chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

Epale

Europos suaugusiųjų mokymosi elektroninė platforma

 
 

Tinklaraštis

Hogyan érjünk el 128 millió alacsony képzettségű felnőttet

10/10/2019
Györgyi Bajka
Kalba: HU

Rosy Voudouri és Lidia Salvatore cikke

A hangsúly az inkluzív és átfogó tanulási utakon van [...], amelyek fenntartható életútbeli és karrierátmeneteket biztosítanak egy változó világban

A Cedefop becslései szerint az Unióban, Izlandon és Norvégiában 128 millió felnőtt (a teljes felnőtt lakosság mintegy 46%-a) számára lenne előnyös a továbbképzés és/vagy átképzés. Az ügynökség elindított egy folyamatot, amelynek célja, hogy a lehető legtöbb embert támogasson ebben a célkitűzésben.

A Cedefop legfrissebb elemzése – amely tágabb fogalommeghatározást alkalmaz, nem csupán az iskolázottság szintjét véve figyelembe, hanem a digitális és a kognitív képességeket, valamint a készségek elavulását is – rámutat arra, hogy az idősebb munkanélküli és inaktív felnőttek esetében különösen nagy annak kockázata, hogy valamennyi készségdimenzió vonatkozásában alacsony szintű készségeket birtokolnak. Az alacsony szintű digitális készségek kockázata leginkább a nők, valamint az idősebb felnőttek esetében áll fenn, akkor is, ha alkalmazásban állnak. Az egyes országok között jelentős különbségek figyelhetők meg.

Az érdekelt felek mobilizálása

A Cedefop és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a támogatási folyamat részeként egy sor szakpolitikai képzési fórumot rendezett közösen a témában, platformot kínálva az egyes országok számára ahhoz, hogy tanuljanak egymástól, és feltérképezzék a közös kihívásokat.

A kompetenciafejlesztési pályákról tartott második szakpolitikai képzési fórumra több mint 100 szakértő és érdekelt fél érkezett májusban az EGSZB brüsszeli épületébe. A résztvevők egy elemzési keret tervezetének finomításán dolgoztak, amelyet a Cedefop az egy évvel korábbi első fórumot követően készített el azzal a céllal, hogy segítse az érdekelt feleket a felnőttekre irányuló kompetenciafejlesztési pályákkal kapcsolatos stratégiai, koherens és összehangolt megközelítésmódok kidolgozásában.

A keret meghatároz néhány kulcsfontosságú területet: a kompetenciafejlesztési pályák integrált megközelítése; a célcsoportok azonosítása; irányítás; nyomon követés és értékelés; pénzügyi és nem pénzügyi támogatás; egész életen át tartó pályaorientáció és elérés; a készségek felmérése, érvényesítése és elismerése; formális képesítéshez vezető, személyre szabott tanulási ajánlatok, valamint munkaalapú tanulást magukban foglaló ajánlatok. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a keret hasznos információforrás, inspiráló lehet, és eszközként szolgálhat az érdekelt felek számára ahhoz, hogy átgondolják és azonosítsák a cselekvési területeket.

Gondolatébresztőnek

A fórumon megtartott eszmecserék eredményeképpen több olyan tényezőt sikerült azonosítani, amelyek segíthetik az érdekelt feleket a kompetenciafejlesztési pályák végrehajtása terén történő további előrehaladásban:

  • szemléletmódbeli változás: a kompetenciafejlesztési pályák stratégiai és integrált megközelítése, egy összefogott, hozzáférhető és rugalmas tanulási útvonal közös elképzelésére építve, és erős politikai elkötelezettségből kiindulva, az érdekelt felek erőteljes részvételével, együttműködésével és partnerségeivel minden szinten és valamennyi kulcsfontosságú területen. Ezen elképzelés alapján a kompetenciafejlesztés és az átképzés az állami intézmények, a szociális partnerek, a civil társadalom és a kedvezményezettek számára közös társadalmi értéket, közjót kínál a társadalmi és a munkaerőpiaci szerepvállalás tekintetében;
  • eredményes irányítás valamennyi kulcsfontosságú területen: az érdekelt felek és az intézmények megerősített kapacitása és számonkérhetősége;
  • a tanulók támogatása a fenntartható életútbeli és karrierátmenetekben, pályaorientációs szolgáltatások segítségével, határozottan elmozdulva az egész életen át tartó támogatás logikája felé;
  • a szolgáltatási kultúra megváltozása a pályaorientáció területén, a statikus nyitott ajtó helyett dinamikus és proaktív szolgáltatásra térve át, amely képes a saját környezetükben elérni az embereket;
  • minden képzés és tanulás értékelése, előmozdítása és láthatóvá tétele, beleértve a nem formális környezetben elsajátítottakat is. A készségek felmérése, érvényesítése és elismerése egy adott ország készségfejlesztési rendszerének szisztematikus jellemzője;
  • különféle útvonalak, széles és rugalmas képzési kínálattal formális és nem formális téren egyaránt, illeszkedve az egyéni szükségletekhez (nem lineáris ajánlat, ötvözés, saját ritmus); egyértelműen kapcsolódva a formális képesítésekhez és a vonatkozó tanulási célokhoz/tanulási eredményekhez, amelyek hivatkozási pontként szolgálnak a validációs és a képességigazolási folyamatok során;
  • eredményes kommunikációs stratégiák, és azok segítségével az egyéni motiváció erősítése, a potenciális kedvezményezettek tájékoztatása a finanszírozási lehetőségekről és az elérhető képzésekről, valamint a vállalkozások, különösen a kkv-k figyelmének felhívása a kompetenciafejlesztés és az átképzés előnyeire, valamint a létező pénzügyi eszközökre;
  • költségmegosztási mechanizmusokon alapuló megfelelő szintű finanszírozás, valamint a kkv-k külön támogatása (beleértve a partnerségeket és az igazgatási támogatást);
  • átfogó nyomonkövetési és értékelési megközelítés egy, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó átfogó és integrált adatgyűjtési rendszer információira építve.

Merre tovább?

  • Az elemzési keret tervezetét a fórumon kapott visszajelzések nyomán felülvizsgálják és kibővítik, hangsúlyozva az alábbi aspektusokat:
  • inkluzív és átfogó tanulási utak, amelyek nem korlátozódnak az alacsonyan képzett felnőttek továbbképzésére, hanem
  • kiterjeszthetők a felnőtt lakosság valamennyi átképzési szükségletére, biztosítva a fenntartható életútbeli és karrierátmeneteket egy változó világban (olyan aspektusokkal, mint a technológiai változások és a munka jövőjére gyakorolt következményeik, a digitalizáció, a környezet, az idősödő társadalom, valamint a társadalmi befogadás);
  • a közösség és a helyi intézmények szerepének fokozott hangsúlyozása;
  • nagyobb figyelem fordítása a kapacitásépítésbe való beruházásra, az infrastruktúra és az emberi tőke (tanárok és oktatók, képzésszolgáltatók, pályaorientációs szakemberek) tekintetében egyaránt, továbbá a munkaadók, különösen a kkv-k bevonása és támogatása szempontjából is.

A felülvizsgált főbb jellemzők ki fognak egészülni bevált gyakorlati példákkal, amelyek inspirálhatják az érdekelt feleket arra, hogy módokat találjanak a kihívások kezelésére. Az egységes szerkezetbe foglalt elemzési keret 2019 végére áll majd rendelkezésre.

Forrás: CEDEFOP Skillset and Match Magazine

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn