chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Eiropas Pieaugušo izglītības e-platforma

 
 

Emuārs

Az intergenerációs tanulás a generációk sikeres együttéléséért

24/09/2019
Péter Éva Kovácsné
Valoda: HU

A humán tőke vállalaton belüli kezelése növeli a tudásátadási lehetőségeket. Mindenki tiszteletre vágyik, ezt azonban minden generáció más és más módon határozza meg; a vállalat számára az intergenerációs mixben rejlik a lehetőség.

Tudásátadás? Fordított mentorálás? Az ismeretek kétirányú átadása a frissen munkába álló fiatalok és a tapasztalt munkavállalók között? A munka világában akár négy generáció is együtt dolgozik, és az egyes generációk között markáns eltérések vannak, megnehezítve a generációk egymással való kommunikációját és együttműködését. Minden generáció rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, értékekkel, attitűdökkel, amelyek a szervezet szempontjából előnyösek, a kérdés az, hogy hogyan lehet létrehozni az egyes generációk közötti egyensúlyt és elfogadást. A cél a nemzedékek különleges igényeinek kielégítése, a tehetségek kibontakozásának elősegítése valamint a munkahelyi jó közérzet elősegítése.

Pontosan kik tartoznak ezekhez a generációkhoz? A népességrobbanás nemzedékének tagjai, az ún. baby boomerek 1946 és 1962 között születtek. Őket a fegyelmezettségükért, kemény munkavégzésükért és lojalitásukért ismerik el. Számukra nagyon fontos a munkahelyi légkör. Akkor fogadnak el egy állást, ha úgy érzik, hogy hasznosak, értékelik és tisztelik őket. Szívesen osztják meg szakmai tudásukat a fiatalabb generációk tagjaival. Viszont néha tanácstalannak érzik magukat a fiatal munkavállalókkal szemben, akik sokkal közönyösebben tekintenek a munkára, ami türelmetlenné teheti őket. Az 1962 és 1980 között született X generáció tagjai kreatívak és függetlenek. A boomerek által elfoglalt világban kellett megtalálniuk a helyüket. A munka és a magánélet összeegyeztetésére törekszenek. Számukra fontos a hierarchia tiszteletben tartása, és nagyra értékelik, ha valaki fegyelmezetten viszonyul a munkához.

Az Y generáció tagjai 1980 és 1995 között születtek. Ők az ezredfordulósok vagy a digitális bennszülöttek, akik rabjai a technológiának és nem bírják a rutint. Nekik egyetlen eljárás sem érvényes addig, amíg annak hasznossága bizonyítást nem nyer. A közösségi hálózatokon keresztül akkor juthatnak információhoz, amikor csak akarnak. Széleskörű, de felszínes tudással rendelkeznek, viszont a digitális világban való otthonos mozgásuk révén tudják, hogy mit hol keressenek. Erős öntudattal rendelkeznek, és bizonyos esetekben irreális elvárásokkal érkeznek a munkaerőpiacra. Rendkívül gyorsan tanulnak, és jellemző rájuk a kulturális sokszínűség. Fontos számukra az egyéniség, az önállóság, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás. Megértették, hogy az lesz sikeres, aki meg tudja határozni, hogy melyik a jó információ és azzal kezdeni tud valamit. Az értelem keresése jellemzi őket, amit az Y betű is jól tükröz (angolul kiejtve „why”). A mentális és a testi egészséget kiemelten fontosnak tartják. Keresik a lehetőségeket, bevethető tudás elsajátítására törekszenek és gyors előrehaladást igényelnek, rugalmasabb munkaidőt keresnek. Hajtómotorjuk a továbbképzés, a szabadság és a függetlenség.  Egy bizonyos ideig hűségesek lesznek. Az újdonság vonzereje azonban mindig nagyon erős. A megtartásukhoz folyamatosan kedvet kell csinálni nekik ahhoz, hogy maradjanak. A folyamatos fejlődés és fejlesztés az a valódi motiváló erő, amely elkötelezetté és lelkessé teszi az Y generáció tagjait. Az Y generációnál a munkahelyváltás már néhány évente kötelezően ismétlődő „szükséges rossz”, ami viszont a szakmai előmenetel, az anyagi érdekek, a folyamatos megújulás és az élethosszig tartó tanulás folyamatának velejárója.

A Z generációnak is nevezett nemzedék tagjai 1996 körül születtek. Állandóan neteznek. Blogokat, videómegosztó oldalakat, internetes napilapokat használnak. Az adott pillanatban élnek. Kommunikációs beállítottságúak, és azokkal akarnak együtt dolgozni, akik a legjobban meg tudnak felelni az elvárásaiknak. Képesek párhuzamosan több dolgot csinálni, és mivel megszokták, hogy nincs állandóság az életükben, valószínűleg még gyakrabban fognak munkahelyet váltani, mint az Y generáció. Fontos számukra a szabadság. Sokkal türelmetlenebbek és agilisabbak, mint az előző korosztály, folyamatosan keresik az új kihívásokat, lehetőségeket.

Generációk sokszínűségét és különbözőségét látva, hogyan lehet mégis kiaknázni a generációk közötti egymástól tanulás lehetőségeit? A baby boom és X generáció a munka világában megélt tapasztalatokat képes bevinni a rendszergondolkodásba – ők nagyobb rálátással bírnak a szervezeti rendszerekre, folyamatokra, ismerik ezek múltját, dinamikáját, alakulását. Ugyanakkor rugalmasan kell viszonyulniuk a „vibráló”, türelmetlen, demokratikus szellemiségű, de a tudást elismerő fiatalabb generáció tagjaival szemben. Zemke-Raines-Filipczak (2013) kutatásai alapján a legjobb cégek figyelembe veszik az egyes generációkhoz tartozó egyének közti különbségeket. A különböző gerenerációk világlátásából adódó különbségek és készségek kihasználásával biztosítják a csoportos tanulás alapjait, támogatják a folyamatos képzést, szervezeti kultúrájukba beépítik az egész életen át tartó tanulás fontosságát, erősítik szélesebb tapasztalatszerzést elősegítő a generációk közötti kommunikációt.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn