chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Az UNESCO iránymutatásai az inkluzív digitális megoldások kidolgozásához és a digitális készségek fejlesztéséhez

27/09/2018
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN LV HR SL DE PL EL CS FR RO

/hu/file/unesco-recommendationsUNESCO Recommendations

UNESCO Recommendations

Simon Broek az EPALE témakoordinátora az inkluzív digitális megoldások kidolgozásához és a digitális készségek fejlesztéséhez az UNESCO és a Pearson által megfogalmazott legújabb iránymutatásokról osztja meg gondolatait, továbbá arról, hogy ezek hogyan alkalmazhatók a felnőttoktatásban.

Az UNESCO és a Pearson nemrégiben iránymutatásokat tett közzé a digitális megoldásoknak a digitális kirekesztéssel szemben történő alkalmazásáról. Az iránymutatások a világszerte élő alacsony iskolázottságú és képzettségű emberek digitális integrációjára helyezik a hangsúlyt. Az iránymutatások címzettjei a digitális megoldások szolgáltatói, a fejlesztési szervezetek, a digitális megoldások tervezését és fejlesztését támogató kormányzati hivatalok és azok a szakpolitikai döntéshozók, akik inkluzív politikák és keretszabályozások kialakításához kívánják használni az iránymutatásokat.

Bár az iránymutatások középpontjában nem kifejezetten Európa vagy a felnőttek állnak, nagyon is hasznosak lehetnek az európai felnőttoktatás szempontjából. Az egyre terjedelmesebbé váló online világ minden európaitól megköveteli az online munkavégzés, élet, tanulás és kommunikáció képességét. E készségek nélkül aligha lehetséges a teljes körű társadalmi szerepvállalás. Azok, akik nincsenek e készségek birtokában, a marginalizáció veszélyének vannak kitéve.

Az UNESCO az alábbi iránymutatásokat javasolja, amelyek több ajánlást tartalmaznak az alacsony iskolázottságú és írni-olvasni gyengén tudó emberek nagyobb fokú digitális integrációjára vonatkozóan:

1. Tervezzünk közösen a felhasználókkal, az ő igényeikre és a környezetre helyezve a hangsúlyt

Alapvető fontosságú a célfelhasználók alapos megismerése és a bevált gyakorlatok követése a velük együtt – nem pedig a részükre – történő tervezés érdekében, figyelembe véve a sajátos kihívásokat. Idetartoznak az alábbiak:

  1. A felhasználók és ökoszisztémájuk megértése
  2. A felhasználóorientált tervezési módszerek bevált gyakorlatainak követése
  3. Legyünk figyelemmel az alacsony iskolázottságú és írni-olvasni gyengén tudó felhasználókkal való közös tervezés jelentette kihívásokra

2. Összpontosítsunk a felhasználók digitális készségeire és kompetenciáira

Látszólag evidens, mégis fontos leszögezni, hogy a megoldásokat a felhasználók technológiához való hozzáférésének és annak fényében kell kialakítani, hogy mennyire otthonosan tudják azt használni. Idetartoznak az alábbiak:

  1. A felhasználók digitális készségei és kompetenciái fejlesztésének támogatása
  2. A felhasználók digitális készségeinek és kompetenciáinak összehasonlító értékelése és nyomon követése

3. Gondoskodjunk arról, hogy a tartalom világos és hasznos legyen az alacsony iskolázottságú és képzettségű felhasználók számára

Általában egy tartalom akkor működik a legjobban, ha egyszerű és azt a célközönség megbízhatónak tartja. Az, hogy a végfelhasználók részt vesznek a tartalom-előállításban, segíthet áthidalni ezt a problémát. Ehhez az alábbiak szükségesek:

  1. A felhasználók igényeihez igazodó tartalomstratégia kidolgozása
  2. Egyszerű, világos és megbízható tartalmak létrehozása
  3. Csoportos vagy közvetített digitális felhasználásra szánt tartalom kialakítása

4. Használjunk az alacsony iskolázottságú és írni-olvasni gyengén tudó felhasználók számára megfelelő médiatípust és igazítsuk az ő igényeikhez a felhasználói felületet

A digitális megoldások kialakításánál akkor szolgáljuk legjobban az írni-olvasni gyengén tudó és alacsonyan képzett felhasználók érdekeit, ha a megfelelő médiamixet alkalmazzuk, figyelemmel a felhasználók képességeire és technológiai környezetére. Ehhez az alábbiak szükségesek:

  1. Vegyük fontolóra különböző médiatípusok és inputmódszerek ötvözését az alacsony iskolázottságú és írni-olvasni gyengén tudó felhasználók esetében
  2. Úgy tervezzünk az írni-olvasni gyengén tudó és az alacsony iskolázottságú felhasználók számára, hogy a használhatóság a lehető legjobb legyen

5. Biztosítsunk alapszintű és továbbképzést, valamint támogatást

Valós igény van az írni-olvasni gyengén tudó felhasználók képzésére és támogatására, amikor először találkoznak digitális megoldásokkal (az ún. onboarding – beilleszkedés – folyamata), majd rátérnek azok használatára. Idetartoznak az alábbiak:

  1. A támogatás beépítése a digitális megoldás kialakításába
  2. Az emberi elemek maximalizálása a képzésben és a támogatásban

6. Folyamatos nyomon követés, mérés és javítás

A felhasználási adatok elemzése elengedhetetlen az eredményes rendszerkezelés előmozdításához. Az elemzésből megtudható, hogy a projekt és a felhasználók céljai teljesülnek-e, és ha nem, segíthet annak feltárásában, hogy hol van szükség változtatásra. Ehhez az alábbiak szükségesek:

  1. Biztosítsuk a megfelelő adatok biztonságos és számonkérhető módon történő gyűjtését és nyomon követését
  2. Az adatelemzésbe vonjuk be az érdekelt felek teljes körét

Készen áll egy tanulóútra?

Az iránymutatások kétségtelenül megfelelnek a felnőttoktatás elveinek, annak, hogy a tanulás megtervezésébe és fejlesztésébe be kell vonni a tanulókat; hogy azt a tanulók készségszintjéhez kell igazítani; és hogy az emberi támogatásnak és tanácsadásnak, valamint a folyamatos nyomon követésnek a tanulás részét kell képezniük.

Mindazonáltal van egy eleme az iránymutatásoknak, amely nagyobb hangsúlyt érdemelne, nevezetesen az, hogy a tanulással a felnőttek egy olyan tanulási útra lépnek, amely túlmutat egy konkrét tanulási pályán. Ehhez a tanulási pályát össze kell kötni a (tovább)tanulás formális, nem formális és informális módjaival. A digitális megoldásokat túl gyakran csupán egy konkrét készséghiány „orvoslására” alkalmazzák anélkül, hogy összekapcsolnák azt a célcsoport már meglévő (de nem elégséges) készségeivel vagy egyéb készséghiányaival. A kurzusok esetében világosabbá kell tenni tehát, hogy azok elvégzése után milyen tanulási lehetőségek következnek.

Biztos vagyok benne, hogy az EPALE felhasználói további értékes meglátásokat és esetleg érdekes példákat tudnak megosztani a többi EPALE-felhasználóval és az UNESCO-val az iránymutatásokkal kapcsolatban.

A teljes jelentés itt elérhető

Mit gondol az új iránymutatásokról? Ossza meg gondolatait a lenti „Megjegyzések” rovatban!

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 3/3 megjelenítése
  • Jean Pierre Candiotti képe
    Hi, thanks for sharing. Could you point me to a research, work or list of digital skills. thanks if possible please email to jeanpierrecandiottibustamante at gmail.com thanks and best regards from sweden
  • Simon BROEK képe
    Please take a look at:
    /en/resource-centre/content/adult-learners-digital-learning-environments
    Or search for related resources at EPALE.
    Another source could be DigCom 2.0:
    Hope it is of help!
  • Jolanta_ Zastavnaja_ képe
    Atbalstu šīs vadlīnijas, jo tiek domāts par mazizglītotiem 
    un mazkvalificētiem pasaules iedzīvotājiem. Manuprāt, UNESCO un 
    Pearson izveidotās vadlīnijas palīdzēs nesašķelt sabiedrību, bet vienot to neatkarīgi no sociālā slāņa,
     ar digitālās platformas izmantošanas prasmēm. Piekrītu, par papildinošajiem elementiem vadlīnijās,ņemot vērā, šīs sabiedrības vajadzības un vēlmes, pieļauju, ka kursus beidzot tik tiešām būtu janoprecizē, kādas ir un varētu būt mācību iespējas tālāk, lai būtu jēgpilna mācīšanās, nezustu motivācija, bet gan izglītojamie redzētu tam jēgu un justos ieinteresēti.