiai szakma- és ágazati kutatás áll. Kövesse Anke Bahlt a Twitteren is: @anke_bahl

Dr. Agnes Dietzen a kompetenciafejlesztési terület vezetője a bonni Szövetségi Szakképzési Intézetben. Kutatási területeit a kompetencia és a vállalati szakképzés kutatásának különböző kérdései jelentik. Ezek közé tartozik a szakmai kompetenciák mérése, különösen a szociális és a kommunikatív kompetenciákra kiterjedően. A vállalati kutatások terén munkájának középpontjában a kompetenciák, a szakképzés és a továbbképzés, a munka melletti tanulás, a munkaerő-keresés és a munkaerő-fejlesztés vállalati kezelése áll.

A témához kapcsolódó kiadványok:

A munka világának digitalizációja – új esélyek a felnőttképzésben?