chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Pjattaforma Elettronika għat-Tagħlim għall-Adulti fl-Ewropa

 
 

Blog

Legyen az északi folkbildning az UNESCO kulturális örökség része!

22/08/2019
minn Györgyi Bajka
Lingwa: HU
Document available also in: EN EL SK FR

/mt/file/folkbildningFolkbildning

Folkbildning

 

Az UNESCO kulturális örökségévé válhatna-e az északi országokban elterjedt nem formális felnőttoktatás, amint azt Gösta Vestlund, a felnőttoktatás nagy öregje megálmodta?

 

Meleg volt Stockholmban abban a szeptemberben, hét évvel ezelőtt. Kellemetlen volt.

Svédországi hivatalos utam vége felé jártam, és türelmetlenül vártam, hogy felszálljak a kompra, és hazaérjek az öböl túloldalán fekvő Helsinkibe. Öthetes volt az első gyermekem, és egy fertőzés miatt kórházba került. Nagyon rossz volt távol lenni.

De volt még egy feladatom, mielőtt hajóra szállnék.

Egy rendkívüli emberhez tartottam, hogy videóinterjút készítsek vele. Gösta Vestlund a szabad, nem formális felnőttoktatás északi országokban kialakult típusába tartozó svéd folkbildning nagy öregje (lásd a lenti háttérmagyarázatot).

Akkoriban Gösta Vestlund 99 éves volt. Most, amikor ezt a cikket írom, 106 éves. Oktatóként, tisztviselőként, íróként és nyilvános viták vezéralakjaként elképesztő, kilenc évtizeden átívelő pályafutásra tekinthet vissza a nem formális felnőttoktatás területén, amely máig is folytatódik.

Az állványt és a fényképezőgépet cipelve indultam keresztül Stockholmon, hogy elkészítsem az interjút. Taxiba szálltam, amely hamarosan egy kertvárosi részen vitt át. Csak néhány lépést kellett megtennem Gösta Vestlund ajtajáig, és máris egy puha kanapén találtam magam, kissé döbbenten nézve, ahogy a százéves vendéglátóm mosolyogva szolgálja fel nekem a kávét és a süteményt – visszautasítva minden segítséget.

Ez az interjú lett szakmai életem egyik legkedvesebb és legemlékezetesebb találkozása. Gösta Vestlund gondolatai lebilincselőek, előadásmódja kiváló. Nyugtalan hangulatom abban a pillanatban elmúlt, amikor beléptem az ajtaján, és a lehető legkedvesebben, szívből jövően üdvözölt – elutasítva minden titulust és udvarias megszólítást.

Bő egy órát beszélgettünk. Szinte fájt, amikor később egy 14 perces videóba kellett belezsúfolnom azt a magával ragadó beszélgetést.

A videó az Elm Magazine tulajdonában áll. www.elmmagazine.eu

 

Gösta Vestlund mondanivalójának lényege, hogy milyen mélyen összekapcsolódik egymással a folkbildning és a demokrácia. A folkbildning központi gondolata az, hogy önfejlesztésre és a társadalom fejlődésére kell motiválni az embereket, építve mindeközben a tanulók önbecsülését. Ez az egyének iránti tisztelet – Gösta Vestlund szavai szerint – egyben a demokráciának is az alapja.

A leginkább az maradt meg bennem, amit utoljára mondott. Volt egy víziója, amit tovább akart adni minden felnőttoktatónak.

„Mi lenne, ha a folkbildning felkerülne az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára?”

Gösta Vestlund ezzel kapcsolatban kifejtette, miként lenne a kulturális örökség listájára történő felvétel egyfajta főhajtás a folkbildning demokráciaépítésben betöltött szerepe előtt, és miként jelentene egyszersmind ügyes érdekérvényesítést olyan időkben, amikor számos országban fogyatkozóban vannak a felnőttoktatás számára nyújtott állami támogatások.

Hét éve folyamatosan az jár a fejemben: milyen ragyogó ötlet! Az EPALE közösségéhez fordulok: meg tudnánk-e ezt valósítani? Szóljon hozzá a lenti „Megjegyzések” rovatban!

 

Dióhéjban az északi „folkbildning”-ről

Az északi típusú nem formális felnőttoktatás, a „folkbildning” vagy „szabad felnőttoktatás” a következőkkel jellemezhető:

  • Különféle munkavállalói és vallási mozgalmakban gyökerező, több mint száz éves hagyomány az északi országokban.
  • Legtisztább formái az északi országokban találhatók meg, de hatással volt más országok felnőttoktatási formáira is, ideértve például a német Volkshochschulét.
  • A tanulók arra irányuló önkéntes szándékán alapul, hogy egész életen át tanuljanak és emberként, valamint polgárként fejlődjenek. Gyakran kapcsolódik a demokrácia, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás ideáljához.
  • Jellemzően nincsenek diplomák és tesztek. A képzésszolgáltatók jellemzően szabadon, szabványos tanterv nélkül alakíthatják ki a tanulási ajánlatokat.
  • Számos különféle képzésszolgáltató létezik, különböző semleges vagy világnézeti háttérrel: például tanulókörök, népfőiskolák (jellemzően bentlakásos kampuszok hosszabb képzési programokkal), felnőttoktatási központok (jellemzően esti kurzusok), sportintézmények stb.
  • Az állami támogatás szavatolja az alacsony tandíjat és a mindenki számára biztosított hozzáférhetőséget.
  • Több északi országban a bevándorlók integrációs képzéséért jelentős részben a folkbildning felel.

Markus Palmén újságíró, író, audiovizuális producer és szabadúszó. 2017 augusztusa óta ő az EPALE szakpolitikáért felelős témakoordinátora. Markus nyolc éven át volt a European Lifelong Learning Magazine vezető szerkesztője és főszerkesztője.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn