chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Ne vesztegessük az időt – Kreatív módszerek az aktív polgári szerepvállalás elősegítésére

03/04/2019
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN FR LV

/hu/file/wastenotime-bin-men-dervockjpg#wastenotime Bin Men in Dervock.jpg

#wastenotime Bin Men in Dervock

„Amíg elviszik a szemetet”

Milyen a kapcsolata az önkormányzattal – csak annyi, hogy elszállítják a szemetet? Mi lenne, ha többről is lehetne szó?

Az észak-írországi helyi önkormányzati rendszer átalakításának hatására a régi megszokott helyi kerületeket hirtelen átalakították, és új kerületek jöttek létre. A Waste No Time (Ne vesztegessük az időt!) társulás, amelynek tagjai a Beyond Skin, a Building Communities Resource Centre, a Charo Lanao-Madden, a Corrymeela és a Rural Community Network, úgy véli, hogy mindez a helyi közösség és az önkormányzat közötti kapcsolat romlását eredményezte. Úgy vélik, hogy a polgárok és az önkormányzat közötti jó munkakapcsolatok potenciálisan javíthatják a helyi területeket, és jobb döntéshozatalt eredményezhetnek.

/hu/file/bct-cartoonpng-0BCT cartoon.png

BCT Cartoon

 

„Azért a szemeteskuka metaforáját választottuk, mert a szemétszállítás olyan kulcsfontosságú szolgáltatás, amely mindannyiunkat összeköt, bárhol is élünk és bárkik is vagyunk. A metafora egyben azt is sugallja, hogy hallassuk a hangunkat, és ne tartsuk magunkban a véleményünket, amikor együtt dolgozunk az új önkormányzattal.”

A Waste No Time társulás (amelyet a Building Change Trust támogatott) a közösségi tervezést olyan lehetőségnek látja, amelynek révén az önkormányzat és a helyi közösség hatékony együttműködést alakíthat ki.

A projektnek három célja volt:

  • Az új önkormányzati területen élő emberek kreatív bevonásával feltérképezni, hogy mit jelent a sikeres együttélés a családon belül, a környéken és a kerületben.
  • Javítani a polgárok szakértelmébe vetett bizalmat, nyitottá válni az újdonságokra, valamint további energiákat fordítani a Causeway Coast & Glens kerület jóllétének fejlesztésébe.
  • Támogatni a kreatív és értelmes polgári részvétel fejlesztését a közösségi tervezésben.

A partnerek 20 különböző vidéki és városi közterületen – a nyilvánossággal együttműködve – a jövőbeni lehetőségek feltérképezése érdekében felmérték az emberek önkormányzattal, a közösséggel és lakóhelyükkel, illetve egymással fennálló kapcsolatait.

A Waste No Time csapata három polgári aktivista eszközzel kísérletezett, hogy bevonja az  embereket a mindennapi helyzetekben:

  1. „Pop-up” demokrácia: Az önkormányzati területen végzett utcai interjúk alapján gyűjtött anyagokat felhasználva a csapat 20 különböző helyszínen jelent meg standokkal, illetve üzletekben rövid jelenetekkel, vicces helyzetjátékokkal vagy humoros írásokkal. Az utcán vagy járdán elhelyezett nagy térképpel ragadták meg az emberek figyelmét, és arra kérték őket, hogy sétáljanak rajta, találják meg a lakóhelyüket, és kezdjék el feltérképezni az új kerületen belüli kapcsolatokat. Miután összegyűlt a tömeg, egy vicces jelenet keretében a humort használták arra, hogy feltárják, mit jelent számukra a demokrácia.
  2. Közösségi jövőkép tervezése: Ez egy olyan „jövőkép” vagy küldetésnyilatkozat létrehozásának folyamata, amely leírja, hogyan szeretne kinézni a közösség a jövőben, és ehhez milyen fejlesztésekre van szükség. E jövőképet a közösség tagjaival együttműködve hozzák létre. Ezt az eszközt arra használták, hogy az emberek átgondolják, mit szeretnek a lakóhelyükben, mi az, ami működik, mit szeretnének fejleszteni, és mi lehet fontos nekik és a szomszédjaiknak.
  3. Fórumszínház: A csapat ezt az eszközt használta a „pop-up” demokrácia és a közösségi jövő tervezése során felmerült fő kérdések tolmácsolására. 12 különböző hátterű polgár gyűlt össze, hogy feldolgozzák az összegyűjtött anyagot, és történeteket írjanak a nemzedékek közötti kapcsolatokról, a közösségi kapcsolatok elvesztéséről, a hulladékról és a szemétről, illetve a mentális egészségről. Profi színészek segítségével dolgoztak ki minden egyes forgatókönyvet, és szerepet vállaltak a történetekben. A történeteket előadták egy közönségnek, akiket felkértek, hogy kommentálják a látottakat, és adjanak ötleteket és megoldásokat a problémákra. Néha a közönség tagjai is szereplőkké váltak. A történeteket ezután újra eljátszották, immár az újabb valóságot előadva.

Ezek az eszközök illeszkedtek a projekt ötletéhez és céljához, mivel teljesen más élményt kínáltak az emberek és az önkormányzat megszokott interakciójához, a demokrácia korábbi gyakorlásához képest. A Waste No Time csapata a meglepetés és a játék erejét kihasználva játékos és szórakoztató módon kívánta bevonni a nyilvánosságot, hogy felkeltse az emberek kíváncsiságát az adott tevékenységek, illetve a helyi közösség jövője iránt.

Egy friss közvéleménykutatás [1] rámutatott arra, hogy a brit választók többsége úgy érzi, nem igazán gyakorol ellenőrzést a központi állami intézmények, az üzleti szféra, a közszolgáltatások, a helyi közösség és az önkormányzat felett. Az ellenőrzés hiányának érzését egy olyan kulcsfontosságú kifejezés adja vissza, amely újra és újra megjelent a projektben: „Ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon találhatod magad.” Mivel az írás időpontjában az észak-írországi parlament és az északír kormány felfüggesztése továbbra is érvényben van, az önkormányzat az egyetlen remény arra, hogy működésre bírjuk a demokráciát. Ennek lényege, hogy valódi választási lehetőséget nyújtsunk az embereknek a számukra fontos kérdésekben.

/hu/file/wastenotimejpg#wastenotime.jpg

#wastenotime

A projektről bővebben a Corrymeela Community és a Building Change Trust weboldalontájékozódhat.

Twitter: @WasteNoTime2 
 

 

 

 

 

 

 

[1] A New Economics Foundation megbízásából a Greenberg Quinlan Rosner készítette 2017-ben.

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Kristaps Otersons képe
    Paldies, vērtīgi un laikā!
    Ticami, ka šādas domas kā temata nosaukumā daudziem Latvijas lauku iedzīvotājiem nāk prātā, kad viņi dzird par gaidāmo teritoriālo reformu, kurā plānots pašvaldībām noteikt lielākas pārvaldāmās teritorijas atbilstoši lielākam iedzīvotāju skaitam. Tās, pēc reformas virzītāju iecerēm, kā saprotu, spētu pilnvērtīgāk sniegt pakalpojumus iedzīvotājiem, racionālāk plānot un izmantot piesaistītos līdzekļus un pašvaldības ieņēmumus. Acīmredzot arī būtu spējīgākas piesaistīt investīcijas un attīstīt uzņēmējdarbību, kas ir reālākais pamats to ilglaicīgai pastāvēšanai. 
    Tai pašā laikā reformas ieceru publiskošanas sākumposmā cilvēkiem ir daudz neatbildētu jautājumu, un, manuprāt, viens no svarīgākajiem ja ne pats svarīgākais ir tieši šai rakstā par Ziemeļīrijas pieredzi minētais - kādas iespējas būs cilvēkiem ietekmēt jautājumus, kas viņiem ir svarīgi, ja centrs būs tālāks, atsvešinātāks un maz ticams, ka no viņu pagasta vai ciematiņa, vai apkaimes domē būs pietiekami nozīmīga pārstāvniecība. 
    Laikam jau šai pašā rakstā ir dots arī atbildes virziens - ja ekonomikas likumsakarību neizbēgamības dēļ lielāku pašvaldību veidošana acīmredzot būs neizbēgamība, tad pilsoniskas iniciatīvas, lielāka lauku, attālāku vietu iedzīvotāju netiešā iesaiste pašvaldības lēmumu pieņemšanā ir reālākais veids, kā nenonākt "ēdienkartē vai "centra" aizmirstībā. Negaidīt, bet rīkoties parasti ir efektīvākā atbilde - šai gadījumā arī demokrātijas īstenošanas veids.