A konferencia célja, hogy a gyorsuló technológiai fejlődés, a szétszakadó társadalom és a figyelemért csatázó narratívumok által felvetett kihívásokra reflektáljon, és javaslatokat fogalmazzon meg, szcenáriókat és megoldásokat vázoljon fel az oktatás jövőjére vonatkozóan. 2024-ben már az oktatás valamennyi szereplője szembesül világunk egyre inkább ki-számíthatatlan, komplex és ellentmondásos jellegével, a digitális technológia használatának mértékétől függetlenül. Az oktatás olyan kihívásoknak néz elébe, amelyek korábban kevésbe kerültek előtérbe. A digitalizációhoz kapcsolódó technológiai fejlődés olyan gyors ütemben halad, hogy az oktatási rendszerek nehezen tudják követni, gondoljunk csak a mesterséges intelligenciára, amely az elmúlt évben az oktatás valamennyi területére már hatással volt. A társadalom egyre inkább polarizálódik, ami az oktatásban is megjelenik, nem egyenlő mértékben férünk hozzá a tudásokhoz és technológiákhoz, az eltérő generációk pedig eltérő elvárásokat fogalmaznak meg az iskola világával és szerepével kapcsolatban, elég csak arra utalni, hogy az Z generáció tanítja az alfát az X és az Y felügyelete alatt. Végül pedig a közösségi médiában figyelemért csatázó más-más szereplők által alkotott narratívumok vagy az azokból összeálló narratíva gyakran arra ösztönzik a tanulókat, hogy ne gondolkodjanak kritikusan, hanem a kész véleményeket a tények elé helyezzék és a meggyőzőbb történetmesélőnek higgyenek. A bizonytalanságot a „miből, kitől és hogyan” tanuljunk kérdés kapcsán a növeli az is, hogy jelentősen felgyorsult a körülöttünk lévő információ áramlás és a félelem, hogy valamiből kimaradunk. A hálózatok világában az információ mások értelmezésén keresztül érkezik és egyre kisebb szerephez jut a tapasztalati tanulás. Ahogy távolodunk a tanárok és szerkesztők által moderált világtól, úgy növekszik a megbízhatatlanság, a hamisítás, a másolás mértéke és kulcsfontosságúvá válik a hitelesség kérdése is. Ezek a kihívások komoly veszélyt jelentenek az oktatás minőségére és hatékonyságára, de egyben lehetőségeket is biztosítanak a megújulásra. Ezért elengedhetetlen, hogy az oktatási szakemberek megvitassák ezeket a kihívásokat, és javaslatokat fogalmazzanak meg az oktatás jövőjére vonatkozóan az inklúzió, a koragyermekkori nevelés, az óvodai nevelés, az általánosan művelő iskolai, a szakiskolai tanulás, a felnőttkori tanulás területén. A kutatásokra épülő javaslatok a pedagógiai pszichológia, a neveléstörténet, a didaktika, a szakképzés és felnőttképzés pedagógiája, a művészeti nevelés, az oktatásszociológia, a digitális pedagógia diszciplináris és transzdiszciplináris tételeire épüljenek.

 

Jelentkezni 2024. január végétől lehet az easychair.com oldalon – részletek később.

 

Forrás: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete