chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Eiropas Pieaugušo izglītības e-platforma

Emuārs

Az EQAVET Keretrendszer

25/05/2020
KATALIN MOLNÁR-...
Valoda: HU
Document available also in: EN DE

Az Európai Unióban 2000 óta töretlenül nő és erősödik az elkötelezettség a közös minőségbiztosítási keretrendszer alkalmazása, alkalmazásának ösztönzése iránt a szakképzésben. Ennek oka, hogy az Európa gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kitűzött célok (a versenyképesség, a foglakoztathatóság növelése, a tudásalapú társadalomba való átmenet előmozdítása, a mobilitás fokozása) előtérbe és középpontba helyezték a szakképzés minőségének, minőségbiztosításának a kérdését. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-án elfogadott Ajánlásával létrehozott Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (a továbbiakban EQAVET) az elmúlt 10 évben a tagországok kétharmadában eredményesen segítette és támogatta a szakképzési minőségbiztosítási rendszerek közös európai referenciák mentén történő folyamatos fejlesztését, reformját; 14  országban pedig – köztük Magyarországon is – közvetlenül is hozzájárult a nemzeti rendszer kialakításához.

De mi is az az EQAVET Keretrendszer? Ebben a mai blogbejegyzésünkben néhány gondolatot szeretnénk megosztani arról, hogy mi itt, Magyarországon hogyan közelítjük meg, értelmezzük az EQAVET Keretrendszert.

Az EQAVET a mi értelmezésünkben egy európai elvárásrendszer, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse és támogassa a szakképzés minőségének folyamatos fejlesztését. Egy olyan viszonyítási (referencia) eszköz, amellyel világossá lehet tenni a nemzeti szakképzési minőségbiztosítási (keret)rendszerek és az európai keretrendszer közötti megfelelés fokát, mértékét, európai szinten egyeztetett és elfogadott közös referencia-kritériumok alapján, így segítve a tagállamokat, a szakképzési szolgáltatókat és más szervezeteket saját rendszereik kialakításában és folyamatos továbbfejlesztésében, megújításában.

Az EQAVET a szakképzést egységes egészként kezeli, a szakképzés minden formájára – iskolai rendszerű szakképzés, szakmai továbbképzés, felnőtt(szak)képzés, munkaalapú tanulás-képzés, tanulószerződéses képzés stb. – vonatkozik. Az alapvető minőség-követelményeket azonban minden alkalmazónak önmagára kell értelmeznie, adaptálnia. Így a keretrendszer jelleg lehetővé teszi az EQAVET alkalmazását a különböző környezetben és feltételek mellett működő, különböző nagyságú és profilú felhasználók (szakképzési rendszerek és szakképzési szolgáltatók) esetében.

 

AZ EQAVET Keretrendszer három fő részből áll:

  1. Az EQAVET minőségbiztosítási és minőségfejlesztési ciklust a folyamatos fejlesztés PDCA logikájának négy lépése – 1. Tervezés, 2. Megvalósítás, 3. Értékelés, 4. Felülvizsgálat (ebbe mi beleértjük a visszacsatolást és a fejlesztéseket is) – alkotja. Az EQAVET újszerűsége és hozzáadott értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépéshez európai szinten elfogadott, közös alapvető minőségkövetelményeket – indikatív jellemzőket – határoz meg, amelyek a mi megközelítésünk szerint szakképzési elvárások, így bármely szakképzési rendszer vagy szakképző intézmény számára értelmezhetőek, ezek teszik az általános minőségbiztosítási rendszereket szakképzés-specifikussá.

Az indikatív jellemzők segítik a Keretrendszer bevezetését, gyakorlati alkalmazását azáltal, hogy konkrétan megfogalmazzák és kiemelik azokat a viszonylag kisszámú alapvető és lényegi szempontokat, alkotóelemeket, elvárásokat, amelyek a minőségi szakképzés szempontjából kulcsfontosságúak, és amelyekre minden szakképzési minőségbiztosítási rendszer kialakításakor, működtetésekor, értékelésekor, felülvizsgálatakor és továbbfejlesztésekor figyelemmel kell lenni – rendszerszinten és a szakképzési szolgáltatók szintjén egyaránt.  Az indikatív jellemzők képezik a nemzeti és intézményi szinten megvalósítandó cél-meghatározási, tervezési, mérési-értékelési és fejlesztési tevékenységek alapját. Mi úgy látjuk, hogy amennyiben egy szakképzést irányító vagy folytató intézmény teljesíti ezeket az alapvető minőségkövetelményeket, akkor ezáltal megteremti a lehetőségét annak, hogy jó képzési minőséget szolgáltasson.

Miközben ráirányítják az alkalmazók figyelmét a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés szempontjából fontos kérdésekre, az indikatív jellemzők nem írják elő, hogyan működjenek a nemzeti rendszerek és a szakképzést folytató intézmények. Így a Keretrendszer teret enged a legkülönbözőbb nemzeti és szolgáltatói/intézményi szintű minőség-megközelítések alkalmazásának.

  1. A monitoring a belső és a külső értékelési eljárások kombinációját jelenti, amelyeket a tagállamoknak kell meghatározniuk annak érdekében, hogy folyamatos, tényekkel igazolható és hiteles visszajelzést kapjanak arról, hol tartanak a kitűzött céljaik elérésében. 

A Keretrendszer különös hangsúlyt helyez a rendszeres időközönként és szisztematikusan megvalósuló önértékelésre, amelynek segítségével meghatározhatóak a rendszerek, folyamatok, eljárások, tevékenységek stb. erősségei és fejlesztendő területei, és ezáltal javítható, folyamatosan fejleszthető a szakképzés minősége. Az önértékelést azonban nemzeti, regionális vagy ágazati szintű, független, külső testület által rendszeres időszakonként végzett külső értékeléssel szükséges kiegészíteni.

  1. A mérőeszköz a szakképzés minőségének, eredményességének és hatékonyságának a méréséhez, értékeléséhez, bizonyításához 10 rendszerszintű indikátort kínál, amelyek kulcsfontosságú eszközök a szakképzés-irányítás számára, továbbá a szakképzés minőségének fejlesztésében.  A cél annak elősegítése, hogy a tagállamok biztosítsák a saját rendszereik minőségfejlesztésének közös mennyiségi és minőségi referencia-mutatókon alapuló, megfelelő és következetes figyelését és értékelését, valamint az objektív adatokon, tényeken alapuló fejlesztéseket.

Az indikátorok szakképzési indikátorok: a szakképzés eredményeire és a szakképzési rendszerek, az egész életen át tartó tanulás, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás és a gazdaság közötti kapcsolatokra fókuszálnak, valamint a környezethez, a bemeneti követelményekhez, a folyamathoz, a kimeneti követelményekhez és az eredményekhez kapcsolódó információkat tartalmaznak. Az indikátorok többsége intézményi szinten is értelmezhető és előállítható.

A fentiek alátámasztják: az EQAVET értelmezésében a minőségbiztosítás azt jelenti, hogy bizonyítékok alapján rendszeresen monitorozni, értékelni - esetleg javítani - kell azt, hogy a szakképzés mennyire hatékonyan és eredményesen felel meg a társadalom, a gazdaság és az egyének folyamatosan változó, alakuló igényeinek.

Az EQAVET fő alapelvét a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési ciklus tudatos alkalmazása jelenti, mind rendszerszinten, mind pedig a szakképzési szolgáltatók szintjén. Hozzáadott értéket képvisel ennek során a minőség kör zárása, azaz a mérések és értékelések eredményei alapján a fejlesztések megtervezése, végrehajtása és a megvalósult fejlesztések eredményességének értékelése (4. Felülvizsgálat lépés). Az eddigi tapasztalatok alapján a tagállamok minőségfejlesztési tevékenységében ez a leggyengébb láncszem. 

Ugyanakkor fontos megjegyezni és kiemelni, és mi itt, Magyarországon úgy is dolgozunk vele, hogy az EQAVET Keretrendszert a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési ciklus, az indikatív jellemzők és az indikátorok szerves egysége alkotja. 

Az európai szinten meghatározott és elfogadott közös minőségkövetelmények – elvárások – értékes eszközzé, a szakképzés minőségfejlesztésének mozgatójává, ösztönzőjévé teszik az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszert európai és tagállami szinten egyaránt. Hazánkban a szakképzés-specifikus minőségbiztosítási / minőségirányítási rendszer kiépítésének a folyamatában a kezdetektől az EQAVET Keretrendszer jelenti az európai közös alapot. Erről a holnapi blogbejegyzésünkben írunk részletesen.

 

Felkeltettük az érdeklődését?
Olvassa el a Minőségbiztosítás a szakképzésben és a felnőttképzésben témahetünk további cikkeit is!

Králik Tibor: EQAVET a magyar iskolai rendszerű szakképzésben
Molnárné Stadler Katalin: Az EQAVET Keretrendszer alapján történő önértékelés megvalósítása szakképző intézményekben
Marton József: EQAVET a magyar felnőttképzésben
Karvázy Eszter: Erasmus+ projekt az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer hazai fejlesztésére
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Tiek rādīts 1. - 3. no 3
  • Lietotāja Ramon Mangion attēls
    In Malta the EQAVET Framework was piloted through an LLP funded project between 2011-2013. Further information can be found through the manual published as one of the project'sdeliverables.

  • Lietotāja Eszter KARVAZY attēls
    A szakképzés minőségbiztosításához is szükséges, hogy a rendszer irányítói és a képesítések alakításában résztvevők megfelelően kommunikáljanak és széleskörű egyeztetés alapján történjenek a szükséges fejlesztések.
  • Lietotāja Anildo Vedovatti attēls
    A minőségbiztosítással kapcsolatban igen vegyesek az oktatásban dolgozók tapasztalatai, de azt gondolom, hogy az EQAVET keretrendszer törekszik arra, hogy gyakorlatorientált és nem túl bonyolult legyen. Aki korábban az intézménye/szervezete számára készített minőségbiztosítással kapcsolatos anyagot, annak nem lesz nehéz az adaptáció végig gondolása. Fontos, hogy a magyar rendszer folyamatosan igyekszik az aktuális törvényi szabályozásnak is megfelelni.