Itt van lassan a tavasz, úgy tűnik a Tanuló közösségek EPALE csoport lerázza magáról a téli begubózást és sikerül felfrissítenünk magunkat és egymás gondolatait.

A Tanuló közösségek  csoportban főként közösségszervezést tanuló volt és jelenlegi hallgatók vannak, akik a közösségeknek, a felnőttek tanulásának különböző szempontból való megközelítését tanulmányozzák. Ezért most a tavasz elején arra gondoltunk, felrázzuk a közösségszervező szak mind három szakirányát!

Témaköreink heti bontásban – február 25 és március 10-e között!

    Kulturális közösségszervezés

    Ifjúságszervezés

    Humánfejlesztés

Az első témakörünk a kulturális közösségszervezés szakirányhoz kapcsolódik, amely 6 nap alatt 25 bejegyzést generált!

A felhívásra reagálva a csoporttagok összeszedtek néhány, a kulturális szakirányt összefogó, számukra érdekes cikket, tanulmányt - ezeket olvashatják a Tanuló közösség csoport bejegyzése(i) között.  Amennyiben kedvetek tartja, reagáljatok a blog alján látható vitaindítókra!

Balázs Eszter az ELTE PPK Közösségszervező szakos hallgatója, kulturális közösségszervezést tanul.

Eszter "Hangos" közösségek címmel az alábbi szakirodalmakat dolgozta fel:

• Hargitai Erik: Kié a közösség hangja? Csoportidentitás és csoportreprezentáció a közösségi/szabad rádióban (2017)
• Trisnasari Fraser et al.: “Music Has No Borders”: An Exploratory Study of Audience Engagement With YouTube Music Broadcasts During COVID-19 Lockdown, 2020. (2021)
• Koncz Andrea: Kórusok, mint közösségek Kecskeméten (2020)

Hargitai Erik írása képet ad a szabad rádiózás alapfogalmairól, motivációiról és történelméről. A közösségi aktivitás hangsúlyos szerepet kap, ezen szempont alapján belátást nyerünk az efféle rádiózás fontosságába a lokális közösségek életében. Felmerülhet bennünk a kérdés: aktuális-e ma ez a téma? Szükség van a rádiózásra az Internet világában? A szerző szerint röviden a válasz, igen. A kereskedelmi érdekek azonban nagy akadályt gördítenek a "megszólalni kívánók" elé.

A megosztott szakirodalom (Hargitai, 2017) alapján olyan kérdések közös megvitatásáig jutottak el a csoportban, mint

•  "A magyar „elvárás” a közösségi rádiókkal szemben az, hogy benne mindenki ingyen dolgozzon; a rádiók részéről pedig (kimondva-kimondatlan) az, hogy a rádiónak se kelljen fizetnie a működésért, [...]" – írja Hargitai. Mitől más a rádiózás, mint például egy TV műsor gyártása? Mit gondolsz, mennyire kell dominálnia az önkéntes részvételnek a (közösségi) rádiózásban? Ti hajlandóak lennétek-e fizetni egy rádió műsorának hallgatásáért?
• A helyi közösségetekben működik szabad rádió?
• A podcast a modern rádió?

A „Music Has No Borders” című tanulmány a melbourni egyetem polgárai által végzett kutatás alapján a koronavírus miatti karantén idején tartott online koncertek közönségét vizsgálja. Vajon az online tér megengedi a társadalmi tőke olyan szintű áramlását, mint az élő koncerteken? Erre, és hasonló kérdésekre keres választ ez az írás.   Az előzetes irodalom elemzésükben hosszasan kitérnek a zene közösségteremtő és fejlesztő hatásaira, illetve a társadalmi tőkéről írt irodalmakat az online közösségek értelmezési keretében ismertetik a szerzők. Online "etnográfiai megközelítést" alkalmaztak a vizsgálat során, vagyis résztvevői megfigyeléssel gyűjtöttek adatokat mint résztvevők/nézők ők maguk is.

A megosztott szakirodalom (Trisnasari Fraser et al., 2021) alapján olyan kérdés közös megvitatásáig jutottak el a csoportban, mint

• Mennyire különbözik közösségformálás terén egy online és egy élő koncert?

Koncz Andrea cikkében a közösségi művelődés egyik szinte legrégebbi fajtájáról, a kóruséneklésről olvashatunk.   Tanulhatunk a kórustörténet alapjairól, ami a 4. századig visszavezethető, egy vallásos gyökerekkel rendelkező ágazat. A szerző végigvezet minket azon, hogy hogyan vált az efféle éneklés egy egyházi hagyományból dalárdákká és dalegyletekké, majd kórusokká. Olvashatunk az 1848-as és 1868-as évek jelentőségéről témánk szempontjából, majd Koncz rátér kimondottan a kecskeméti kórusok történelmére.

A megosztott szakirodalom (Koncz, 2020) alapján olyan kérdés közös megvitatásáig jutottak el a csoportban, mint

• A komolyzenei rendezvények közönsége elöregedés és csökkenés alatt van. Mit gondoltok, ezen hogyan lehetne (ha egyáltalán úgy gondoljátok, hogy kell) változtatni?
• Voltatok/vagytok akármilyen kórusnak a tagjai? Amennyiben igen, milyen közösségfejlesztő (illetve saját életminőségeteket fejlesztő) hatásait éreztétek/érzitek?

Várjuk a közösségszervezés szakirányaihoz köthető aktuális, érdekes szakirodalmakat, olvassunk, tanuljunk közösen, osszuk meg egymással kérdéseinket, gondolatainkat!