chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Validáció az alacsony képzettségű felnőttek esetében: 11 ajánlás

28/04/2017
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN IT ET FI PL LT DE ES FR BG HR CS

2016. november 28–29-én a Cedefop konferenciát rendezett arról, hogy hogyan tehetjük láthatóvá a tanulást. A konferenciát Thesszalonikiben tartották, több mint 200 fő részvételével. A rendezvényen az érdekelt felek széles köre részt vett – a menekültekkel közösségi szinten foglalkozókon át a kutatókig és politikai döntéshozókig. Az EPALE tanulói támogatásért felelős tematikus koordinátora, Gina Ebner volt az alacsony képzettségű felnőttek tanulási eredményeinek validációjával foglalkozó egyik műhelytalálkozó előadója. Ebben a blogbejegyzésben megosztja a műhelytalálkozó legfontosabb üzeneteit és mozzanatait.

 

Az alacsony képzettségű felnőttek tanulási eredményeinek validációjával foglalkozó műhelytalálkozó a portugál validációs rendszer bemutatásával és egy videóval vette kezdetét, mely Idalina történetét mutatta be. Idalina egy munkanélküli textilipari dolgozó volt, akinek ma saját ügyvédi irodája van – és mindez a validációnak köszönhető. A videó tökéletes kezdése volt a műhelytalálkozónak, mert kapcsolatot teremtett a való élettel a vita során. Megmutatta, hogy a validáció nemcsak elméletekről szól, hanem megváltoztathatja az ember életét:

 

 

A bevezető után a következő témák kerültek terítékre:

  • Mit kezdjünk a humán készségekkel?

  • Milyen készségeket teszteljünk és értékeljünk egy adott személy tudásának validációjakor?

  • Pénz – ki fizet?

  • Hogyan erősítsük meg a nem formális felnőttoktatást a validációs rendszerekben?

  • Mit kell tennünk ahhoz, hogy az emberek validáltatni akarják készségeiket?

E témák keretében több kérdés is felmerült, például az, hogy tágabban kellene értelmezni az alapkészségeket (alapkészségek helyett inkább életvezetési készségekben kéne gondolkodnunk), minden szinten növelni kellene a tájékozottságot, és hogy együttműködésre van szükség. Jelentős vita alakult ki a felnőttek „tesztelésével” kapcsolatban. A csoport egyetértett abban, hogy kerülni kell az iskolai típusú teszteket az alacsony képzettségű felnőttek esetében. Az értékelésnek vannak erre megfelelőbb módszerei, mint például a beszélgetés vagy a portfólióépítés. A jelölt önbizalmának felépítése szintén fontos tényező.

A résztvevők abban is egyetértettek, hogy manapság a humán készségek egyre fontosabbá válnak, különösen a munkáltatók számára. Ezért túl kell nézni a szakmai és alapkészségeken. A résztvevők mindazonáltal kihangsúlyozták, hogy ennek megvannak a maga kockázatai is – a validáció nem mehet el a személyiség- és pszichometriai tesztek irányába.

Egy másik lényeges kérdés a pénz: ki fizet és mit? A vélemények megoszlottak, de abban nagyrészt egyetértés alakult ki, hogy a legjobb megoldás a költségek megosztása lenne. A munkáltatók alkotják az egyik olyan csoportot, amelynek a validáció javára válik, így hozzá kellene járulniuk a költségekhez. A vitacsoport abban mindenképp egyetértett, hogy különösen az alacsony képzettségű felnőttek esetében a validációs eljárást ingyenessé vagy amennyire csak lehet, megfizethetővé kell tenni, és a kormánynak kellene vállalnia a legnagyobb terhet.

Az a csoport, amelyben a vita tárgya az emberek meggyőzése volt, a tájékoztatás (különféle médiumok segítségével, mint a korábban említett videó), a magatartási minták és a különböző csoportok megkeresésére irányuló tevékenységek fontosságát emelte ki.

Végezetül a műhelytalálkozó résztvevői megállapodtak tizenegy ajánlásban:

  1. Több tájékoztatásra van szükség, pl. tájékoztatási kampányok, de leginkább a tanulói történetek segítségével. A tanulók nagykövetként és példaképként segíthetnek. Sok érvet lehet felhozni, pl. nemcsak az adott személyre, hanem a családjára gyakorolt hatás kiemelésével.

  2. Erősen ajánlott a félelmek és akadályok leküzdésére szolgáló stratégiák alkalmazása.

  3. Helyi támogatásra van szükség, például pályaorientáció és tanácsadás biztosításával. Sok esetben hasznos a validációt és a tanulást más szakpolitikákkal, például a szociális támogatással, de az egészségüggyel is összekötni.

  4. A rendszerbe be kell vonni magasan képzett embereket (tanácsadóként stb.).

  5. Szükség van a kormány, a munkáltatók és a többi érdekelt fél elkötelezettségére. Egy működő irányítási struktúra valójában fontos alapja egy sikeres rendszernek. Az irányítási struktúrának ugyanakkor átláthatónak és érthetőnek kell lennie.

  6. Az alacsony képzettségű felnőttek esetében felelőst kell kijelölni – ha ez a fentiek alapján még nem vált elég világossá! A csoport nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hiányos alapkészségekkel rendelkező embereket megcélzó kezdeményezések sokszor azért vallanak kudarcot, mert nincs felelős.

  7. A minőségbiztosítás fontos elem – elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez. Azt a jogi keret és az értékelés részévé kell tenni.

  8. Ha azt akarjuk, hogy a validáció sikeres legyen, nagyobb egyenlőséget kell teremteni az informális, a nem formális és a formális ágazatok között. A különböző ágazatok érdekelt feleit szintén egyenrangú félként kell kezelni, különösen tekintettel azokra, akik az alacsony képzettségű felnőttekkel foglalkoznak, illetve őket képviselik.

  9. Üljünk le mindannyian az asztalhoz, és jussunk megegyezésre a validáció értékéről és annak végrehajtásáról, és ezzel egyidejűleg tegyük prioritássá az alacsony képzettségű felnőttek megkeresését.

  10. A szakpolitikák koordinációja, illetve a politikai szintű koordináció olyan kihívás, amelyet már az elején kezelni kell. Még mindig túl sok az elkülönülten végzett munka, és kevés az együttműködés. Ahhoz, hogy a validációs rendszerek sikeresek legyenek, le kell bontani ezeket a válaszfalakat.

  11. A longitudinális adatok fontosak a sikerek, a kudarcok, a hatások és az előnyök méréséhez.

 

Gina Ebner az Európai Felnőttképzési Szövetség (European Association for the Education of Adults – EAEA) főtitkára és egyben az EPALE tanulói támogatásért felelős tematikus koordinátora.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Roseline Le Squère képe

    Thank you very much for this really interesting blog.

    Validation is a tool for future. Validation is a tool to help at the development of the adult education.

    I am interested to have more details about the recommandation n° 4 : Highly skilled people need to work in the system (counsellors etc.).

    Thank you.

    Roseline Le Squère, french expert EPALE - University of South Brittany, France