Napjaink nagy problémája a munkaerőhiány, ami gátolja a gazdaság feljődését. Ennek a problémának az egyik megoldása a szakképzés lenne. Ezért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés fejlesztését Magyarországon kiemelt prioritásnak tartja. Új, 8-10 éves komplex átfogó programra van szükség, amely konszenzus alapján működtethető, az állam, a gazdasági szereplők, az oktatási szakértők, tanárok és munkaadók közreműködésével. Az MGYOSZ stratégiai célként tűzte ki 2025-re csökkenjen a lemorzsolódási arány. 

A kötet „A felnőttek tanulásának és képzésének meghatározó trendjei: változások és fejlesztések a felnőttképzésben és a felsőoktatásban” című 2016. évi, doktoranduszok számára kiírt doktori iskolai pályázati felhívásra készült pályaművekből válogat. A tanulmányok szerzői doktori tanulmányaik különböző szakaszában vannak, így van, aki éppen az első-második szemesztert zárja, és a tanulmány elkészítéséhez még igényli a témavezetői együttműködést, más a tanulmányai végén jár, és akad, aki már megvédte a doktori disszertációját.

A CEIPES Hungary Egyesület (Ifjúsági Karrier Iroda) 2013-2015 között 10 országgal együttműködve egy Leonardo Projekt keretein belül, egy Készségértékelő tesztdokumentumot dolgozott ki, ami a középiskolákban tanuló fiatalok, munkaerő-piacon releváns készségeinek felmérésére és értékelésére irányul. A módszer hasonló, mint a munkáltatóknál a kiválasztás során alkalmazott Assesment Center.

A kiadvány a projekt során kidolgozott módszertant mutatja be.

A korai iskolaelhagyásnak súlyos következményei vannak az egyén, a társadalom és a költségvetés szempontjából is. Az EU definíciója szerint korai iskolaelhagyóknak tekinthetők mindazok a 18–-24 éves fiatalok, akiknek nincs befejezett
 középiskolai végzettségük. A tanulmány hozzáférhető, hazai vonatkozású adatokkal alátámasztva tekinti át a probléma társadalmunkat érintő néhány következményét, és kiemelten vizsgálja a korai iskolaelhagyás veszélygócának mutatkozó szakiskolák helyzetét.