/hu/file/prison-education-skills-assessmentPrison education Skills Assessment

Georgios Karaiskos, az EAEA projektasszisztense arról beszélt, hogy a börtönoktatás eredményesebbé tételéhez fontos a fogvatartottak készségeinek és igényeinek a felmérése.

Döntő lépés a személyes és a szakmai fejlődés felé

Az Új európai készségfejlesztési program Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőtteknek elnevezésű fellépése keretében a készségfelmérés az első döntő lépés, amelyet az alacsony képzettségű felnőtteknek meg kell tenniük a kompetenciafejlesztési pályákhoz való hozzáférés és a több tanulási lehetőség elérése érdekében.

/hu/file/kep1juliusihirlevelpng-1kep_1_juliusi_hirlevel.png

A felmérési eljárás lehetőséget tud biztosítani az alacsony képzettségű felnőttek számára a meglévő készségeik és a kompetenciafejlesztési szükségleteik azonosítására. Ez az azonosítási folyamat abból a szempontból felbecsülhetetlen értékű, hogy személyre szabott tanulási lehetőségeket biztosít az egyének számára, és segítséget nyújt ahhoz, hogy áttérjenek a fent szemléltetett háromlépéses eljárás második lépésére. Fontos megjegyezni, hogy a készségek mindenki személyes és szakmai fejlődése szempontjából döntő jelentőségű előnynek minősülnek, nem beszélve a kompetenciafejlesztésre szoruló személyekről. Ezért a készségfelmérés az alacsony képzettségű felnőttek jobb jövője felé vezető út kiindulópontjának tekintendő.

A foglyok a fenti leírásnak megfelelő, valamint sürgősen készségfelmérést és eredményesebb tanulási kínálatot igénylő célcsoportot jelentenek.

A készségfelmérés hozzáadott értéke a börtönoktatásban

A foglyokra irányuló, USA-ban végzett PIAAC-felmérés, amely jelenleg az egyetlen hasonló felmérés a témával kapcsolatban, megerősíti azt a feltevést, hogy a börtönnépesség alacsonyabb írni-olvasni tudási és számolási készségekkel rendelkezik, mint az általános népesség. Ez a megállapítás még inkább megerősíti azt a fent említett érvet, hogy a börtönökben sürgősen szükség van több tanulási lehetőségre és készségfelmérésre.

Az Európa Tanács börtönoktatásról szóló, 1989. évi ajánlásai rámutattak annak fontosságára, hogy a börtönökben széles körű tanulási lehetőségeket kell biztosítani, és külön említést tettek az írni-olvasni tudás területéről. Az ajánlások szerint a börtönoktatásnak az egész személyiség fejlesztését kell célul kitűznie, figyelemmel a társadalmi, gazdasági és kulturális hátterére. A készségfelmérés hathatós eszköz, amellyel kifejezetten hatékony és személyre szabott programok biztosíthatók a foglyok számára.

Az Európai Bizottság megbízásából 2013-ban készült, az európai börtönoktatásról és -képzésről szóló GHK-jelentés szerint az EU-27-ben a börtönnépességnek mindössze 3–5%-a rendelkezik felsőoktatási tanulmányok folytatására jogosító végzettséggel, és a foglyok körében a korai iskolaelhagyók aránya számos országban magas. Ez a tény befolyásolja a fogvatartottak szabadlábra helyezés utáni személyes és szakmai fejlődési kilátásait. Az alapkészségek oktatása (írni-olvasni tudás, számolni tudás) és a szakképzés választ adhat erre a kihívást jelentő tényre. A biztosított tanulási kínálatnak azonban meg kell felelnie az egyéni igényeknek és figyelembe kell vennie a foglyok törekvéseit, ahogyan azt az európai börtönszabályok kiemelik:

„Minden büntetés-végrehajtási intézetnek törekednie kell arra, hogy lehetőséget biztosítson minden fogvatartott számára olyan oktatási programokban való részvételre, amelyek a lehető legteljesebbek és amelyek megfelelnek egyéni szükségleteiknek, törekvéseik figyelembevételével.”

Ebből a szempontból nyilvánvalóvá válik, hogy a börtönökben a tanulási lehetőségek felkínálása előtti készség- és igényfelmérés nem választási lehetőségnek, hanem szükségességnek tekintendő.

A jövőt szolgáló tervezés

A kontinensen több olyan kezdeményezés volt, amely a börtönökben végzett készségfelmérés fejlesztésére irányult, a helyzetet azonban még mindig széttagoltság, illetve az egyetértésen alapuló közös megközelítés hiánya jellemzi. Ahogyan az európai börtönoktatásról és -képzésről szóló GHK-jelentés rámutat, Spanyolország és Írország például egységesített felmérési csomagokat és egyéni kezelési programokat dolgozott ki. A jelentés azonban azt is megjegyzi, hogy az oktatásban és képzésben részt vevő fogvatartottak száma a legtöbb országban továbbra is alacsony. Ez különféle tényezőknek, többek között annak tulajdonítható, hogy a kínált tantárgyak nem felelnek meg a fogvatartottak érdeklődési körének: ez a megállapítás ismételten azt jelzi, hogy a foglyok körében készség- és igényfelmérést kell végezni.

Uniós programok különféle börtönoktatási és -képzési projekteket támogatnak, és megjelentek új törekvések az együttműködés megkönnyítésére, valamint a tapasztalatok és az ismeretek megosztására. A börtönoktatás és a készségfelmérés jobb jövőjét kilátásba helyező számos innovatív projekt közül íme néhány:

• Foriner – ennek a projektnek az a célja, hogy az Európai Unió börtöneiben tartózkodó, külföldi állampolgárságú uniós foglyok számára minőségi, alacsony küszöbhöz kötött, bizonyítvánnyal igazolt tanulási lehetőségeket biztosítson.
• A Börtönkörnyezetben folytatott korábbi (tapasztalatokon alapuló) tanulás akkreditációja elnevezésű Grundtvig tanulási partnerség a börtönkörnyezetben folytatott korábbi, tapasztalatokon alapuló tanulás akkreditációjának fejlesztését gátló tényezők meghatározását tűzte ki célul.
• Skills4freedom – ez a projekt a transzverzális készségek fejlesztésére összpontosít.
• SkillHUBS – a foglyokra irányuló nemzetközi tanácsadási és képzési modell kifejlesztését célzó, a készségek és az igények felmérését középpontba helyező projekt.

A készség- és az igényfelmérésre helyezett hangsúllyal az egyént helyezzük a figyelem középpontjába, és ezáltal a legtöbbet hozzuk ki a tanulás átformáló erejéből. Ahogyan az egyesült királyságbeli Steven Tyrell, a „Festival of Learning 2017” díj nyertese és volt fogvatartott a börtönben szerzett tanulási tapasztalatával kapcsolatban kiemelte:

„Sokat tanultam, emellett átértékeltem az életemet és azt, amit az élettől vártam.”

Georgios Karaiskos az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) projektasszisztense. A görögországi Szaloniki Arisztotelész Egyetemen filozófiából és neveléstudományból szerzett diplomát, valamint a Glasgow-i Egyetemen felnőttoktatásból szerzett mesterfokozatot. Képesített tanárként valódi érdeklődést tanúsít az inkluzív oktatás iránt, és határozottan hisz a tanulás átformáló erejében.