A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó készségfejlesztési program
2020. július 1-jén a Bizottság ambiciózus programot terjesztett elő, amely útmutatóként szolgál a foglalkoztatási és a szociális terület helyreállítására irányuló törekvésekhez. A középpontban a készségek és a szakképzés áll. A javaslatok fontos kiegészítését jelentik az európai helyreállítási tervnek.
A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó európai készségfejlesztési programról szóló bizottsági közlemény 12 uniós intézkedést javasol a munkahelyi készségekkel, a továbbképzésekkel és az átképzésekkel kapcsolatos együttműködések támogatásához, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtéséhez. Ennek egyik legfontosabb eredménye a 2020 novemberében, a készségek hete alatt bevezetendő új készségfejlesztési paktum lesz. A paktum uniós szinten ambiciózus célokat tűz ki, és ismerteti, hogy az EU milyen módon fogja támogatni a készségekkel kapcsolatos befektetéseket. A közleményt kiegészíti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum a Tanács 2012. évi, a nem formális és az informális tanulás eredmények érvényesítéséről szóló ajánlása.
- Az európai készségfejlesztési programról szóló közlemény
- Az európai készségfejlesztési programról szóló tájékoztató
- Az európai készségfejlesztési programról szóló sajtóközlemény
A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát elősegítő szakképzésekről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági javaslat leírja, hogy hogyan biztosítható, hogy a szakképzések révén a fiatalok és a felnőttek egyaránt olyan készségekre tegyenek szert, amelyek támogatják a helyreállítást, illetve a zöld és a digitális technológiákra való átállást, ugyanakkor az inkluzivitást is biztosítják. A javaslat hangsúlyozza a munkaerő továbbképzésének és átképzésének jelentőségét, ami az átfogó készségfejlesztési programnak is fontos eleme. Ezenkívül a szakképzési reform támogatására irányuló uniós szintű intézkedéseket és világos mennyiségi célkitűzéseket is javasol.
A javaslatot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.
A készségfejlesztési program szerint több figyelmet kell fordítani az életvitelhez szükséges készségekre (8. intézkedés). A Bizottság a tagállamokkal együtt új prioritásokat fog kidolgozni a felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program keretében, a megújult európai oktatási és szakképzési együttműködési keretrendszer kiegészítéséhez, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.
A tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára: Egyéni tanulmányi számlák (9. intézkedés).
A Bizottság felméri, hogy az egyéni tanulmányi számlákkal kapcsolatos esetleges európai kezdeményezés hogyan segíthetné a munkaképes korú felnőttek képzésekhez való hozzáférését és hogyan számolhatná fel a jelenleg tapasztalható hiányosságokat e téren, és ennek nyomán hogyan támogathatná az említett személyeket a munkaerőpiaci átmenetek sikeres kezelésében.
Végül pedig a készségfejlesztési program 2025-ig ambiciózus célokat tűz ki a felnőttoktatással kapcsolatban:
- az Unióban évente 120 millió felnőtt vegyen részt valamilyen oktatásban;
- az Unióban évente 14 millió alacsony képzettségű felnőtt vegyen részt valamilyen oktatásban;
- 2 millió álláskereső, illetve ötből egy fő olyan személy legyen, aki nemrég oktatásban vett részt;
230 millió felnőtt rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel – ez az Unió felnőtt lakosságának 70%-át jelenti.
European Commission