chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Piattaforma elettronica per l'apprendimento degli adulti in Europa

 
 

Blog

A felnőttoktatás európai hagyománya: Németország

19/11/2019
di Györgyi Bajka
Lingua: HU
Document available also in: EN DE EL FR SK

/hu/file/germanyGermany

Germany

 

2019-ben az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) több tagja is fontos évfordulót ünnepel: az idén 175 éve, hogy Dániában létrejött az első népfőiskola, 50 éve alapították az írországi felnőttoktatási szervezetet, az AONTAS-t, és Németországban 100 évre tekint vissza a Volkshochschulen (népfőiskola) intézménye. E jelentős alkalomból az EAEA úgy döntött, hogy feltárja a dániai, írországi és németországi nem formális felnőttoktatás történetét és megmutatja, hogy ez az oktatási forma milyen szerepet játszik az érintett országokban. A fent említett országok szakértőivel beszélgettünk, akik elmondták, hogy mit tudnak és gondolnak a nem formális tanulás jelenlegi helyzetéről.

Olvassa el az írországi felnőttoktatás hagyományairól készített interjút!

Olvassa el a dán felnőttoktatás hagyományairól készített interjút!

 

 

Az EAEA gyakornoka, Aizhana Khasanova Lisa Freigang német szakértőt kérdezte a felnőttoktatás németországi hagyományairól.

 

Mi a német Volkshochschulen (népfőiskola) története és milyen ideológia húzódik meg a hátterében?

Lisa: 1919-ben elfogadták a weimari köztársaság alkotmányát, ekkor jelentősen megnőtt a felnőttoktatás ázsiója, mivel az alkotmány közfeladatként határozta meg a felnőttoktatást. Az alkotmány egyik cikke konkrétan utal a népfőiskolákra. Lényegében tehát az idén ünnepeljük a felnőttoktatás mint közfeladat, azaz mint állami kötelesség 100. évfordulóját. 100 évvel ezelőtt számos felnőttoktatási közösségi központ jött létre, bár nem mind a 900 németországi népfőiskolát abban az évben alapították. A dán népfőiskolák természetesen mintául szolgáltak, egyes népfőiskolákat még ennél is korábban hoztak létre. Az évforduló és a népfőiskolák mögött meghúzódó elképzelések kapcsán fontos még azt megemlíteni, hogy akkoriban a weimari köztársaságban fontos változás történt. A népfőiskolák tehát egyfajta mementói az akkori időknek. A feladatuk az volt, hogy segítsenek eligazodni és közösséget biztosítsanak, és az emberek mellett a demokráciát is szolgálják. Voltak, akiknek a weimari köztársaság felfordulást és változást hozott, a népfőiskolák nekik próbáltak segíteni, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban. Az alapvető elképzelés az volt, hogy a tanulásnak a tanulóból és szükségleteiből kell kiindulnia, a képzéseket pedig úgy kell kialakítani, hogy azok az egyént és a társadalmat is támogassák. A népfőiskolák nemcsak a tanulás helyszínéül szolgáltak, hanem összejöveteli helyként is, ahol az emberek összejöhetnek és együtt tanulhatnak, egymástól tanulhatnak és megoszthatják egymással gondolataikat. Nagyon fontos, hogy a népfőiskolák mindenki előtt nyitva állnak, mindegy milyen hátterű, vallású, politikai nézetet valló vagy társadalmi státuszú emberről van szó. Ez azt is jelenti, hogy a népfőiskolákon elméletileg megfizethető oktatást kell nyújtani. A népfőiskolák nem nyereségorientáltak, az oda járók által fizetett tandíj mellett az államtól is kapnak pénzt.

 

Hogyan változtak a népfőiskolák az idő folyamán?

Lisa: Németország történelmét tekintve nyilvánvaló, hogy sok változás történt. Ha a 100. évfordulóról beszélünk, fontos például megemlíteni, hogy ez alatt a 100 év alatt a nemzeti szocialistáknak is megvolt a maguk ideje. Lényegében eltörölték a népfőiskolákat. Az elképzeléseket próbálták a maguk politikai céljaihoz igazítani. A II. világháború után pedig sok népfőiskolát újjáalapítottak vagy újranyitottak. Nyilván más utat jártak be Németország keleti és nyugati felében. A kelet-németországi szocialista oktatási rendszerben főként a szakképzésre és a második esélyt biztosító oktatásra helyeződött a hangsúly. Nyugat-Németországban pedig a népfőiskolák próbáltak visszatérni a háború előtti helyzetükhöz. De ha megnézzük, hogy 100 évvel ezelőtt milyen volt és hogy ma milyen a népfőiskola, azt látjuk, hogy még mindig nagyon sok a közös vonás, különösen ami az emberek összehozását illeti.

 

Mit gondol, milyen jövő vár a népfőiskolákra?

Lisa: Nos, manapság a felnőttoktatási szolgáltatókat többek között a digitalizáció foglalkoztatja leginkább. Ez abból a szempontból fontos, hogy hogyan lehet vonzó ajánlatot kialakítani a potenciálisan hátrányos helyzetbe kerülő csoportok, például az idősek, a munkanélküliek számára, de akár belső szervezeti szinten is. Mit tehetünk szövetségi szervezetként azért, hogy támogassuk a népfőiskolák szervezeti átalakulását? Létrehoztunk például egy online tanulási környezetet, amelyet VHS Cloudnak nevezünk (VHS – Volkshochschulen), ahol minden népfőiskola megtervezheti a kurzusait, de hálózatba is szerveződhetnek egymással, vagy éppenséggel regionális és szövetségi szervezetekkel. Ezek a fejlesztések folytatódni fognak, és fontos szerepük lesz a következő években. Személy szerint engem a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás érdekel, de ez a szervezetemnél is fontos kérdéssé vált. Itt az oktatási kínálat mellett megint csak foglalkozni kell a szervezeti változás kérdésével. Mindig is fontos volt és az is lesz továbbá a társadalmi kohézió kérdése, nemcsak Németországban, hanem európai szinten is.

 

Hogyan ünneplik a népfőiskolák az évfordulót ebben az évben?

Lisa: Minthogy nem mindegyik népfőiskola az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, úgy készülünk az ünnepségekre, hogy azok mindegyikük számára érdekesek legyenek, még akkor is, ha az nem ebben az évben aktuális. Februárban Frankfurtban rendeztünk ünnepséget a Szent Pál-templomban, ahol beszédet mondott a szövetségi alkotmánybíróság elnöke. Szeptemberben valami teljesen mással készültünk. Minden népfőiskolát felkértünk, hogy vegyen részt a népfőiskolák hosszú éjszakáján. A népfőiskolák megnyitották kapuikat a nyilvánosság előtt, és egész éjszakára szóló programokat szerveztek zenével, ételekkel, italokkal és „ízelítő” kurzusokkal, a tanuláshoz kedvet csináló kis „kóstolókkal”. A németországi 900 népfőiskola közül több mint 400 vesz részt az eseményen. A rendezvény mottója „Együtt élni, összejönni”. A társadalmi kohézió nagyon fontos most és 100 évvel ezelőtt, a weimari köztársaság idején is nagyon fontos volt, ezért a mottóval arra próbáljuk meg felhívni a figyelmet, hogy milyen fontos a felnőttoktatás a társadalmi kohézió szempontjából.


/hu/file/lisa-freigang-0Lisa Freigang

Lisa Freigang
Lisa Freigang és a Német Felnőttoktatási Szövetség hosszú közös múltra tekint vissza. 2010-ben a Nyelvtudás és Integráció szervezeti egységnél és a szakképzési részlegnél kezdett, mielőtt figyelmét az állampolgári ismeretek oktatásának szentelte volna. Azóta számos, az állampolgári ismeretek felnőttkori oktatásával kapcsolatos projektben vett részt, jelenleg a Német Felnőttoktatási Szövetség vezető szakelőadója, elsősorban az állampolgári és politikai ismeretek oktatásával foglalkozik.

/hu/file/aizhana-khasanova-eaeaAizhana Khasanova EAEA

Aizhana Khasanova EAEA
Aizhana Khasanova jelenleg másodéves hallgató az észt Tallinni Egyetem oktatástudományi mesterképzésén. Érdeklődési területe az oktatáspszichológia, az innovatív tanítás és a tanulási gyakorlatok a felnőttoktatásban. Jelenleg Aizhana angolt mint idegen nyelvet tanít felnőtteknek, a jövőben a tanítás mellet szeretne valamilyen tudományos tevékenységet folytatni vagy a civil szférában elhelyezkedni.
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
  • Ritratto di Tino BOUBARIS
    An interesting interview. However, the tradition of adult education in Germany encompasses more than just Volkshochschulen (VHS). In addition, there are many other providers of adult and continuing education who contribute to the educational landscape in Germany.
  • Ritratto di Tino BOUBARIS
    Ein interessantes Interview. Die Tradition der Erwachsenenbildung umfasst jedoch mehr als Volkshochschulen. Daneben gibt es viele weitere Träger der Erwachsenen- und Weiterbildung, die zur Bildungslandschaft in Deutschland beitragen. 
  • Ritratto di Heike Kölln-Prisner
    Danke für den kurzen Überblick. Wichtig ist aus meiner Sicht noch die Tatsache, dass nicht alle VHSen ein gleiches Programm haben, wenn es auch fast immer gemeinsame Elemente gibt. Aber manche VHSen haben sich sehr im Bereich der beruflichen Bildung, u.a. dem geförderten Bereich, gewidmet, andere wiederum sind stark im Bereich Deutsch als Fremdspache vertreten, besonders in den vergangenen 3-4 Jahren. Was sie eint: sie bieten ein Programm, das für jede/n erschwinglich sein soll, durch Förderung von Gemeinden/Städten/Ländern wird das möglich.