chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Forrás

Kudarcok és megoldások - Iskolai hátrányok, lemorzsolódás, problémakezelés

Nyelv: HU

Megosztotta Anildo Vedovatti

A tanulmánykötet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet legfrissebb kutatási eredményeit ismerteti a hátránykezelés, az egyenlőtlenségek és a lemorzsolódás témakörében. E három fogalmat az oktatás expanziója, illetve a foglalkoztatás szerkezetének folyamata köti össze, amelyek az elmúlt évtizedek meghatározó trendjei az oktatásban és az oktatáspolitikában.


A kutatások szerint az oktatás expanziója társadalmi háttértől függetlenül, mindenki számára növeli a hozzáférési esélyeket. Ez azonban együtt jár a képzési szint diverzifikációjával és a képesítések differenciáltságával, ami kihathat a hozzáférési esélyekre is. Így az azonos szintű képzésekben tanulók eltérő tanítási folyamatba kerülve, eltérő szocializációs folyamaton mennek át, nagymértékben meghatározva a társadalomba való későbbi beilleszkedésüket.


A hazai középfokú képzés expanziójában jelentős hozzáférési esély eltéréseket figyelhetünk meg a képzési programok szerint. Más-más bekerülési esélyek jellemzik a gimnáziumokat, ezen belül is a hat- és nyolcosztályosakat, mint a szakképzést, szakiskolai vagy szakközépiskolai képzést. Következésképpen már az általános iskola felső tagozatában eldől, hogy ki képes az érettségit adó képzésbe bekerülve, akár a felsőoktatásba is bejutni. A későbbi korrekcióra kevés lehetőség mutatkozik. A középfokú oktatási expanzió sajátos jegye, hogy a bekerülés mellett a végzettség megszerzésének esélyei is különbözőek. Bár a szakiskolai képzésbe a legnagyobb a bekerülés lehetősége – évek óta több diákot vesznek fel, mint ahányan eredetileg jelentkeznek –, de a végzettség megszerzése nélküli kikerülés esélye is itt a legnagyobb. Ez a helyzet az elmúlt évtizedben alig változott. Ugyan a kétezres évek elején csökkent a képzésből középfokú végzettség nélkül kikerülők aránya, de ez 2010 után ismét számottevő problémát okoz, azaz a korai iskolaelhagyást.

Forrásszerző(k): 
SZERKESZTETTE: FEHÉRVÁRI ANIKÓ –
TOMASZ GÁBOR
ISBN: 
978-963-682-862-2
Közzététel dátuma:
csütörtök, 6 július, 2017
A dokumentum nyelve
Forrástípus: 
Tanulmányok és jelentések
Ország:
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Petra Dénes képe
    Az általános iskola után tény, hogy nagy különbségek érzékelhetőek a gimnáziumokban, szakközépiskolákban vagy szakmunkásképzőkben. Igaz ugyan úgy az érettségire és az alap tantárgyak elsajátítására kéne felkészíteni az ott levőket, mégis mindegyik iskola mást nyújt az oktatás minőségében és egyéb szaktárgyakkal akár. Azzal azonban nem értek egyet, hogy a későbbi korrekcióra kevés lehetőség mutatkozik. Ha valaki akár felvételt nyer egy mérnöki vagy közgazdász képzésre, azonban egy általános, hétköznapi gimnáziumból érkezik, vagy netán csak szimplán nincs érzéke a számok világához, a belső motiváció akkor is olyan erőt adhat nekik, hogy könnyen felveheti a diák a fonalat a felsőoktatásban.