chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Nemzeti Támogató Szolgálat - Magyarország

Karvázy Eszter
Cím: 

1085 Budapest, Kálvária tér 7.

Telefon: 
+36 1 477-5962
E-mail: 
epale@nive.hu
  • A szervezet
  • Munkaprogram
  • A csapat
  • Felnőtt tanulás az országban
  • Nemzeti érdekelt felek

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt álló intézmény.

Országos szinten ellátja az alábbi szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat:

  • a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztése;
  •  a szakmastruktúra folyamatos fejlesztése,  Országos Képzési Jegyzék tervezete;
  • szakmai és vizsgáztatási követelmények, szakmai érettségi tételek tartalomfejlesztése;
  • Nemzeti Képesítési Bizottság működtetése;
  • a szakmai tantárgyak tankönyvei és tanulmányi segédleteinek készítése, tankönyvraktár és bolt üzemeltetése, tankönyvjegyzék készítése, tankönyvek szakmai minősítése, tankönyvminősítés hatósági feladatainak előkészítése, tankönyv utángyártás és -forgalmazás a nyomdával együttműködve;
  • Nemzeti Fejlesztési Alap képzési alaprésszel, egyéb hazai támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, és pályázatok lebonyolítása;
  • a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj-rendszer működtetése;
  • pályaorientációs tevékenységek koordinálása
  • szakképzési ügyfélszolgálati feladatok ellátása;
  • hazai fejlesztési projektekben való részvétel;
  • Európai Uniós fejlesztési projektekben való részvétel: Europass bizonyítvány-kiegészítő, EQAVET NRP, EPALE, REFERNET, Euroguidance;
  • országos vizsgaközpont működtetése;
  • szakmai vizsgák szervezése, vizsgafelügyelet ellátása;
  • vizsgabejelentések, vizsgaelnöki pályázatok kezelése, elnökök megbízása, jelentések kezelése;
  • a szakmai vizsgák országos adatait tartalmazó központi nyilvántartás, vizsgaszervezési engedélyek országos szakképzési szakértői névjegyzék kezelése;
  • vizsgadokumentumok, szakmai érettségi tantárgyak követelményei, és tételek kidolgozása (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli szakképesítések);
  • tételkészítéssel kapcsolatos fejlesztési, elemzési, értékelési feladatok;
  • fejlesztési feladatok megvalósítása (formális, non-formális, informális tanulás módszereire és eszközeire);
  • felkészítés, továbbképzés szervezése pedagógusok, andragógusok, oktatási intézményvezetők, fenntartók, szakképzési, felnőttképzési szakértők, vizsgaelnökök, vizsgabizottsági tagok, hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek szaktanárai számára;
  • Felnőttképzési Szakértői Bizottság működtetése, koordinációs feladatok;
  • felnőttképzési nyelvi programkövetelmény-javaslatok készítése, nyilvántartása, karbantartása, és közzététel;
  • pályaorientációval és pályakövetéssel kapcsolatos feladatok, egységes nemzeti pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltató-,  pályakövetési rendszer, Nemzeti Pályaorientációs Portál, az NSZFT Pályaorientációs Bizottság titkársági feladatai;
  • a munkaügyi központok felnőttek képzésével összefüggő tevékenységének koordinálása, ellenőrzése, értékelése;
  • felnőttképzési ügyfélszolgálati feladatok ellátása;
  • a nem állami fenntartású szakképző iskolák működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;
  • Intézményirányítási feladatok ellátása (tanügyigazgatási feladatok, adatgyűjtési, elemzési feladatok, nyilvántartások vezetése, engedélyek kiadása és jóváhagyása, ügyfélszolgálat, szakmai támogatás, ellenőrzés, felnőttoktatással kapcsolatos koordinációs feladatok, pályakövetési rendszer kidolgozása, működtetése).

A magyar Nemzeti Támogató Szolgálat céljai

  • Nemzeti hálózatépítés támogatása a felnőttkori tanulás területén a kulcsszereplők széleskörű bevonásával.
  • A felhasználók támogatása a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó naprakész tudás, ismeretek és kompetenciák megszerzésében.
  • Európai szintű nemzetközi együttműködések kezdeményezése a szakmai szervezetek bevonásával és a szakértői tevékenységek előmozdítása a felnőttkori tanulás területén.
  • Jó gyakorlatok összegyűjtése a felnőttképzési és –oktatási jogszabály alkotás területén.
  • Felnőttképzési jó gyakorlatok, oktatási anyagok és dokumentumok megosztása az EPALE közösségen belül.

Célcsoport

Releváns területek politikai döntéshozói, a felnőttoktatás- és képzés nemzeti szervezetei, képző intézmények, pedagógusok, gyakorlati oktatók és egyéni szakértők a felnőttkori tanulás területéről.

Tervezett feladatok

A Támogató Szolgálaton belül egy négytagú szakértői csoportot hozunk létre, amelynek fő profilja az EPALE platform promóciója a kulcsszereplők felé, illetve szakmai információk, jó gyakorlatok megosztása és diskurzusok kezdeményezése nemzeti és nemzetközi szinten.

Az EPALE hatékony működéséhez folyamatosan nyomon követjük a felhasználók aktivitását és segítséget nyújtunk az aktív részvételhez. Felhasználjuk a szakmai dokumentumtárunkat a platform tartalmának továbbfejlesztéséhez és frissítéséhez. Platform központilag feltöltött tartalmát felülvizsgáljuk és szükség szerint módosítjuk mind nyelvi, mind szakmai szempontból.

Eredmények

  • magyar nyelvű alhonlap,
  • magyar nyelvű szóróanyag, elektronikus felhasználói útmutató
  • nemzeti promóciós események
  • regisztrált felhasználók 
  • szakmai anyagok feltöltése a platformra, hírlevelek fordítása, események közzététele.

Karvázy Eszter: projektkoordinátor

Az EPALE Nemzeti Támogató Szolgálatának vezetése, a szakmai feladatok koordinálása, kapcsolattartás a nemzeti és nemzetközi partnerekkel.

Bajka Györgyi: projekt referens

Közreműködés az EPALE Nemzeti Támogató Szolgálat feladatainak ellátásában, különös tekintettel a platform tartalmi fejlesztésében, promóciójában és a szakértői hálózattal való kapcsolattartásban.

Vedovatti Anildo: projekt referens

Közreműködés az EPALE Nemzeti Támogató Szolgálat technikai és adminisztratív feladatainak ellátásában és a platform szakmai fejlesztésében.

A felnőttkori tanulás Magyarországon

A regisztrált felnőttkori tanulásban részt vevők aránya a képzés jellege szerint azt mutatja, hogy a felnőttkori tanulás irányultsága hagyományosan és töretlenül szakmai irányultságú a legtöbb európai országhoz hasonlóan, mivel a képzések 68%-a ilyen jellegű. A képzések irányultságát tekintve egyértelmű a szakmai képzés, szakképesítésre irányuló továbbképzés dominanciája (ami a versenyképesség fenntartása szempontjából fontos), ezt követik az Országos Képzési Jegyzékben képzések, majd a nyelvi képzések, illetve az általános célú felnőttképzések – néhány kisebb súllyal jelentkező képzési irány előtt.

A nem formális képzésre vonatkozóan magyar sajátosság, hogy magas a hosszabb képzésekben résztvevők aránya, a felnőttképzési piacon jellemzően a diplomát vagy oklevelet nyújtó hosszabb idejű képzések népszerűbbek. A felnőttkori tanulás hátterében elsősorban rentabilitási megfontolások játszanak szerepet, vagyis a tanulást elsősorban befektetésnek tekintik és megtérülését várják.

Magyarországon a felnőttkori tanulás és oktatás szakma, irányelve, jogalkotási környezete megfelel azoknak az EU irányelveknek és célkitűzéseknek, amely irányelvek az élethosszig tartó tanulásról szóló Memorandumban, illetve a lisszaboni célkitűzésekben lettek lefektetve. A felnőttkori tanulási és oktatási célkitűzések szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatáspolitikához, ezt mutatja, hogy 2004. óta a felnőttoktatás, és 2006. óta a szakképzés szakmai ellenőrzése a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium feladatkörébe tartozik.

Az élethosszig tartó tanulás koncepciójában a felnőttoktatásnak, illetve a felnőttképzésnek kiemelt szerepe van, a két képzési forma azonban jelentősen eltér egymástól. A felnőttoktatás iskolarendszerű képzés, a legtöbbször államilag támogatott formában valósul meg (az első két szakképesítés megszerzése ingyenes). a tanév ezen képzések esetében törvény által szabályozott időszakban, jellemzően szeptember, illetve február hónapokban kezdődik. A tanítás nappali, esti, levelező vagy más, sajátos munkarend szerint is szervezhető. A felnőttképzésnek az iskolarendszeren kívül folytatott szakmai, nyelvi és egyéb (általános) képzéseket nevezzük. fontos jellemzője, hogy a képzés részvevői nem tanulói vagy hallgatói, hanem felnőttképzési jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A képzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét teljesítette, de tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe.

Forrás:

A felnőtt-tanulás és oktatás fejlődése és helyzete, Magyarország nemzeti jelentése

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Csányi Róbert: Felnőttképzés, felnőttoktatás, in: Szakképzési szakértők felkészítése, NSZFH 2016, p 26-29