chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Elektroniczna platforma na rzecz uczenia się dorosłych w Europie

 
 

Blog

A sérülékeny tanulókra vonatkozó internetes vita összefoglalója

31/10/2019
by Györgyi Bajka
Tungumál: HU
Document available also in: EN EL

/en/file/epale-discussion-social-inclusion-0EPALE Discussion Social Inclusion

EPALE Discussion Social Inclusion

 

Gina Ebner az EPALE által szervezett internetes vitáról osztja meg gondolatait, amelynek tárgya az volt, hogyan segíthető elő a sérülékeny felnőttek társadalmi befogadása a felnőttoktatás eszközeivel.

 

Köszönet mindenkinek, aki szeptember 26-án részt vett a sérülékeny tanulókról szóló vitánkban. Megpróbáltam a résztvevők hozzászólásainak és a kialakult vitának a lényegét összefoglalni azok számára, akik nem tudtak csatlakozni hozzánk. Nem próbáltam részletes és mindenre kiterjedő összegzést készíteni, ezért aki többre is kíváncsi, látogasson el a vitának szentelt oldalra, ahol minden hozzászólást teljes terjedelmében elolvashat.

A bemutatkozások során kiderült, hogy minden, a résztvevők által említett vagy képviselt szervezet a sérülékeny felnőttek más és más csoportjaival foglalkozik. A leggyakrabban említettek közé tartoztak a migránsok (különösen a nyelvi nehézségekkel küzdők), a fogyatékossággal élők, az etnikai kisebbségek és a fogvatartottak. További érintett csoportokként említették még a menekülteket és a menedékkérőket, az alacsony képzettségű vagy iskolázottságú felnőtteket, az iskolából lemorzsolódottakat, a kisgyermekes szülőket, a különféle megrázkódtatásokat átélt embereket, valamint a munkáltatók részéről nem megfelelő képzésben vagy támogatásban részesülő munkavállalók csoportjait.

A résztvevők által támogatott felnőtt tanulók csoportjainak sokfélesége egyértelműen megmutatta második témakörünk fontosságát, amelynek lényege a „testre szabott” lehetőségek és módszerek alkalmazása. Számos résztvevő beszélt olyan módszerekről, illetve a különféle hagyományos módszerek olyan módosított változatairól, amelyek kialakításának célja a sérülékeny felnőttek hozzáférésének javítása. Többen is megjegyezték, hogy ezek a módszerek azért létfontosságúak, mert ezek a sérülékeny felnőttek sok esetben már egyre kevésbé hajlandóak arra, hogy maguk keressék meg a felnőttoktatási vagy felnőttkori tanulási lehetőségeket, vagy az ezt segítő támogatási formákat. Az ilyen adaptációk nélkül a szakemberek adott esetben jóvátehetetlen károkat okozhatnak a felnőttek oktatásról alkotott elképzeléseiben (az egyik legnyilvánvalóbb példa erre az iskolaelhagyó fiatal felnőttek csoportja).

Egy holland résztvevő a vak vagy látássérült migránsok nyelvi oktatását hozta fel példaként. Tekintve, hogy ezek az emberek a legjobb esetben is csak korlátozottan férhetnek hozzá a hagyományos írott forrásokhoz, az ő esetükben a tanuláshoz teljesen más megközelítést, az ún. immerzív oktatást kell alkalmazni, amelynek során az érintettet a nyelvi környezet segítségével támogatják a holland nyelv elsajátításában.

A résztvevők többsége egyetértett, hogy az oktatás holisztikus megközelítése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a sérülékeny tanulók számára egyfajta „biztonsági háló” érzetét alakítsák ki, továbbá ahhoz, hogy a többi érintett támogatóval összehangolt munkával a tanulók számára a lehető legjobb esélyeket biztosítsák. Lupták Zoltán meggyőző példával illusztrálta az ún. „háromszög megközelítés” iskolaelhagyók esetében történő alkalmazását, amelynek során a szociális szolgálatokkal és a helyi munkaügyi hivatalokkal együttesen támogatják az érintetteket, hogy a lehető legjobb esélyekkel juthassanak munkához.

Az EAEA részéről Raffaela Kihrer, a Máltai Egyetem képviseletében pedig Michela Scalpello beszélt a fogvatartottak oktatásában alkalmazott módszerekről. Mindketten elismerték, hogy az oktatás létfontosságú abban, hogy a fogvatartottak megszerezhessék a munkaerőpiacra történő visszatéréshez szükséges készségeket, és hogy a foglalkoztatottság a bűnelkövetők számára a rehabilitációt és a társadalomba történő visszailleszkedést segítő egyik legfontosabb ösztönző. Mindkét szervezet egy a börtönökben folytatott tanulási tevékenységre irányuló érdekes kezdeményezésen és módszeren dolgozik: a SkillHUBS olyan témákra összpontosít, amelyek a visszajelzések szerint arra ösztönzik a fogvatartottakat, hogy „tanulni akarjanak”. A projekt érdekessége annak igazolásában áll, hogy a validációra és az egyéni tanulási célokra összpontosítás javíthatja azt, ahogy a tanulók az oktatáshoz viszonyulnak, és erősítheti az állampolgárság érzését.

A munkáltatók bevonása és támogatása tekintetében a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy e téren rengeteg tennivaló akad. Brian Caul arra tett javaslatot, hogy a kormányok és a nem kormányzati szervezetek minden ágazatban aktívan ösztönözzék a munkáltatókat arra, hogy az újonnan érkezők és a fogyatékkal élők számára is tisztességes hozzáférést biztosítsanak a foglalkoztatáshoz, és gondoskodjanak a karrierfejlesztési lehetőségekről. Ez számos sérülékeny csoport esetében javítaná a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeit, ugyanis az ilyen csoportokhoz tartozók sok esetben tapasztalják azt, hogy hiába rendelkeznek a megfelelő képességekkel, a munkáltatók meglehetősen előítéletesen viselkednek velük szemben.

Számos résztvevő dolgozik azonban olyan szervezetekkel, illetve foglalkozik olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja a munkáltatók oktatása és tájékoztatása, hogy az eddigieknél hatékonyabban támogassák a sérülékeny felnőttek bevonását. A halláskárosultak problémáira összpontosító Action on Hearing Loss (AoHL) például megjegyezte, hogy egyre több munkáltató biztosít tolmácsokat az állásinterjúk és a folyamatos karrierfejlesztés során a siket vagy halláskárosodott munkavállalók támogatása érdekében. A CRAIC NI oktatóműhelyeket kínál (és tanácsadó központok felállításán dolgozik) munkáltatók részére a kultúrával kapcsolatos ismeretek elsajátításának támogatása és a társadalmi befogadás témaköreiben. A cél a munkavállalók felvételének során alkalmazott gyakorlatok javítása és a meglévő alkalmazottak körében tapasztalható előítéletesség eseteinek kellő megértéssel történő kezelése.

Szóba került a tanulás elsajátításának koncepciója is, mint a formális oktatási formákhoz nehezen alkalmazkodó sérülékeny tanulók kapcsán gyakorta felmerülő fogalom. Az érintett felnőttek sok esetben nem rendelkeznek a tanuláshoz szükséges készségekkel. Így először ezeket kell megszerezniük ahhoz, hogy valóban hasznukra válhasson a felnőttoktatásban való részvétel. A „tanulás elsajátítása” sok esetben kevésbé hagyományos vagy formális tanulási módszerek alkalmazásának szükségességével jár. Az egyik jó példa erre a kevésbé formális készségek és kompetenciák érvényesítésének hangsúlyozása: a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy ez segíti a sérülékeny felnőtteket önbecsülésük javításában és az önállósulás folyamatában.

A sérülékeny tanulók önállósulásának – különösen a korábban megszerzett tudás érvényesítése révén történő – elősegítését többen is említették. Florian Hinterberger egy általa alkalmazott olyan módszerről, a kompetenciakaleidoszkópról beszélt, amellyel abban segíti az érintetteket, hogy felismerjék a már meglévő készségeiket és ezáltal erősítsék munkaerőpiaci esélyeiket. Azért különösen értékes ez a módszer, mert képessé teszi a tanulókat arra, hogy ne csupán a hiányzó készségeikre összpontosítsanak, hanem arra is, hogy felismerjék és elismerjék a már meglévő tapasztalataikat és képességeiket.

A felnőttoktatáson keresztül történő társadalmi befogadás több innovatív megközelítése is szóba került. A „Fogyatékkal élő vállalkozó” (Disabled and Self-Employed) elnevezésű holland kezdeményezés például fogyatékkal élő felnőttek számára kínál hozzáférhető erőforrásokat induló és kisvállalkozások számára fontos kompetenciák terén, a pénzügyektől a számvitelen át a marketingig. Az internetes erőforrások ráadásul „akadálymentesítettek” – kompatibilisek a vakok és látássérültek részére kifejlesztett szöveg-beszéd szoftverekkel. A kezdeményezés célja az, hogy álláslehetőségek szélesebb körét tegye a korábbiaknál könnyebben hozzáférhetővé. Ilyen például a vállalkozás, mert Hollandiában kevés fogyatékkal élő kisvállalkozót találhatunk. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy a foglalkoztatás a társadalmi befogadás „motorjának” tekintendő.

A társadalmi befogadás egy további érdekes és innovatív megközelítése a CAST4Innovation, amely a kulturális oktatásra, a tudatosításra és a társadalmi befogadásra irányuló készségek fejlesztését célzó (transznacionális szintű) kurzusok létrehozására törekvő projekt. Különféle eszközök – köztük nem hagyományos tanítási megközelítések, pl. a zene, a főzés és más kreatív tevékenységi formák – segítségével igyekeznek megoldani a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos problémákat.


 

Gina Ebner az Európai Felnőttképzési Szövetség (European Association for the Education of Adults – EAEA) főtitkára és egyben az EPALE tanulói támogatásért felelős témakoordinátora.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Displaying 1 - 1 of 1
  • Krisztina Kotlárné Varga's picture
    Köszönöm a hasznos cikket. Véleményem szerint a felnőttoktatás nagy hiányt szenved integráció terén. A hátrányos, illetve speciális helyzetű csoportok a hozzá nem értés vagy a "félelem" miatt gyakran szegregált pozícióba kerülnek, ami tovább ront az amúgy is hátrányos helyzetükön. Nagyon fontos a nyitottság és az azzal együttjáró tájékozódás, információátadás.