Ugrás a tartalomra
News
Hírek

Összefoglaló az AL Agenda (A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora) projekt 2. szakpolitikai műhelymunkáról

2019. március 27-én az NSZFH Központi Könyvtára adott helyszínt a második szakpolitikai műhelymunkának, amelyen az alacsony szintű alapkészség-fejlesztéssel foglalkozó döntéshozó szervek képviselői vettek részt.

 

A szakmai műhelymunka célja annak megvizsgálása és megvitatása volt, hogy a „Készségfejlesztési pályák” hazai megvalósítása érdekében milyen motivációs és ösztönző intézkedéseket szükséges alkalmazni az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkező munkanélküliek, az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkező munkavállalók és az munkáltatói, és a Kompetencafejlesztési pályák célcsoportját alkotó további alcsoportok számára.

 

A rendezvényt Szűcsné Szabó Katalin, az NSZFH Felnőttképzési Főosztály főosztályvezetője, mint a projekt szakmai megvalósítója nyitotta meg.

 

A műhelymunka külföldi előadója Lars Alroe Olesen Dániából érkezett, széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik az oktatási – képzési rendszerek fejlesztése terén, nemcsak hazájában és a skandináv 

országokban, hanem kelet- közép európai és ázsiai országok stratégiai fejlesztéseiben és innovatív – kísérleti programjaiban is közreműködött szakértőként.

A résztvevők az előadó által hozott személyes példákon keresztül arra keresték választ, hogy hogyan hozhatnak valódi változást a Kompetenciafejlesztési pályák az emberek életében?

A motivációs és ösztönző eszközök kialakítása kiemelt szerepet kap a „kompetenciafejlesztési pályák” / „upskilling” nemzeti rendszereinek és programjainak kialakításában is. Ennek érdekében a makro megközelítéssel párhuzamosan mikro megközelítésre is szükség van, amelynek során a célcsoport különböző élethelyzetben lévő képviselőinek mozgatórugóit, ellenállásának okait és motivációs kihívásait tárják fel. Az ösztönzők tekintetében egyaránt fontosak a „kemény” (hard), a „minőségi” (soft) és az egyén alapvető értékeihez és életfelfogásához kapcsolódó „life” ösztönzők.

Az egyéni perspektívák, motivációk és ösztönző eszközök elemzése után Lars Olesen azokat a hajtóerőket vagy húzóerőket (kulcstényezőket) mutatta be, amelyek egy rendszer működésében sikerhez vagy minőségjavuláshoz vezetnek, vagyis esetünkben a kompetenciafejlesztésre irányuló erőfeszítéseket eredményessé teszik.

A hatékony kompetenciafejlesztő rendszer ismérveit a következőképpen kategorizálta:

  • rugalmas támogatást biztosít, hogy minden érdekelt fél számára optimális megoldások szülessenek;
  • a rendszerek közötti összehangolás és szoros koordináció az ösztönző eszközök megfelelő rendszerének és finomra hangolásának kialakítása érdekében;
  • a karrier és képzési tanácsadás a legfőbb eszköze a személyre szabott utak kialakításának és a motiváció folyamatos fenntartásának;
  • a munkahelyi igényekhez és folyamatokhoz kapcsolódó képzési és tanulási megoldások érdekében az innováció és szakmaimódszertani fejlesztések ösztönzése;
  • az előzetesen megszerzett tudás elismerése, a nonformális tanulási keretek között és informális tanulás során (önkéntes vagy közösségi munka) megszerzett kompetenciák láthatóvá tétele és elismerése;
  • a motivációs és ösztönző rendszerek céltudatos, összehangolt kialakítása és folyamatos finomra hangolása elengedhetetlen az eredményes kompetenciafejlesztési utakhoz.

 

 

Login (2)

Szeretne cikket írni?

Ne habozzon!

Az új cikk készítéséhez kattintson az alábbi linkre!

Legfrissebb beszélgetések

EPALE-közösség: Ossza meg sikeres munkahelyi felnőttkori tanulási projektjeit a közösséggel!

Szeretnénk, ha az EPALE-közösség tagjaként beszámolna a munkahelyi tanulás témakörében végrehajtott bármilyen sikeres projektről, kezdeményezésről vagy programról.

Több