chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Eiropas Pieaugušo izglītības e-platforma

 
 
Posted by Anikó Ocsák-Boros on 07/12/2019 - 14:50

Európai képesítési keretrendszer változása a felnőttképzésre vonatkozóan

A cikk rámutat, hogy a képesítési keretrendszer nem egységesen változott a felnőttképzésre vonatkozóan. A képesítési keretrendszer igénye bő tíz évvel ezelőtt merült fel az Európai Unióban. Ennek oka az volt, hogy a tagállamokban megszerezhető képesítések, bizonyítványok, oklevelek alig voltak megfeleltethetők egymásnak. Bár már létezett az Europass, a szakképzésben az ISCED, és egyéb rendszerek, ezek kevésnek bizonyultak. Egy olyan keretrendszerre volt szükség, amelybe nemcsak a felsőoktatásban és a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben, hanem a köznevelésben is megszerezhető képesítés, részképesítés, bizonyítvány is besorolható. Fontos volt az is, hogy ne csak az iskolarendszerben, hanem a nonformális, informális tanulásban megszerezhető bármilyen végzettség is elismerhető és átlátható legyen. Egyértelműnek kell lennie ugyanis: egy bizonyítvány milyen szintű, mire jogosít, mit tud, és mire képes az, aki rendelkezik vele – ezért kidolgozták az Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR). Ez egy metakeretrendszer, vagyis csak úgy érvényes, ha az egyes tagállamok is kidolgozzák a saját keretrendszerüket, és a kettőt megfeleltetik egymásnak. Így a különböző végzettségek a nemzeti képesítési keretrendszer különböző szintjeire vannak besorolva, amely szintek megfeleltethetők az európaival.

2005-ben hazánkban rendeztek egy nagyszabású nemzetközi konferenciát, amelyen meghatározták a nemzeti és az európai keretrendszerek célját, eszközeit, célcsoportjait, üzeneteit. Idehaza kialakultak a munkacsoportok, igyekeztünk összefogni a köznevelési rendszert, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést.

A szakemberek tudták, hogy ennek a négy szegmensnek együtt kell dolgoznia azon, hogy a keretrendszer egységes legyen, egészként működjön. A keretrendszerek célcsoportját elsősorban a tanulók jelentik. A lényeg, hogy bárki, bármilyen papírhoz, képesítéshez, bizonyítványhoz, oklevélhez jut, azt el tudja ismertetni Európa más országaiban is. Ugyancsak célcsoportot képeznek a munkaadók, akik számára a keretrendszereken keresztül értelmezhetővé válik a munkavállaló papírja. A két nagy célcsoporton kívül mindenki mást is érint a keretrendszer: a szakmapolitikusokat, a tartalmi szabályozáson dolgozó szakértőket, a tanárokat, oktatókat, a képzési programfejlesztőket, a felnőttképzési és tanár-továbbképzési programfejlesztőket.

A besorolás akkor lehetséges, ha tudjuk, mi a tanulás kimenete, mi a tanulási eredmény. Ehhez viszont paradigmaváltás szükséges, hiszen a poroszos oktatási rendszerben hagyományosan a tanulási célokat határozzák meg, a tanulás-tanítás folyamatát szabályozzák. A képesítési keretrendszer segítségével ugyanakkor meg tudjuk mondani, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a) mit tud, b) mire képes, c) milyen mértékű autonómiával és felelősségvállalással rendelkezik a saját működését és munkáját illetően. E három szempont alapján írhatók le az európai képesítési keretrendszer egyes szintjei. Mi, magyarok még egy negyedik szempontot is hozzátettünk ehhez a 2005-2006-os fejlesztés során, ez pedig az attitűd. Vagyis, hogy milyen a tanuláshoz, a munkához, a kihívásokhoz való hozzáállása annak, aki kézhez kapta az adott bizonyítványt.

2011 végén a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban is elindult egy-egy minőségfejlesztést célzó uniós program. Vagyis három szektorban három program futott az MKKR fejlesztésére, annak ellenére, hogy elvi szinten a három, illetve a negyedik – a felnőttoktatási − szektornak együtt kellett volna dolgoznia. Ezt azonban nem engedte az EU-s támogatási rendszer logikája.

 

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/osszehangolt-kepessegek

Refresh comments Enable auto refresh

Tiek rādīts 1. - 1. no 1
  • Lietotāja Éva Szederkényi attēls
    Köszönöm, egy gondolta jutott eszembe. A validációs folyamatokat is össze kellene hangolni.