chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Piattaforma elettronica per l'apprendimento degli adulti in Europa

 
 

Blog

A munkaerőpiachoz legkevésbé hozzáférő fiatal felnőttek bevonása a Maslow-féle szükséglethierarchia segítségével

19/11/2019
di Györgyi Bajka
Lingua: HU
Document available also in: EN

/mt/file/yas-project-employment-epaleYas Project Employment EPALE

Yas Project Employment EPALE

 

Richard Hazledine, a ConnectMore Solutions tulajdonosa és igazgatója megosztotta tapasztalatait az EPALE közösségével arról, hogy miképpen segítette a YaS projekt a munkaerőpiactól elszigetelt fiatal felnőtteket az álláskeresésben.

 

2014-ben felkértek egy egyesült királysági munkaerőpiaci projekt értékelésének vezetésére, amelynek célja annak „tesztelése és kiderítése” volt, hogy milyen megoldások válnak be a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiataloknak a foglalkoztathatóságuk javításában való támogatása során.

A projekt a „Fiatal és sikeres” (Young and Successful, YaS) nevet kapta, és az Egyesült Királyság lottóalapjából finanszírozott, a fiatalokat munkához segítő programnak (Big Lottery Fund Talent Match) képezte részét.

 

Kapcsolat a munkaerőpiactól való elszigeteltség mértéke és a Maslow-féle szükséglethierarchia között

Throughout the process of evaluating the project, it became apparent that there was a potential link between the behaviour of young people furthest from the labour market and Maslow’s Hierarchy of Needs.

A projekt értékelése során nyilvánvalóvá vált, hogy kapcsolat állhat fenn a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiatalok viselkedése és a Maslow-féle szükséglethierarchia között.

Nem hivatalos megállapításaink szerint, ha a fiatalok alapvető fiziológiai szükségletei nem voltak kielégítve, nehezükre esett arra összpontosítani, hogy hogyan javíthatnák foglalkoztathatóságukat.

Ez a kezdeti megfigyelés nagyjából összecseng Abraham Maslow gondolataival, aki szükségletpiramisával kívánt magyarázatot adni az emberi viselkedésre.

Maslow (1943, 1954) azt állította, hogy az emberek bizonyos szükségletek kielégítésére törekednek, és egyes szükségletek elsőbbséget élveznek más szükségletekkel szemben. A legalapvetőbb szükséglet a fizikai túlélés, viselkedésünket elsősorban ez motiválja. Ha ez a szint kielégült, a következő felsőbb szint motivál minket, és így tovább.

Az elmondások alapján úgy tűnt, hogy azoknál a fiataloknál, akik nem tudták a menedékkel, biztonsággal és élelmiszerrel kapcsolatos alapszükségleteiket kielégíteni, nem feltétlenül jártak sikerrel a tisztán a foglalkoztathatóságra irányuló beavatkozások. Életükben ehelyett az alapvető szükségletek kielégítése játszott főszerepet.

 

A Maslow-féle szükséglethierarchia és a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiatal felnőttek közötti kapcsolat értelmezésének fogalmi modellje

E megfigyelések nyomán a Nottinghami Egyetemen közös munkába fogtunk a Horizon 2020 Enliven (az egész életen át tartó tanulás ösztönzése az inkluzív és élettel teli Európáért) csapatával, hogy kidolgozzunk egy fogalmi modellt annak szemléltetésére, hogy hogyan lehetne a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiatalok életkörülményeit párhuzamba állítani a Maslow-féle szükséglethierarchia öt szintjével (lásd az alábbi ábrát).

/mt/file/maslow1pngmaslow_1.png

 

 

A fiatalok segítése a szükségletpiramis csúcsa és a foglalkoztatás felé való elmozdulásban

A modell a kezdetekben annak szemléltetésére szolgált, hogy a „Fiatal és sikeres” projekt hogyan igyekezett egy olyan környezetet teremteni, amely segített a fiataloknak leküzdeni az akadályokat és felfelé mozdulni a hierarchiában.

A való életben szerzett tapasztalataink alapján tudtuk, hogy a szolgáltatások igénybevételekor sok fiatal nem tudta kielégíteni „fiziológiai szükségleteit” és „biztonsági szükségleteit” (első és második szakasz). E szükségletek kielégítését segítő terv nélkül igen nehéznek bizonyult a fiatalokat bevonni a szolgáltatások szélesebb körébe.

 

A hovatartozás érzésének kialakítása a fiatalok oktatásból a foglalkoztatásba való átlépésének segítésére

E kihívásokat felismerve a projektben részt vevő mindegyik fiatal mellé kijelöltünk egy mentort, aki a kezdetektől fogva segített az egyéni akadályok leküzdésében. A mentor lényegében segített létrehozni egy „biztonságos teret”, ahova az adott fiatal „tartozhatott” (3. szakasz).

Úgy tűnt, a hovatartozás érzése sok fiatal számára elengedhetetlen az oktatásból a foglalkoztatásba vezető ismeretlen úton. A mentor kulcsfontosságú támogató funkciót töltött be abban, hogy a fiatalok egy életképes cselekvési tervet állítsanak össze, ugyanakkor segített az elvesztett önbizalom, a szorongás vagy a depresszió bénító hatásainak kiküszöbölésében.

 

A fiatalok önbizalmának és önbecsülésének növelése

A fiatalok hónapokon át többnyire azon dolgoztak a mentorukkal, hogy kidolgozzanak egy személyközpontú foglalkoztatási tervet, amelyben meghatározták a foglalkoztathatóságuk fejlesztéséhez és a munkaerőpiacra jutás akadályainak kezeléséhez szükséges legfontosabb lépéseket. Amint kezdetét vette ez a folyamat, a fiatalok fokozatosan a hierarchia negyedik szintjére léptek, ahol nőni kezdett az önbizalmuk és az önbecsülésük.

A későbbiekben a fiatalok támogatást kaptak az álláspályázatok elkészítéséhez. Lényeges elem, hogy a mentor a fiatalokat abban is segítette, hogy sikertelen pályázat esetén levonják magukra nézve a tanulságot. Ez nagyon fontos: mivel sok munkáltatónak nincs kapacitása arra, hogy részletes és informatív visszajelzést adjon a jelentkezők teljesítményéről, fennáll annak a veszélye, hogy a fiatalok lelkesedése hamar alábbhagy az álláskeresés folytatása iránt.

 

Az első állás fordulópont: az önmegvalósítás megtapasztalása

A mentorral közösen végzett munka során a projektben részt vevő fiatalok mintegy 33%-ának sikerült segíteni állást találni. Mások ismét tanulni kezdtek, egyéb munkatapasztalatot szereztek vagy önkéntesnek álltak. Sok fiatal számára az első állás sorsfordító pillanat volt, hiszen rájöttek, hogy dolgozni valójában egy elérhető életmód. A hierarchia ezen részét átneveztük az „önmegvalósítás megtapasztalásának”, minthogy az először munkát találó fiatalok rájönnek, hogy dolgozni egy elérhető életmód. Ezt megelőzően azt tapasztaltuk, hogy sok fiatalnak kétsége támadt azt illetően, hogy talál-e valaha egyáltalán munkát.

A „Fiatal és sikeres” szolgáltatási modell fent említett egyes elveit és a fiatalok által bejárt utat részletesebben megismerheti Michael történetéből (lásd lentebb).

 

Michael történetét itt tekintheti meg (3 perc 25 másodperc).

Tapasztalataink azt mutatták, hogy a valóságban ez nem ilyen egyszerű, a fiatalok nem lineárisan haladnak felfelé a hierarchiában. A való életben a tapasztalataink szerint a külső tényezők hatására előfordul(hat), hogy a fiatalok fel-le mozognak a piramisban.

 

A fogalmi Maslow-modell tesztelése

A kidolgozott fogalmi modell tesztelésére közös munkába kezdtünk a Nottinghami Egyetemen az Enliven csapatával.

Az Enliven csapatával folytatott megbeszélések alapján úgy döntöttünk, hogy döntésifa-elemzést végzünk a projektadatokon annak meghatározása érdekében, hogy melyek a fiatalok munkához jutásának legerősebb prediktorai. Az elemzésből az derült ki, hogy a fiatalok összességében nagyobb valószínűséggel jutottak munkához a projektnek köszönhetően, ha:

  • volt önbizalmuk,
  • jó mentális egészségnek örvendtek,
  • már dolgoztak korábban.

Ez azért érdekes, mert joggal feltételezhetnénk, hogy azoknak a fiataloknak, akik nem tudják következetesen kielégíteni alapvető fiziológiai és biztonsági szükségleteiket, nagyobb valószínűséggel kevés az önbizalma és rossz a mentális egészsége. Ha például egy fiatal hónapok óta bizonytalan lakhatási körülmények között él, ésszerűen azt várnánk, hogy egy átlagos fiatal esetében ez negatívan befolyásolja a hozzáállást. Ilyen esetben egy fiatal adott esetben kevésbé biztos a jövőt és azt illetően, hogy előbbre tud lépni az életben.

 

A korábbi munkavégzés jelentősége

Az elemzésből kiderült, hogy a fiatalok foglalkoztatásának legerősebb prediktora a korábbi munkavégzés. Ahogy az az alábbi oszlopdiagramon látható, a „Már dolgozott korábban” prediktor magasan a többi projektváltozó fölé tornyosul. Ez a tendencia annyira szembetűnő, hogy a projektcsoportban ezt a diagramot szimplán csak Eiffel-torony diagramnak hívtuk.

/mt/file/maslow2pngmaslow_2.png

Ez a tendencia azért is fontos, mert egy lényeges igazság rajzolódik ki belőle a munkatapasztalat szerepére vonatkozóan. Ha a korábbi munkavégzés ilyen erős prediktora a későbbi foglalkoztatásnak, mi történik azokkal a fiatalokkal, akik még sohasem dolgoztak? Hogyan tudják egyedül megoldani ezt a problémát, leküzdeni a tapasztalat hiányát és munkát találni? Mindez arra enged következtetni, hogy ez a tapasztalathiány is a mentorokat alkalmazó módszer mellett szól, ha a fiataloknak megfelelő munkalehetőségeket, tanulószerződéses gyakorlati képzést vagy valamilyen munkaalapú tanulási lehetőséget akarunk biztosítani.

A YaS projekt eredetileg úgy lett kialakítva, hogy abban a mentoroknak kulcsfontosságú szerep jusson azon fiatalok érdeklődésének fenntartásában, akik korábban még sohasem dolgoztak. Úgy ítéltük meg, hogy erre szükség van ahhoz, hogy minden egyes fiatalnak segíthessünk a folyamatos álláskeresés nehézségeinek leküzdésében, sikertelenség esetén pedig a munkáltatók részéről történő elutasítás kezelésében. A mentornak tehát az a szerepe, hogy segítsen a fiatalnak átgondolni tapasztalatait és levonni a tanulságot a megpróbáltatásokból.

 

A foglalkoztatás mint elérhető életmód: mit jelent ez?

Fontos, hogy a mentor tudja, hogy a foglalkoztatás minden nehézség ellenére elérhető cél. Egy fiatal számára, akit folyton elutasítanak, a foglalkoztatás nem feltétlenül tűnik elérhető célnak. Ezért gondoljuk úgy, hogy az első állás meghatározó fordulópont egy fiatal életében; úgy véljük, az „az önmegvalósítás megtapasztalása”.

Minthogy Európában továbbra is egyre nagyobb problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége, esetleg érdemes lenne olyan modellek kidolgozására törekedni, amelyek segítik a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtókat, köztisztviselőket, szakpolitikai döntéshozókat és oktatási intézményeket azon kihívások részletesebb megértésében, amelyekkel a fiatalok szembesülnek az oktatásból a munkába való átlépéskor.

 

Következtetés

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságban még mindig sokat kell tanulnunk a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiatalokkal való munkavégzést illetően. A bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtók jobb eredményeket érnek el azon szokványos ügyfelek esetében, akik eleve a leginkább foglalkoztathatók. Nézzük például az állami finanszírozású munkaprogram független értékelését:

„Bár a munkaprogram »elfogadható« eredményeket hoz a szokványos álláskeresők esetében, a munkaerőpiactól leginkább elszigetelteket cserben hagyja. Míg a szokványos álláskeresők közül minden ötödik talál munkát a programnak köszönhetően, az összetettebb szükségletekkel rendelkezők esetében ez az arány mindössze húszból egy. Láthatóan még a szokványos álláskeresőknek a legeredményesebb támogatást nyújtó szolgáltatók sem tudnak mit kezdeni a komplikáltabb hátterű munkakeresőkkel.”

Forrás: Institute for Public Policy Research (IPPR) North. Work Programme – Alright for some? [Munkaprogram – Van, akinél működik?] Fixing the Work Programme locally [Hozzuk helyre helyben a munkaprogramot!] (2014)

 

Tekintettel arra, hogy mekkora méreteket ölt a fiatalok munkanélkülisége Európában, a felnőttoktatási szektornak is ideje lenne újragondolnia, hogy hogyan közelíti meg a korai életszakaszban a munkaalapú tanulást. A „Fiatal és sikeres” projekt során szerzett tapasztalatok értékelése alapján a munkaerőpiactól leginkább elszigetelt fiatalok számára kétségtelenül rengeteg előnnyel jár, ha az egyébként elérhetetlennek, barátságtalannak és hozzáférhetetlennek tűnő munkakörnyezetben tapasztalatot szereznek. Nem hivatalos megállapításaink arra engednek következtetni, hogy a folyamatos önéletrajzíró kurzusok és álláskeresést segítő foglalkozások ennyit érnek, nem többet. Ezzel ellentétben a tényleges munkahelyi tapasztalat értékes lehetőséget nyújt a fiataloknak foglalkoztathatóságuk fejlesztésére, ugyanakkor kézzelfogható tapasztalataikkal könnyebben adják el készségeiket a leendő munkáltatóknak. Az, hogy valaki „már dolgozott korábban”, tényleg döntő jelentőséggel bír!

 

Mit gondol?

  • Mik a tapasztalatai, az Ön országában értelmezhető a fiatalok munkanélkülisége a Maslow-féle módszerrel?
  • Ön szerint kiesnek a fiatalok a foglalkoztathatóságot javító programokból, ha úgy érzik, alapvető szükségleteiket továbbra sem veszik figyelembe és azok megoldatlanok maradnak?
  • Tudnának-e a Maslow-féle módszerrel eredményesebb foglalkoztatási szolgáltatásokat kialakítani a szolgáltatók, köztisztviselők, szakpolitikai döntéshozók és az oktatási intézmények a jövőben?

A „Fiatal és sikeres” projekt értékeléséről szóló, a Maslow-féle modell kidolgozásáról további részletekkel szolgáló végleges jelentés ingyen letölthető innen: www.yasevaluation.com


Richard Hazledine 2014 és 2018 között vett részt a „Fiatal és sikeres” projekt értékelésében. Richard a ConnectMore Solutions tulajdonosa és igazgatója; a projektirányítással foglalkozó egyesült királysági cég nonprofit szervezeteknek nyújt támogatást, és eredményesen segíti a közfinanszírozású projektek kidolgozását és megvalósítását. További információkért lásd: www.connectmore.org.uk

 

A „Fiatal és sikeres” projektről

A 2014 és 2018 között futó „Fiatal és sikeres” projekt a Derby, Derbyshire, Notthingham és Nottinghamshire legelmaradottabb régióiban (D2N2) élő fiataloknak (18–24 évesek) nyújtott elengedhetetlenül szükséges támogatást.

A projektről összegyűjtött kvantitatív adatokat a National Talent Match értékelői (Sheffield Hallam University) által létrehozott Közös Adatkeret részeként állították össze.

A „Fiatal és sikeres” projektet ez alatt az idő alatt mindvégig a Groundwork Greater Nottingham helyi jótékonysági szervezet vezette.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
  • Ritratto di Richard Hazledine
    Thanks for your feedback Justin. That's interesting to hear how you have also been using Maslow within a criminal justice setting. I ll send you a direct message via your EPALE account to discuss further.

    Best wishes
    Richard
  • Ritratto di Justin Coleman
    Very good blog, I have been working in Criminal Justice settings for over 20 years - using Maslow has become second nature, from Every Child Matters to now, through merging Maslow and the Process of Change we are able to identify stage of need and appropriate goals that build on each of the Maslow foundation. This works equally with Young People and adults of all ages. It would be good to talk further - please feel to contact me via my profile or LinkedIn as shown: https://www.linkedin.com/in/justin-coleman-b0383a27 

    Thank you for sharing and look forward to hearing from you.

    All the best

    Justin Coleman