chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Eiropas Pieaugušo izglītības e-platforma

Emuārs

EQAVET a magyar felnőttképzésben

28/05/2020
Marton Jozsef
Valoda: HU
Document available also in: EN DE

A minőségbiztosítás a szak- és felnőttképzési szakmapolitika fontos eleme. A minőség, valamint a minőség biztosítása és folyamatos fejlesztése a képzési folyamat valamennyi résztvevőjének állandó feladata. A szakképzés minőségbiztosításának ügyét európai kezdeményezések is ösztönzik. A képesítések átláthatósága és összehasonlíthatósága a közös európai oktatási térség és a közös munkaerőpiac létrehozása céljából került előtérbe. Az Európai Parlament és a Tanács 2009-ben elfogadta a szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerének (EQAVET) létrehozásáról szóló Ajánlást. Az Ajánlásban megfogalmazott követelmények hatással voltak a magyar felnőttképzés 2013-ban és 2020-ban bevezetett reformjára is. A mai blogbejegyzésünkben az utóbbi 7 évben, a magyar felnőttképzés minőségbiztosításában bekövetkezett változásokat foglaljuk össze az EQAVET Ajánlás tükrében.

Nem vitatott kérdés, hogy a képzés minőségét megbízható módon kell biztosítani. Jogszabályi szinten a minőségbiztosítási mechanizmusokat a szakképzési törvény, valamint a felnőttképzésről szóló kerettörvények és ezek rendelkezéseit kiegészítő végrehajtási rendeletek írják elő. Ezek a felnőttképzők saját minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását, valamint a képzés lebonyolítását és külső ellenőrzését is szabályozzák. A felnőttképzés minőségbiztosításának több dimenziója van. Többek között a bemenet (a felnőttképző jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állása, a képzési programok megléte stb.), a folyamat (a képzések szervezése, dokumentálása, oktatási módszerek, az oktatók minősítése és továbbképzése, panaszkezelés stb.), a kimenet (a sikeres vizsgák, lemorzsolódás, elégedettség stb.), valamint az eredmény (a tanultak alkalmazása, a képesítés kamatoztatása stb.).

A 2013-ban elfogadott felnőttképzési törvény 4 olyan képzési kört határoz meg, amelyekre a jogszabályok vonatkoznak: az államilag elismert szakmai képesítést nyújtó képzések, a programkövetelmények alapján folyó “egyéb szakmai képzések”, az idegen nyelvi kurzusok és az egyéb támogatott képzések. A Szakképzés 4.0 stratégiának megfelelően a 2020-tól átalakuló szabályozás bejelentés-, vagy engedélyköteles képzéseket különböztet meg – a szigorúbb engedélyezési követelmények államilag elismert tanúsítványt megcélzó vagy állami, illetve EU támogatásból megvalósuló képzések esetén teljesítendők.

A felnőttképzés minőségbiztosítása egyrészt a szolgáltatók működésének engedélyeztetési eljárásában jelenik meg. A képzésszolgáltatók akkor jogosultak a fenti körbe tartozó képzési programok szervezésére, illetve a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek és az engedély megszerzéséhez, valamint a működéshez szükséges feltételrendszerrel rendelkeznek, és létrehozták saját minőségbiztosítási rendszerüket, amelynek meg kell felelnie a jogszabályok szerinti minőségbiztosítási elvárásoknak. Ezek az engedély megadásának feltételei. Az engedélyezés feltétele továbbá a szakértői bizottság által lefolytatott vizsgálat és helyszíni szemle.

Másrészt a felnőttképzők működéséhez kötött feltételrendszer kötelező eleme a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, amely az erre épülő mindennapi tevékenységen, s az ehhez kapcsolódó önértékelésen, továbbá a nyilvánosság biztosításán keresztül garantálja a folyamatos szakmai önfejlődést. Az intézmények szabad kezet kapnak abban, hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelő, saját minőségbiztosítási rendszert hozzanak létre. A felnőttképző minőségbiztosítási rendszere ugyanakkor az EQAVET elvárásokkal összhangban kiterjed a működéssel összefüggő tevékenységek átfogó intézményi szabályozására, és a PDCA-logika alapján – tervezés, megvalósítás, értékelés, visszacsatolás – a változásmenedzselési feladatok koordinálására is. Az intézményi minőségbiztosítási rendszerben a kötelezően szabályozandó tevékenységek és folyamatok összhangban vannak az EQAVET Ajánlásban meghatározott indikatív jellemzőkkel. A minőségbiztosítási rendszer része a képző minőségpolitikát összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza az intézmény erre vonatkozó stratégiáját és rögzíti a felelősségi köröket. A minőségbiztosítási rendszer szemléletében az önértékelésre épül, folyamatos fejlesztést irányoz elő mind a képzések, mind az eszközök, mind a humánerőforrás terén, ahol a fejlesztések alapját a nyilvánosan is elérhető adatok és a visszajelzések adják.

A felnőttképzési hatóság a felnőttképzési tevékenységre vonatkozó előírások betartását szakértők bevonásával legalább négyévente ellenőrzi. Ezen kívül a törvény azt is előírja, hogy a felnőttképzést folytató intézménynek négyévenként legalább egyszer el kell végeztetnie az intézmény tevékenységének külső értékelését, melyet korábban pályázat útján kiválasztott szervezetek végeztek. Az új szabályozás szerint az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) szakértők bevonásával, a felnőttképző megbízása alapján végzi a külső értékelést. A külső értékelés során az IKK azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja-e el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerinti értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására.

Az új szabályozásban nevesítve megjelenik az EQAVET Keretrendszer alkalmazásának követelménye a külső értékelési folyamatban. A külső értékelés módszertanát és az annak során használt eszközöket az IKK az EQAVET Ajánlás alapján egységesen dolgozza ki, és a honlapján közzéteszi. A nyilvánosságra kerülő dokumentum és az e szerint lefolytatott külső értékelések a jövőben hozzájárulnak ahhoz, hogy az EQAVET indikatív jellemzők és indikátorok ne csak a helyi minőségbiztosítási rendszer formai megfelelőségében, hanem a mindennapi működésben is megjelenjenek.

A kormányzat a Szakképzés 4.0 stratégiában kiemelt fontosságot tulajdonít egy olyan keresletvezérelt, kimenet-szabályozott felnőttképzési rendszer kialakításának, amely támogatja a rövid ciklusú képzéseket, az előzetesen megszerzett tudás beszámítását. Magyarországon a felnőttképzés minőségének, elérhetőségének és rugalmasságának erősítését szolgálják azok az átalakulások, amelyeket a jogszabályi környezet 2020. évi változása előre vetít.

Felkeltettük az érdeklődését?
Olvassa el a Minőségbiztosítás a szakképzésben és a felnőttképzésben témahetünk további cikkeit is!

Molnárné Stadler Katalin: Az EQAVET Keretrendszer

Králik Tibor: EQAVET a magyar iskolai rendszerű szakképzésben
Molnárné Stadler Katalin: Az EQAVET Keretrendszer alapján történő önértékelés megvalósítása szakképző intézményekben
Karvázy Eszter: Erasmus+ projekt az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer hazai fejlesztésére
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn