Szerző: Roszikné Nagy Magdolna, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, igazgató

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként 2006-ban alapított Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a magyarországi múzeumok szakmai megújulását támogatja. Célkitűzései között szerepel többek között a múzeumok részvételének elősegítése az egész életen át tartó tanulásban és a kompetencia alapú oktatásban, a múzeumi gyűjtemények felhasználásának bővítése, a múzeumok kulturális központtá válásának támogatása. Fő tevékenysége kutatások, módszertani fejlesztések végzése, képzések szervezése kulturális szakemberek és pedagógusok számára. A legújabb múzeumi fejlesztések, hazai és külföldi jógyakorlatok széleskörű terjesztését az általa létrehozott és működtetett országos múzeumi koordinátorok hálózaton keresztül valósítja meg. Küldetésének tekinti, hogy felhívja a múzeumi szakemberek figyelmét olyan aktuális trendekre, kérdésekre, problémákra, amelyek feldolgozásában, a megoldás támogatásában a múzeumoknak is lehet feladatuk. Ilyen kérdéskör a napjaink egyik különösen nagy figyelmet kapó problémája, a fenntarthatóság, ezen belül is kiemelt figyelem irányul a környezeti fenntarthatóságra.

Belső és külső tényezők egyaránt arra ösztönzik a múzeumokat, hogy foglalkozzanak a környezeti fenntarthatósággal. A belső tényezők között kiemelendő a költséghatékonyság. Az elmúlt időszak energiaválsága a múzeumokat is a takarékos energiahasználattal párhuzamosan a zöld energia használatának átgondolása felé terelte. Az épület környezetének valamint belső iroda és látogatófogadó tereinek zöldítése kellemesebb munka- és látogatói környezet eredményez. A „zöld” törekvések felvállalása és ennek kommunikálása márkaépítés szempontjából is hatékony lehet.

A múzeumokat ösztönző külső tényezők között már érezhető a társadalmi elvárás, hogy a múzeumok is foglalkozzanak a fenntarthatósággal. Az Európai Unió is többféleképpen ösztönözi a fenntarthatóságra törekvést, például a múzeumok számára is elérhető nemzetközi pályázatoknál a környezeti fenntarthatósági projekteket szívesen fogadják, és más tematikájú pályázatoknál is gyakran előírás, hogy megjelenjen a fenntarthatóságra való törekvés a megvalósítás során. A múzeumok számára a legerősebb külső elvárás a Múzeumok Nemzetközi Tanácsától (ICOM) származik. Az ICOM 2022-ben elfogadott új múzeum definíciója kimondja, hogy „a múzeum … elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot...[1]".

A múzeumok lehetséges hozzájárulási területei a környezeti fenntarthatósághoz

A múzeumok hiteles információforrást jelentenek, ezért a hitelesség szempontjából fontos, hogy maga a múzeum is tegyen lépéseket működésében a zöld átmenet felé. Egy múzeum csak akkor lehet autentikus „zöld ismeretközvetítő” a múzeumandragógiai és a múzeumpedagógiai programokban, ha látható lépéseket tesz a fenntarthatóság felé. Lehet a fenntarthatóság a témája kiállításoknak, programoknak, de a hitelességhez az is hozzátartozik, hogy a zöld törekvés jelen legyen a kiállítás, program szervezésében is! Mindehhez elsőként a múzeumi szakemberek szemléletformálására és zöld kompetenciájuk fejlesztésére van szükség. A múzeum vezetősége mutathatja a zöld átállás iránti elkötelezettségét néhány fontos megoldás bevezetésével, mint például az intézkedések az energiatakarékos világítás, a gazdaságos vízhasználat megvalósítására, a papírhasználat csökkentésére, a csomagolóanyag optimalizált használatára kiállításokon, programokon, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására, helyi beszállítók, termelők igénybevételének ösztönzésére. 

Zöld múzeum módszertani fejlesztés

A Zöld Múzeum módszertani fejlesztést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ végzi a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesülettel partnerségben. A fejlesztési folyamat több szakaszból áll. A munkafolyamat egy országos kutatással[2] indult. Az online kérdőíves lekérdezés 2024. áprilistól júliusig tartó időszakban történt. A reprezentativitás mind a múzeumok besorolása, mind földrajzi elhelyezkedése tekintetében biztosított. A zöld múzeumi kritériumrendszer kialakítása során a kutatáson kívül a fejlesztő csapat figyelembe vette a nemzetközi múzeumi szakmai szervezetek témájához kapcsolódó ajánlásait, fejlesztéseit, többek között a NEMO (Network of European Museum Organisations – Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata) 2023. évi „ …és CSELEKVÉS! Múzeumok a Klímaválságban” című nemzetközi konferenciának az ajánlásait[3]. Tanulmányozták az ICCROM (International Center for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Properties – A Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központja) „Zöld múzeumok: útmutató lépésről lépésre[4]” című kiadványát, valamint az ICOM (International  Committee of Museums –Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) „Fenntarthatósági Fejlesztési Gyakorlat a Múzeumokban[5]” című elismerésének kritériumait. Végül, de nem utolsósorban tanulmányoztuk az Európai Bizottság által kifejlesztett „GreenComp, Az európai fenntarthatósági kompetenciakeret[6]” kiadványt.

A kritériumok egyik csoportjába  a múzeum vezetésével kapcsolatos szempontok tartoznak. Ez rendkívül fontos, hiszen a zöld működési modell nem valósítható meg a menedzsment elkötelezettsége nélkül. Ide tartozik, hogy a múzeumnak legyen zöld stratégiája, vagy legalábbis a múzeumi stratégia tartalmazzon környezeti fenntarthatósági célokat. A szervezetet fel kell készíteni a zöld működésre, aminek fontos része a munkatársak  érzékenyítése, „fenntarthatósági kompetenciáinak” fejlesztése képzésekkel, információs napokkal, egyéb rendezvényekkel. A zöld kritériumok másik csoportja az infrastruktúrához kapcsolódik, az épület és annak üzemeltetése valamint a gyűjteménnyel kapcsolatos feladatok tartoznak ide. Külön - külön csoportot képez a kiállítások, programok és rendezvények esetében a szervezés technikai és ismeretátadási része. Ez utóbbihoz tartozik mindenféle múzeumi értelmezés, amely a környezeti fenntarthatóság üzenetét hordozza: lehet kiállítás, múzeumpedagógiai program, múzeumandragógiai program, képzés, rendezvény, konferencia stb. És persze a „zöld gondolkodás” a múzeumi kommunikációban is jelen kell lennie.

A szempontrendszer összefoglalásaként egy önértékelő kérdőív készül, melynek kitöltésével a múzeumok képet kapnak arról, hol tartanak a zöld úton, és milyen lépéseket kell tenniük a fenntarthatóság növelése érdekében. Ehhez segítséget ad számukra a kérdőívhez tartozó pontozási rendszer. A kritériumrendszer fejlesztés további célja, hogy alapot szolgáltasson a Zöld múzeum minősítéshez. Az önértékelési kérdőív kitöltésével kapott pontszám amennyiben eléri majd a minősítéshez szükséges minimum pontokat, az adott múzeum pályázhat rá. 

A kritériumrendszer még fejlesztés alatt áll, a végleges verziót 2024. október 28-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megrendezésre kerülő Zöld Múzeum Konferencián mutatják be.  

Összefoglalás

A múzeumoknak is fontos szerepük van abban, hogy felhívják a figyelmet a globális klímaválságra és elvárásként jelenik meg, hogy maguk is tegyenek lépéseket a környezettudatos működés irányába. A múzeumi szakemberek szemléletformálását, zöld kompetenciájuk fejlesztését támogatja a zöld múzeum módszertani fejlesztés, amely magában foglalja egy országos kutatáson alapuló kritériumrendszer fejlesztését, a Zöld múzeum minősítési folyamat kidolgozását, múzeumi szakembereknek szóló szakmai továbbképzést  és egy módszertani kiadvány megjelentetését. Ahhoz, hogy a múzeumok hitelesen tudják átadni a környezettudatossággal kapcsolatos ismereteket, a múzeumi felnőttanulásban hatékonyak legyenek a zöld kompetencia fejlesztésében, maguknak is pozitív példát kell mutatniuk e téren – ehhez is segítséget tud nyújtani a zöld múzeum módszertani fejlesztés.