chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Piattaforma elettronica per l'apprendimento degli adulti in Europa

 
 

Blog

Felnőttkori tanulás a munkahelyen - Különös tekintettel a távmunkában foglalkoztatott munkavállalók egészségfejlesztésére

22/11/2019
di Adrienn Kiss-Márton
Lingua: HU

Pályázat a EPALE tartalomfejlesztési díj 2019-re

/en/file/linusschutzkepeapixabay-enjpglinus_schutz_kepe_a_pixabay-en.jpg

 

„Az egészség a testi, szellemi és szociális teljes jólétnek állapota 

és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiányából áll.” 

(Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya)

 

A munka-magánélet közti egyensúlyozásban egyre növekvő számban jelennek meg a home-office/ távmunka munkavégzést támogató, kínáló, felajánló munkáltatók. A cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, s ennek felszámolásának egyik lehetséges módja – erre alkalmas munkakörökben – a munkavégzés feltételeinek ilyen irányú átalakítása. Megoldást jelenthet ez a tényleges fizikai jelenlétet nem igénylő munkakörökben, mikor az adott feladatok ellátáshoz az irodában is pusztán számítógépre, internetre, esetleg telefonra van szükség.  

Bejegyzésemben a munkahelyi egészségfejlesztés kiterjesztésében rejlő lehetőségeket szeretném érinteni a teljesség igénye nélkül, közös gondolkodásra hívva az olvasókat. A HR, a munkáltató számára talán több feladatot ró, ugyanakkor megnő a prevenció lehetősége is azáltal, hogy a családok otthonába könnyebben eljut, ezáltal a társadalom egészére gyakorolhat hatást. Az egészségfejlesztés tipikusan az a terület, ahol nem tudunk máról holnapra kimagasló eredményeket elérni. A rendelkezésre álló eszközök megfelelő használatával azonban célt érhetünk.


 

Távmunka, vagy otthon végzett munka? – Mi a különbség?

 

A távmunka az Európai Unió által is támogatott munkavégzési forma, ami hivatott a munka és magánélet közti egyensúly kialakításának elősegítésére. A távmunka és az ad-hoc jelleggel otthonról („home-office”) végzett munka fogalma azonban rendszeresen keveredik a köznyelvben.

A távmunkavégzés munkajogi szabályait pontosan megfogalmazza a Munka törvénykönyve (2012.I.tv.) a 87. alfejezetben, munkavédelmi tekintetben a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény VII/A. fejezete az irányadó.

 

Az Mt. pontosan definiálja, hogy mi tekinthető távmunkának:” Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.” Fontos kitétel továbbá, hogy a távmunkavégzésről a munkaszerződésben meg kell állapodni. 

Ezzel szemben az ad-hoc módon otthonról történő munkavégzés nem tekinthető távmunkának. Hiszen ez esetben a távmunka definíciójában nevesített rendszeresség nem állja meg a helyét.

 

Ha a munkavégzés rendszeresen a munkáltató telephelyétől elkülönülten zajlik, akkor ott HR-esként már nehezebben tudjuk megvalósítani a telephelyen jól működő egészségfejlesztési rendszerünket, illetve sok esetben szükség lehet más eszközöket is figyelembe venni, bevonni.

 

Egészségfejlesztési javaslatok távmunkában foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában

 

WHO szerint négy fő betegség vonatkozásában érdemes a munkahelyi egészségfejlesztést megvalósítani:

  1. Kardiovaszkuláris betegségek,
  2. Cukorbetegség,
  3. Rák,
  4. Légző szervi betegségek (pl. asztma).

Fő rizikófaktorok:

  • Dohányzás,
  • Mozgásszegény életmód,
  • Egészségtelen táplálkozás,
  • Alkoholfogyasztás,
  • Kábítószer használat,
  • Stressz. 

 

A távmunkában foglalkoztatottak esetén még kiemeltebben fontos, hogy a munkavállalókat saját magukat képessé tegyük a saját egészségük megőrzésére annak okán, hogy nem találkozunk velük napi szinten, nehezebben tudjuk őket esetlegesen napi gyümölcsadaggal az irodában ellátni.

 

Fizikális egészségfejlesztés:

Mivel ezek a munkavállalók többnyire monitor előtt, ülve végzik a munkájukat, érdemes lenne egy ergonómiai tréning/oktatás a beléptetési (onboarding) procedúra részeként. Ezek ismeretében a munkavállaló képessé válik az otthoni, saját munkakörnyezete ergonomikus kialakítására, mely elengedhetetlen a hosszú távú minőségi munkavégzés érdekében.

Piktogramok az óránkénti 10 perces munkaközi szünetekben végezhető testet átmozgató feladatokról. Erre akár applikáció is figyelmeztetheti a munkavállalót.

A mozgásszegénység náluk fokozottabban jelentkezhet, így a sportolás, rekreáció támogatása (bérlet edzőterembe/uszodába, stb.) remek lehetőség lehet mind az egészségfejlesztés, mind a motivációs eszköztárban.

 

Szűrés, prevenció:

Rendszeres időközönként teljes körű orvosi szűrővizsgálat. Mint minden munkavállaló esetén, náluk is szükséges a felülvizsgálat. Azonban mivel ők többnyire az otthonukból dolgoznak, így nagyon könnyen elcsúszhat a munka-magánélet egyensúlya, esetlegesen betegen is elvégzik a rájuk bízott feladatokat, hiszen otthon vannak.

Indokolt esetekben gyógytorna/ gyógymasszázs.

 

Az egészségfejlesztés szociális dimenziója:

A távoli munkatársak részére is érdemes biztosítani a közösséghez tartozás kialakításának lehetőségét. Ez megvalósulhat a meetingekbe, megbeszélésekbe történő videós bekapcsolással, illetve a munkahelyi csoportos chatek létrehozásával, ahol a távmunkatárs is értesül a közösség történéseiről. 

Hazai és nemzetközi szinten is tapasztalom a globalizáció áldásos hatását, mellyel a fizikai határok eltüntetésével gyakorlatilag bárhonnan végezhető munka. A hosszú távon elkötelezett, a cég érdekeit szem előtt tartó munkavállaló azonban továbbra is nagy kincs egy cég életében. A rugalmasságot, távoli munkavégzés lehetőségét egyre több munkavállaló várja el. Azzal azonban csak kevesen számolnak, hogy ez az állapot, nem megfelelő felkészüléssel, felkészítéssel, akár elszigetelődéshez is vezethet. Fontosnak tartom mindkét oldal felkészítését, folyamatok kidolgozását, hogy valóban win-win helyzet alakuljon ki a szituációból.

 

Az egészségfejlesztés lelki-szellemi dimenziója:

Távmunkatársak tekintetében fokozottabb a munkavállalók elszigetelődésének veszélye. Erre érdemes felkészülni és célzottan tréningekkel közös offline programokkal preventíven fellépni, a munkavállalót felvértezni készségekkel, képességekkel, melyekkel fel tudja ismerni, le tudja győzni az elszigetelődést. Ez egy új helyzet, mely csábítóan hangzik a függetlenség, rugalmasság okán, azonban gyakori jelenség, hogy kellő felkészülés hiányában a munkavállaló inkább visszatér az offline munkavégzéshez, mert szükséges számára a közösséghez, a csapathoz tartozás. Adott esetben a területre specializálódott coach is nagy segítség lehet a munkatárs lelki egyensúlyának megtartása érdekében.

 

Összefoglalás

Az informatika megjelenésével, eszközeivel számtalan lehetőség adott a prevencióra. A fizikai távolságok is könnyebben áthidalhatók egy-egy megelőzést célzó tréningre, workshopra, oktatásra. A távmunkában foglalkoztatottak munkavégzése az otthonukból történik. Így, ha őket ellátjuk hasznos információkkal, fejlesztjük, képezzük őket ezen a téren, akkor ezt a tudást átadják gyermekeik, családtagjaik részére, akik ezeket már készség szintjén fogják használni. A leghitelesebb, ha szülei jó példájából tanulva, a jó gyakorlatokat átültetve tanulja meg a gyermek az egészségmegőrzés fontosságát.

A munkáltatók valódi, hatékony szerepvállalása az egészségfejlesztésben kiemelten fontos, hiszen munkáltató csak addig létezik, amíg van munkavállaló, aki dolgozik.



 

Felhasznált irodalom:

1993. évi XCIII. törvény

2012. évi I. törvény

Dr. Vámosi Tamás – Munkahelyi egészségfejlesztés órai jegyzet

Saját tapasztalatok 3 éves online vállalkozástámogatói mentorként betöltött szerepköröm, illetve a magam 7 éves online vállalkozástámogatói munkámból home-office-ból.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn