chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Milyen új szerepeket tölthet be a felnőttoktatás? Gondolatok a VI. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencia (CONFINTEA) félidős értékelésének civil társadalmi fórumáról

26/12/2017
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN PL

/hu/file/suwon-csf-confintea-epaleSuwon CSF CONFINTEA EPALE

Suwon CSF CONFINTEA EPALE

 

Paradox helyzetbe kerültünk. A felnőttoktatás, amelynek mindig is az emberek marginalizálódásának megakadályozása volt a célja, immár maga is marginalizálódott” – állította Katarina Popovic, a Nemzetközi Felnőttképzési Tanács tagja, a Koreai Köztársaságban, Suwonban október 24-én megrendezett civil társadalmi fórumon. A civil társadalomnak az ifjúsági és a felnőttoktatásban betöltött szerepét középpontba állító fórumot a VI. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencia (VI. CONFINTEA) hivatalos félidős értékelése előtt rendezte meg az UNESCO egész életen át tartó tanulásért felelős intézete. Az EAEA, amely egy regionális jelentéssel járult hozzá a VI. CONFINTEA félidős értékeléséhez, az ülés legfontosabb üzeneteit összegzi.

 

Ami eddig történt

A részvétel előtt álló akadályok elhárítása”, „a képzésszolgáltatók sokszínűségének és sokféleségének elismerése”, és „a képzés, a kapacitásépítés, valamint a felnőttoktatók foglalkoztatási feltételeinek és professzionalizálódásának javítása” – csak néhány a 2009-es belémi cselekvési keretben meghatározott kötelezettségvállalások közül. A keretet 144 UNESCO-tagállam fogadta el az utolsó CONFINTEA-rendezvényen, ahol tizenkét évente összegyűlnek a felnőttoktatás legnagyobb globális érdekelt felei, hogy meghatározzák, mi legyen a következő lépés.

Mennyire sikerült teljesíteni ezeket a kötelezettségvállalásokat nyolc évvel később? Milyen út áll a felnőttoktatás előtt? Ezekre a kérdésekre öt regionális jelentés próbált választ adni. Az UNESCO egész életen át tartó tanulásért felelős intézetének megbízásából készült jelentések megállapításait és legfontosabb ajánlásait a suwoni civil társadalmi fórum regionális műhelyértekezletein vitatták meg. Az európai és észak-amerikai regionális jelentést az Európai Felnőttképzési Szövetség készítette, elsősorban a felnőttoktatásról szóló 3. globális jelentésre (GRALE III), valamint másodelemzésekre és a felnőttoktatás legfontosabb európai, illetve észak-amerikai érdekelt feleivel készített interjúkra alapozva.

/hu/file/csf-confintea-epaleCSF CONFINTEA EPALE

CSF CONFINTEA EPALE

Résztvevők a Koreai Köztársaságban, Suwonban 2017-ben megrendezett civil fórumon. A képet az EAEA bocsátotta rendelkezésre.

 

Néhány lépés előre...

A régió egyes eredményei biztatóak: a globális jelentés felmérésére (GRALE III) választ adó tagállamok több mint 90%-a azt állítja, hogy új felnőttoktatási politikákat léptettek életbe, míg világviszonylatban ez az arány 70%. „Európa helyzete egyedi: Az olyan európai uniós kezdeményezések, mint a felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program, új szakpolitikai fejleményeket bátorítottak a felnőttoktatás terén” – árulta el Gina Ebner, az EAEA főtitkára és az EPALE tanulói támogatásért felelős témakoordinátora a jelentés eredményeinek a civil társadalmi fórum regionális műhelyértekezletén való bemutatásakor.

Jelentős előrelépés történt a korábban megszerzett tudás elismerése, validációja és akkreditációja területén. A belémi cselekvési keret ezen kötelezettségvállalása az EU oktatási programjában is előkelő helyen szerepel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás 2012-es elfogadása óta. Eddig 32 ország feleltette meg nemzeti képesítési keretrendszerét az Európai Képesítési Keretrendszernek. Gina Gebner azt is hozzátette, hogy „a képesítési keretrendszerek szerepe kulcsfontosságú, de csak abban az esetben, ha komolyan veszik a nem formális tanulást”.

 

...és néhány lépés vissza

Az iskolarendszerű oktatásban mindannyian ugyanannyit érünk – hangsúlyozta Gina Ebner. – A nem formális tanulás esetében megvan a párbeszéd és a biztonságos tanulási környezet ösztönzésének a lehetősége, szerepét azonban még mindig nem ismerik el teljes körűen.”

Ha szakpolitikai szinten nem ismerik el kellőképpen a nem formális felnőttoktatást, akkor megfelelő finanszírozásban sem részesítik; ezt a problémát a regionális műhelyértekezlet több résztvevője is felvetette. Emellett az Európát és Észak-Amerikát sújtó pénzügyi válság a felnőttoktatási ágazatot sem kímélte: ágazatszerte megszorítások következtek. „A nem formális felnőttoktatás finanszírozásánál nem csak projektekben kell gondolkodni; strukturális támogatásra van szükségünk” - emelte ki az egyik résztvevő.

A pénzügyi megszorítások oroszlánrészét sokszor a felnőttoktatók (így végső soron pedig maguk a tanulók) viselik. Míg a belémi keretben szerepel kötelezettségvállalás a felnőttoktatók foglalkoztatási feltételeinek és professzionalizálódásának javítására vonatkozóan, a 3. globális jelentésből komor kép rajzolódik ki: a régió tagállamainak csupán 28%-a állítja azt, hogy a felnőttoktatók továbbképzésére „megfelelő kapacitások” állnak rendelkezésre. Ezt az EAEA által készített regionális jelentés részletesen taglalja: az európai és észak-amerikai felnőttoktatók foglalkoztatási feltételei is bizonytalanok. Sokszor részmunkaidőben vagy szabadúszóként dolgoznak, és az is előfordul, hogy munkáltatójukon keresztül nem jutnak egészségbiztosításhoz vagy nyugdíjazási juttatáshoz.

Míg úgy tűnik, hogy a felnőttoktatásra fordított összegek növelése mindenek felett való, a belémi keretben meghatározott kötelezettségvállalások semmilyen konkrét pénzügyi célt nem tartalmaznak, csupán egy homályos felhívást fogalmaznak meg a felnőttoktatásra fordított finanszírozás növelésére. Nyilvánvalóan nehéz a ráfordítások növeléséről beszélni, amikor még a számszerűsítés is gondot okoz. A 3. globális jelentés szerint Európában és Észak-Amerikában nem kevesebb mint 10 ország nem tudta megbecsülni, hogy százalékosan mennyit fordítanak a felnőttoktatásra.

 

 

Mi a felnőttoktatás jövője?

A 2009 óta elért szerény eredményeket nézve van egyáltalán értelme egy a jelenleginél ambiciózusabb keret elfogadásának a 2021-ben sorra kerülő következő CONFINTEA-rendezvényen? Talán másképp kéne feltenni a kérdést: változtak-e a körülmények 2009 óta, és ez hogyan befolyásolhatja a felnőttoktatás jövőjét?

Több válsággal is szembe kellett néznünk” – mondta Katarina Popovic vitaindító beszédében. Kiemelte, hogy a felnőttoktatás központi szerepet játszhat az egész világra kiterjedő problémák kezelésében, legyen szó akár a konfliktuskezelés és a békeépítés támogatásáról, az éghajlatváltozás tudatosításáról vagy az újonnan érkezett migránsok integrációjának segítéséről.

Ez utóbbi kérdéskört a műhelyértekezlet résztvevői hosszasan megvitatták. Arra jutottak, hogy a felnőttoktatásnak új szerepeket kell magára vállalnia és választ kell adnia az új kihívásokra, minthogy a migráció változó mintázatai immár jelentős népességet érintenek. Itt nemcsak az országukat elhagyni kényszerülő felnőttekre kell gondolni, akik külföldön keresik a jobb boldogulás lehetőségét, hanem e felnőttek családtagjaira is, akiket maguk mögött hagynak; a menekültek új életet kezdenek Európában, de a befogadó közösségeknek is változtatniuk kell.

Egy további megbeszélést kívánó fontos téma a digitalizációban rejlő kockázatok és lehetőségek, amelyről a belémi keret ugyan nemigen ejt szót, a regionális műhelyértekezleten viszont gyakran felmerült. Minthogy eddig soha ilyen könnyen nem lehetett hozzáférni oktatási segédanyagokhoz, az önálló tanulás egyre fontosabbá válik; ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a médiaműveltség vizsgálatára.

Fel kell készülnünk a jövőre és a felnőttoktatás új szerepeire” – összegezte mondandóját Gina Ebner.

Olvassa el a felnőttoktatás európai és észak-amerikai helyzetéről készült jelentést, amelyet az Európai Felnőttképzési Szövetség készített!

Minden regionális jelentésről elérhető összefoglaló

Tudjon meg többet a VI. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencia (CONFINTEA) félidős értékelésének civil társadalmi fórumán történtekről


Aleksandra Kozyra az Európai Felnőttképzési Szövetség tagsági és rendezvényszervezési felelőse, az ő feladata az EAEA konferenciáinak és fiatalabb szakemberei éves képzésének megszervezése. Korábban nyelvoktatóként felnőtteket tanított Lengyelországban.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Mia Sandell képe
    In Sweden we have a non-formal educational system financed by the government and it is called FOLKBILDNING - this is so special so there is no english word for it, the best description would be:
    Learning from peoples own experience. http://www.folkbildningsradet.se/ Only in swedish

    FOLKBILDNING is free and volontary for the participant and done by adults who have a certain experience and knowledge they want to share to and with others. We have a structure (study circle, culture events) and organisations (STUDIEFÖRBUND) that take a huge responsability for our immigrants to help them learn the swedish language and learn about the swedish society. I work for Studieförbundet Bilda in Sweden, www.bilda.nu and my own network Den Nya Skolan www.dennyaskolan.se with the purpose to bridging the gap between digital tools and a human experience.