2023. december végén megjelent a 2023. október 12-én megrendezett Nemzetköziesítés a szakképzésben című konferencia kötete. A tanulmánykötet a konferencia plenáris előadásaiból és a konferencia szekcióin elhangzottakból készült tanulmányokat tartalmazza.

A tanulmányok témája az általánostól halad a konkrét felé, a nemzetközi trendektől az intézményekben zajló valós folyamatok és megoldások felé.

Az első tanulmány szerzője Szebeni Kinga az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságán dolgozó nemzeti szakértő. A szerző felvázolja és statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatja az Európai Unió által támogatott szakképzési pályázati lehetőségeket. Ezt követi dr. Magyar Zitának a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökének a tanulmánya, aki a Szakképzés 4.0 stratégia víziójából és missziójából és a hazai szakképzés három alappilléréről kiindulva mutatja be azokat a projekteket (EQAVET, MER, SZPR, EPALE, AL Agenda), amelyek a hazai szakképzés szereplőit támogatják. Verses Istvánnak, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Programigazgatójának tanulmánya az Erasmus+ programok kínálta lehetőségekre helyezi a hangsúlyt, és kiemeli a különböző pályázati lehetőségeket, nyomatékosítva, hogy az Erasmus+ jóval több, mint egy csereprogram. Dr. Szabó Csilla Marianna, a National VET Team koordinátora egy, az Erasmus+ tanulói mobilitásokat és azok hatását vizsgáló nemzetközi kutatás magyar vonatkozásának egy részletét mutatja be. A szerző a mobilitási programoknak a tanulókra, az oktatókra és a tanítási folyamatra kifejtett hatását részletezi statisztikai adatokkal.

A tanulmánykötet második részében a konferencia délutáni szekcióihoz kapcsolódó tanulmányok kaptak helyet. A szerzők a National VET Team szakértői, akik egyben a szekciók vezetői is voltak. A szerzők a tanulmányukban összefoglalják a szekciók témáját és a szekciókban összegyűjtött jógyakorlatokat.

A szekciókat bemutató első tanulmány szerzője Molnárné Stadler Katalin és Marton József, akik azt járják körbe, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a sikeres mobilitáshoz. Négy altéma köré csoportosították tapasztalataikat: a résztvevők felkészítése, szerződéskötés, tanulási eredmények és minőségbiztosítás. A következő tanulmány szintén a mobilitási pályázatokkal foglalkozik, és azt térképezi fel, hogy az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es programszakaszra javasolt prioritásait – befogadás és sokszínűség, digitális átállás, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a demokratikus életben való részvétel és a polgári szerepvállalás – milyen gyakorlati megoldásokkal lehet beépíteni a mobilitásokba. A tanulmány szerzője Palencsárné Kasza Marianna. A harmadik tanulmány, melynek szerzője Tóth Judit Emma, szintén a jelenlegi programszakasz újdonságaira fókuszál, és a szakképzési mobilitásokban megvalósítható új tevékenységtípusokra, a szakértők fogadására és a szakmai versenyeken való részvételre nyújt ötleteket. Végül a negyedik tanulmány a partnerségi együttműködési pályázatokat boncolgatja. A szerző, Rozmán Éva három fókuszpont köré építi tanulmányát: sikeres KA2 pályázatok tervezése, a célok megfogalmazása és a disszeminációs lehetőségek.

Forrás: Tempus Közalapítvány