chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Együttműködés a felnőttkori tanulás területén: Milyen előnyökkel jár és kiknek?

31/10/2018
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN RO SL

/hu/file/eaea-partnershipsEAEA Partnerships

EAEA Partnerships

Egy sikeres felnőttoktatási partnerség előmozdíthatja az innovációt és a legeredményesebb gyakorlatok cseréjét. Az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) részéről Aleksandra Kozyra az EAEA által az év során összegyűjtött inspiráló történeteket oszt meg az Európa-szerte megvalósult együttműködésekről.

A jó felnőttoktatási kezdeményezések és stratégiák nem elszigetelten működnek. Az együttműködésekkel és a partnerségekkel kapcsolatos éves témánk nyomán hathatós együttműködések példáit gyűjtöttük össze és elemeztük az EAEA-nál. Grundtvig-díjunk jelöltjeinek legeredményesebb gyakorlatai mellett (a vonatkozó brosúránk immár elérhető online) inspiráló történeteket hallgathattunk meg tanulmányi látogatások során különféle közösségi képzési szolgáltatóknál Írországban, egy helyi felnőttoktatási központban Belgiumban, valamint az észtországi éves konferenciánk résztvevőitől és társszervezőitől. Bár az erre vonatkozó, a szakpolitikai hátteret is részletesen bemutató tanulmányunk még nem készült el, már van néhány észrevételünk azon temérdek előnnyel kapcsolatban, amellyel egy jó – akár helyi, akár regionális vagy európai – partnerség járhat.

Struktúrák kiépítése

Amikor a júniusi rendezvényünk előtt Tallinnba érkeztünk, alighogy beléptünk a társszervező ENAEA irodájába, vendéglátónk, Tiina Jääger ezzel fogadott:

„A helyzet az, hogy ma nincs itt minden munkatársunk – néhányan még úton vannak hazafelé a szigetről.”

A szigetről? Mint Tiina kifejtette, közvetlenül a konferenciánk előtt észt, lett és litván felnőttoktatási szakemberek egy csoportja az éves balti nyári egyetemen vett részt. A három ország felváltva ad helyet a képzésnek, amelynek célja, hogy teret kínáljon az eszmecseréhez és a kapacitásépítéshez, és idén a helyszín az észtországi Ruhnu szigete volt.

A regionális nyári egyetem koncepciója nagyon érdekesnek hangzott, és miután a konferenciával kapcsolatos nagyüzem lecsengett, meg akartam tudni, hogyan is jött ez létre. Az International Review of Education – Journal of Lifelong Learning néhány cikke jó áttekintést ad az első együttműködésekről, amelyek az 1990-es években indultak el balti országok felnőttoktatóinak skandináv népfőiskolákon tett tanulmányi látogatásai alapján. A Skandináv Miniszterek Tanácsa által támogatott látogatások és képzések átformáló erejűeknek bizonyultak a balti országok felnőttoktatási ágazata számára. A részt vevő szakemberek amellett, hogy megismerték, miként alkalmazhatnak új módszereket az iskolarendszeren kívüli oktatásban, a balti régió első ernyőszervezeteit is létrehozták a felnőttoktatás területén. Ezek az Iskolarendszeren Kívüli Felnőttoktatás Észt Szövetsége (ENAEA), a Lett Felnőttoktatási Szövetség (LAEA), valamint a Litván Felnőttoktatási Szövetség (LAAE); mindhárom szervezet immár az EAEA tagja.

A legérdekesebbnek azonban a balti és a skandináv országok közötti együttműködés fokozatos fejlődését találtam. Míg kezdetben inkább adományozói, mintsem partnerségi alapon működött, lehetővé téve az új politikai rendszerre áttérő balti országok számára az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás első struktúráinak kiépítését, idővel a két régió közötti célzottabb cserékhez vezetett, például a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése és a nemzeti képesítési keretrendszerek témakörében.

Tanulóközpontú megközelítésmódok kialakítása

Az együttműködés egyes esetekben előmozdíthatja a tanulóközpontú politikákat és gyakorlatokat. Néhány hónappal ezelőtt kolléganőmmel, Raffaelával az Erasmus+ 1. kulcstevékenysége keretében tanulmányi látogatásra mentünk Írországba, és elképedve láttuk, milyen különböző együttműködések léteznek, és végső soron hogyan segíti elő mindegyik a tanulók szempontjainak előtérbe helyezését. Láttunk egy közösségi oktatási központot, amely egy online népfőiskolával alakított ki partnerséget annak érdekében, hogy felsőoktatási lehetőségeket biztosítson egy vidéki térségben, láttuk egy egyetem felnőttoktatási tanszékét, amely számtalan felnőttoktatási szolgáltatóval működik szorosan együtt kurzusok közös létrehozása érdekében, és láttunk más példákat is.

Talán a leginspirálóbb és legmeghatározóbb példa a nemzeti tanulói fórum volt, amelyen részt vettünk. A fórumot 2016-ban hozták létre, és célja annak elősegítése, hogy a tanulók partnerekké váljanak a politikai döntéshozatalban, ne pedig passzív befogadók legyenek. Az AONTAS által szervezett fórumon az ország minden részéről gyűlnek össze tanulók, akik eszmecserét folytathatnak és visszajelzést adhatnak a tanulási lehetőségeikkel kapcsolatban. Az AONTAS beszámolója szerint a továbbképzés területét érintő nemzeti politikai döntéshozatalt befolyásoló tanulók száma tízszeresére növekedett.

A rendezvényen idén nemcsak tanulók, politikai döntéshozók és a civil társadalom képviselői vettek részt, hanem új együttműködés jött létre a tudományos élet szereplőinek egy csoportjával is.

„A tudományos szakértői csoport tanácsadást és iránymutatást biztosít az AONTAS számára, amikor azonosítjuk a tanulók által az Írország-szerte tartott számos tanulói fórumon megfogalmazott ajánlásokat. A téma objektív szakértői által nyújtott tanácsadás és iránymutatás lehetővé teszi számunkra, hogy terveket alakítsunk ki és javasoljunk e munka lefolytatására vonatkozóan, amikor a továbbképzésben és képzésben részt vevő tanulók országos fórumának finanszírozójával, a SOLAS-szal tárgyalunk”

– fejti ki Benjamin Hendriksen, az AONTAS érdekképviseleti vezetője.

Az innováció előmozdítása

A felnőttoktatás területén belüli együttműködések az innováció ösztönzése és a legeredményesebb gyakorlatok cseréjének előmozdítása szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. Tagjaink gyakran az Erasmus+ programot emelik ki, mint amely kulcsszerepet játszik az innovatív gyakorlatok szervezeteikbe való bevezetésében; ez az egyik oka annak, hogy szorgalmazzuk az Erasmus+ utódprogramján belül felnőttoktatásra előirányzott források növelését. Az Erasmus+ szervezetekre és végső soron tanulókra gyakorolt hatása túlmutat a projekt élettartamán. Tagjainktól rendszeresen halljuk, hogy továbbra is kapcsolatot tartanak partnereikkel, és más projektek révén felhasználják az eredményeket. Egyes esetekben a projekt keretében végzett munka eredményei beépülnek a szervezet mindennapi életébe.

„Igyekszünk integrált megközelítést alkalmazni valamennyi projektünkben” – mondta el Didier Van der Meeren, a Le Monde des Possibles elnevezésű, migránsok és menekültek érvényesülését segítő liège-i felnőttoktatási központ igazgatója. Két héttel ezelőtt a fiatalabb szakembereknek kínált képzésünk résztvevőivel közösen felkerestük a Le Monde des Possibles központot. Mély benyomást keltett, hogy a szervezet nemcsak a két fő finanszírozási irány – a vallóniai régió és a francia nyelvű közösség általi finanszírozás – között navigál, hanem a projektfinanszírozás, így a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), az ESZA és az Erasmus+ között is. Ezért tekintik egyik fő céljuknak a projektek hozzáadott értékének a mindennapi gyakorlatba való átültetését, valamint az eredmények szakpolitikai szintű alkalmazásának szorgalmazását. Minden jel arra utal, hogy a Le Monde des Possibles központban dolgozó kollégáink jó úton haladnak: mint megtudtuk, a migránsok professzionális közösségi tolmáccsá válását támogató, Univerbal elnevezésű AMIF-projekt révén kialakított gyakorlatokat immár regionális szintre emelik Vallóniában.

Akkor hát mire van szükség az együttműködéshez?

A sikeres együttműködés előnyei nyilvánvalóak – de mi segíti azt elő, illetve mi gátolja? Tagjaink és az idén általunk felkeresett szervezetek sokszor mutattak rá arra, hogy a partnerségek nem lehetségesek, ha nincs megfelelő szakpolitikai szintű támogatás, ha nem alakul ki olyan környezet, amely a verseny helyett az együttműködésre épül.

Mit gondol Ön – mire lenne szükségük ahhoz, hogy sikeres partnerségeket hozzanak létre és tartsanak fenn? Milyen akadályok állnak még az Önök útjában? Kérjük, ossza meg velünk a megjegyzés rovatban a gondolatait!


Aleksandra Kozyra az Európai Felnőttképzési Szövetség tagsági és rendezvényszervezési felelőse, az ő feladata az EAEA konferenciáinak és fiatalabb szakemberei éves képzésének megszervezése. Korábban nyelvoktatóként felnőtteket tanított Lengyelországban.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn