chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Munkaszervezés: Gondolatok a munkaalapú tanulás egyik gyakran elfeledett dimenziójáról

30/08/2017
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN PL HR

/hu/file/organisation-workOrganisation of work

Organisation of work

Mi a „munkaszervezés”, és hogyan segítheti a munkaalapú tanulás folyamatát? Ulrik Brandi (Aarhusi Egyetem, Dán Pedagógiai Intézet) és Rosa Lisa Iannone (Luxemburgi Egyetem, Jogi, Gazdaságtudományi és Pénzügyi Kar) osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait.

 

 

Munkaalapú tanulás a munkaszervezés révén

A munkaalapú tanulással és képzéssel foglalkozó kutatók és gyakorló szakemberek körében régóta vita folyik a tanulásnak vállalkozásfejlesztés szempontjából fennálló jelentőségéről. Az instabil környezetben a tanulás a vállalkozások létfontosságú célkitűzésévé válik, ami arra indít, hogy számba vegyük, milyen stratégiákat alkalmaznak a vállalkozások a munkaalapú tanulás támogatására. Ebben a blogbejegyzésben a kompetenciafejlesztésre irányuló munkaalapú tanulás stratégiáit, valamint azt a kérdést helyezzük középpontba, hogy miként ültethetők ezek át a gyakorlatba a munkaszervezés révén.

A munkaszervezés (vagy a munka megtervezése) a munkaalapú tanulás egyik gyakran figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor rendkívül fontos aspektusa. Magában foglalja a termelés, a kommunikáció, valamint az általános vállalati teljesítmény belső támogatására kialakított berendezkedéseket, csatornákat és stratégiákat. E jellemzőket elemezve azonosíthatjuk azokat a munkával kapcsolatos összehangolt erőfeszítéseket, amelyek alapul szolgálnak ahhoz, hogy a munkavállalóknak lehetőségeik legyenek koherens és informális kompetenciák kifejlesztésére.

 

A munkaalapú tanulás produktív környezetének kialakítása

Üzenetünk az, hogy az egész életen át tartó tanulást szolgáló környezet és munkaszervezés támogatja a gazdag és összetett munkát, valamint a munkavállaló- és csoportvezérelt tanulási tevékenységeket. A munkaszervezés az alábbi módokon közvetlenül hozzájárul a munkavállaló jólétéhez és a munkaalapú tanulás tekintetében elért általános teljesítményhez:

  • Az emberi erőforrások bizonyos aspektusainak az emberi erőforrások vezető szerepe révén történő rendszerezése elősegíti a munkahelyi tanulás erősítését. Ez különösen eredményes akkor, ha a rendszerbe foglalás egyszerű és magától értetődő, és a tevékenységalapú tanulásra, illetve a reflektív tanulási folyamatokra helyezi a hangsúlyt, ideértve a teljesítményértékelést és a célok kitűzését.
  • A hierarchia és a munkavállalói státuszon belüli jelentős különbségtételek meggátolják, hogy a munkavállalók teljes mértékben kihasználják a kompetenciák fejlesztésére kínálkozó lehetőségeket; így a túlzott rendszerbe foglalás adott esetben nem ideális.
  • Az eseti megoldások erősebb felelősségérzetet és hovatartozás-érzést tesznek lehetővé, és megkönnyítik az egyéni/projektvonatkozású/szervezeti tanulási igények és az igény szerinti tanulási megoldások egymáshoz kapcsolását.
  • A tanulási lehetőségek biztosítása és igénybevétele tekintetében fontos szerepet játszik az, hogy mennyire jelent kihívást – mennyire rutinjellegű – az adott ember munkája.
  • A munkahelyi tanulást kedvezően befolyásolja, ha a munkavállalók döntéshozatali hatásköröket kapnak a munkájuk megtervezése tekintetében, vezető szerepekkel alátámasztva.

A munkaszervezés révén történő munkaalapú tanulás tehát a kommunikáció, a részvétel és az innováció felülről lefelé és alulról felfelé irányuló megközelítései közötti egyensúly megteremtését jelenti. A jól teljesítő munkaalapú tanulási rendszerek jellemzői a csapatmunka, a munkavállalók saját munkájukkal kapcsolatos cselekvőképessége és autonómiája, valamint a nem rutinjellegű munka lehetőség szerinti előmozdítása. Mindez növeli a vállalat rugalmasságát és alkalmazkodóképességét, és javítja a változásokra való reagálás képességét.

 

Mit tehetünk?

Mit tehetünk hát az ismereteink és a gyakorlatunk erősítése érdekében a munkaszervezés révén történő munkaalapú tanulás tekintetében? Javaslataink a következők:

  • A vonatkozó bevált gyakorlatok terjesztése, például a köz- és a magánszféra közös platformjai révén, ideértve a szakmai közösségeket, a hálózatokat és a tudásközpontokat (jó példa erre az EPALE).
  • Az emberi erőforrások vezető szerepét erősítő politikák előmozdítása, különös tekintettel az emberi erőforrásokkal kapcsolatos hagyományos gyakorlatokra (például juttatások és szolgáltatások) és a transzformációs HR-gyakorlatokra (például stratégiai tervezés és tudásmenedzsment). Ez a HR-vonatkozású adminisztratív tevékenységek észszerűsítését és a hatékonyság javulását eredményezi, és tágabb teret enged azoknak az emberi erőforrásokkal kapcsolatos gyakorlatoknak, amelyek előmozdítják a kreativitást, az új üzleti partnerségeket, a csoportokon átívelő tanulást, a projektmunkát és a munkavállaló-vezérelt kezdeményezéseket.
  • A bürokrácia csökkentése. A politikai döntéshozók különösen fontos szerepet töltenek be a bürokrácia csökkentésében, például olyan online tudásmegosztó rendszerek alkalmazásával, amelyek nemzetközi és ágazatokon belüli keresztelemzésekhez is elvezethetnek.
  • Olyan tanulási stratégiák fokozott kutatása és terjesztése, amelyek meghaladják a munkahelyi hierarchiát, bürokráciát és státusz szerinti különbségtételeket. Bár ezek a jellemzők nagymértékben a kultúrában és az ágazati hagyományokban gyökereznek, empirikus tanulmányok ezeket általában véve negatív mozgatórugókként emelik ki.

A munkaszervezés eredetét visszakövető empirikus kutatások megkezdése annak érdekében, hogy napjaink munkaalapú tanulással kapcsolatos megoldásainak optimalizálásához figyelembe vehessen venni a tanulással kapcsolatos történelmi, szociokulturális és egyéb viszonyokat.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Maria Idźkowska képe

    Bardzo interesujący artykuł, który poprzez swoją problematykę nawiązuje do organizacji pracy i umiejętności właściwego gospodarowania czasem przeznaczonym na pracę, na doskonalenie swoich umiejętności i kompetencji. Z uwagi na różnorodność miejsc pracy, jak i wypracowane systemy funkcjonowania, wszędzie trzeba się dostosować do panujących procedur i form komunikowania się. Wszędzie też panuje nieco inna kultura pracy - atmosferę tworzą zatrudnieni pracownicy, ich chęć doskonalenia się i rzwoju, w dużej mierze uzależniona jest od kierownictwa. Z pewnością cenne jest dzielenie się wiedzą i własnymi doświadczeniami - każdy może zawsze podjąć naukę niezależnie od przełożonych, a może być to początkiem zmiany na korzyść w życiu zawodowym.

     

    Maria Idźkowska - ambasadorka EPALE