A felnőttek át- és továbbképzésére (upskilling and reskilling) vonatkozóan az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki 2030-ra, miszerint a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt évente képzésben, valamint a 16–74 évesek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel (az EU-átlag 2022-ben 54%). Mivel az elmúlt évtizedben a jelentős erőfeszítések és pénzügyi ráfordítás ellenére sem sikerült jelentősen növelni a felnőttkori tanulásban való részvételt,2 nyilvánvalóvá vált, hogy a 2030-as célkitűzéseket a jelenleg működő képzési és finanszírozási rendszerekkel nem lehet elérni. Ezért olyan innovatív megközelítésekre és kezdeményezésekre van szükség, amelyek kiegészítik a meglévő képzési és finanszírozási rendszereket. Az európai készségfejlesztési menetrend (Európai Bizottság 2020) 12 akcióprogramja közül az egyéni tanulási számla és a mikrotanúsítványok európai megközelítése – a pénzügyi korlátok kezelésével és a célzott készségfejlesztés kultúrájának előmozdításával – hatékony stratégiák lehetnek a tanulásban való részvétel és ezáltal a foglalkoztathatóság növelésére.

A LEHETŐSÉGEK A MIKROTANÚSÍTVÁNYOK HAZAI ALKALMAZÁSÁRA szakértői koncepció célja, hogy bemutassa a mikrotanúsítványok jelenlegi szerepét és jelentőségét a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági kontextusban, valamint a technológiai fejlődés tükrében. A további fejezetekben részletesen kitérünk a mikrotanúsítványok fogalmára, céljaira és előnyeire, a tanúsítványok digitalizálására, továbbá megvizsgáljuk a mikrotanúsítványok bevezetésének lehetőségeit a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben, kitérve állami és piaci jó gyakorlatokra.