chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Napjaink munkaerőpiaca: Hogyan tud helytállni a tanácsadó folyamatosan változó világunkban?

08/07/2019
by Annamária Kiss
Nyelv: HU

A Euroguidance Hálózat Határmenti Szeminárium néven ismert éves konferenciájára 2019. májusában Bledben került sor. A rendezvény a „Jövő készségei” témakör köré épült fel, amely az elmúlt évek során egy egyre jelentősebb témává nőtte ki magát, így a résztvevő 11 ország képviselői ehhez kapcsolódóan tartottak műhelymunkákat. A Ljubljanai Egyetem Karrierközpontjának munkatársa, dr. Sabina Znidarsic az életpálya-tanácsadással foglalkozó szakemberek számára egyik legfontosabb kérdésre kereste a választ: hogyan tud funkcionálni a tanácsadó a dinamikusan változó munkaerő-piaci tendenciák közepette?

Mit tudunk a jövő munkaerőpiacáról?

  • a szolgálati évek száma nő, ugyanakkor a munkahét rövidül,
  • új szakmák jelennek meg, bizonyos foglalkozások eltűnnek, bizonyos szakmák átalakulnak,
  • előtérbe kerülnek a nem szakmai tudáshoz kapcsolódó készségek és kompetenciák, melyek fontosabbá válnak, mint a bizonyítványok,
  • a munkamód terén a csoportmunka és projektmunka kerül előtérbe, nő a munkavégzés rugalmassága,
  • az iskolarendszer nem képes követni a változó munkaerőpiacot.

Felmerül a kérdés; szakmai képzés vagy átképzés jelent-e  majd megoldást?

Klaus Schwab 2016-ban kiadott „The Fourth Industrial Revolution” (A negyedik ipari forradalom) című kutatásában az alábbi megállapításokra jutott:

„Az új technológiák minden ágazatban és szakmában drámai mértékben meg fogják változtatni a munka jellegét. Számos, egymástól nagyban különböző munkát már automatizáltak, különösen azokat, amelyek mechanikusan ismétlődő vagy precíz manuális munkavégzést foglalnak magukban. Ezeket sok másik fogja követni, mivel a számítógépes teljesítmény exponenciálisan nő. Részben vagy egészében olyan szakemberek munkáját is automatizálhatják – méghozzá hamarabb, mint azt a legtöbben gondolnák –, mint a jogászok, a pénzügyi elemzők, az orvosok, az újságírók, a könyvelők, a biztosítási kockázatelbírálók, illetve a könyvtárosok.”

Előre láthatóan 2030-ig a szlovéniai munkahelyek 43%-a fog megszűnni az ipar területén. 2015-2020 közötti időszakra előrevetített jóslatok szerint több millió munkahely fog megszűnni az adminisztratív területen és új munkahelyek fognak megjelenni az informatika, a matematika, az építészet és mérnöktudományok területén.

A változásokat gyorsítják a demográfiai, globalizációs, ökológiai és robotizációs, digitalizációs folyamatok.

Az új szakmák kialakulása előreláthatóan az alábbi területeken fog végbe menni:

  • 3D nyomtatás
  • Nagy adatbázisok
  • Mesterséges intelligencia
  • Biotechnológia
  • Elektrotechnika
  • A humánerőforrás szakma professzionalizálódása
  • Dolgok internetje (IoT)

Miért tűnnek el a munkahelyek?

A változásokat gyorsítja a 21. századi technológia, a mesterséges intelligencia, genetika/biológia és blokklánc technológia, melyek hatással vannak a magánéletre, oktatásra és kapcsolatainkra. Az első és második ipari forradalom több és új, képzett munkaerőt kívánt, de a harmadik és negyedik ipari forradalom magában hordozza annak a lehetőségét, hogy véget lehessen vetni a kemény, unalmas, emberi egészséget veszélyeztető munkának. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: milyen jövőképet jelent ez a nem racionális alapokon működő emberi társadalmak számára?

  1. Visszatérés a paradicsomba?
  2. Félelem? – egzisztenciális társadalmi rettegés az elkerülhetetlen változások előtt (harc a régi rendszerért)
  3. Új társadalom jelenik meg – a munka új jelentése és egy új társadalmi szerződés

Automatizálásnak leginkább kitett munkahelyek

Automatizálásnak legkevésbé kitett munkahelyek

Új szakmák

Jövőbeli szakmák

Távértékesítés

Mentális egészség és szerfüggőség területén dolgozó szociális munkások

Emléksebész

Genetikai tanácsadó

Adóbevallás-készítés

Koreográfusok

Földrajzi információs rendszerelemző

Űrbányász

Biztosítási értékbecslők, gépjármű kárszakértők

Orvosok, sebészek

E-kereskedelmi tanácsadó

Társaságiélet- és társadalmiérintkezés oktató

Jogi titkárok

Pszichológusok

Virtuális ingatlanszakértő

Digitális szabó

Hostok és hostessek

Humánerőforrás-menedzserek

Befektetési bankár

Személyesadat-bróker

Ingatlanügynökök

Informatikai rendszerelemzők

Webmarketing szakértő

Pénzügyi jólléti coach

Mezőgazdasági dolgozók

Antropológusok, régészek

Webértékesítő/tanácsadó

Személyi emlékgondnok

Titkárok és adminisztratív asszisztensek (kivéve a jogi, orvosi és vezető asszisztensek)

Tengermérnökök, hajóépítők

Számítógép-felhasználói támogató szakember

Emberiszerv ügynök

Futárok, kézbesítők

Értékesítési vezetők

Hivatásos barát

Adatnyomozó

 

Vezérigazgatók

Virtuális ingatlanjogász

Halálra szakosodott pszichoterapeuta

 

Mit keresnek/preferálnak a munkáltatók?

Jelenleg

2020-ra

2030-ig

Kommunikációs készségek

Értelemadás

Oktatás

Analitikus/kutatási készségek

Szociális intelligencia

Szociális érzékenység

Alkalmazkodóképesség/rugalmasság és több prioritás kezelésére való képesség (multitasking)

Újító és adaptív gondolkodás

Pszichológiai, antropológiai ismeretek

Interperszonális készségek (csapatmunkával kapcsolatok készségek, a motiválás képessége, konfliktuscsökkentés)

Interkulturális kompetencia

Eredetiség

Vezetői/irányítási készségek

Számítógépes gondolkodás

Aktív tanulás

Multikulturális érzékenység/tudatosság

Médiaműveltség

Ötletgazdagság

Tervezési/szervezési készségek

Transzdiszciplinaritás

Értékelés, döntéshozatal

Problémamegoldás és kreativitás

Tervezői gondolkodásmód

Analitikus gondolkodás

Számítógépes/technikai jártasság

A kognitív teher kezelése

Értékelés, rendszerek megítélése

 

Virtuális együttműködés

 

 

Mire van szükség ahhoz, hogy eredményesen helyezkedjen el az egyén a jövő munkaerőpiacán?

  • instrumentális kompetenciák (kognitív, módszertani, technológiai és nyelvi képességek)
  • interperszonális kompetenciák (önkifejezés, együttműködés és más társas készségek);
  • intraperszonális kompetenciák (képes megtartani az érzelmek fogékonyságát és irányítani az ember viselkedését, az  önérzékelés és az önuralom készségei)
  • rendszerszintű kompetenciák (kombináció képessége, rész-egész viszonyaira, az egész rendszert átalakító változtatásra vonatkozó képességek)

A hangsúly a szakmákról áthelyeződik a problémamegoldásra, kihívásokra, az együttműködésre és az egyén érdeklődési köreire, képességeire, készségeire, kompetenciáira, törekvéseire, elvárásaira. Pályafutásainkat a készségeink, kompetenciáink dinamikája fogja meghatározni, a munkavégzés helye háttérbe szorul. A különböző projektekkel szemben - ahol különféle csoportok, különféle foglalkoztatási helyzetek különféle beosztások léteznek – kompetenciáink és foglalkoztathatóságunk erősítése, fejlesztése kerül előtérbe.

A jövő alternatívái:

  • a munkahét/munkanap lerövidülése (technológia, fokozott termelékenység, szakmák eltűnése, demográfia – a munkaerő elöregedése, a fiatalok munkanélkülisége)
  • változatlan bérek (javaslatok: a robotizáció megadóztatása, új jövedelemtranszfer – új társadalmi szerződés)
  • alapjövedelem/egyetemes alapjövedelem
  • az életcélok/életpályamodellek változása
  • az oktatási rendszer/vertikális oktatás változása

Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a pályaorientációt, mint szolgáltatást, újra kell gondolnunk: mi a fontos? mit tudunk? mit nem tudunk? Továbbá lényeges az utóbbi kérdés újragondolása: Mivé alakul át a munka jelentése, tartalma?

Források:

Varga Erika: Doktori (Phd) Értekezés

Az érzelmi intelligencia tesztjei: Hall, Golemann, Lucin

Klaus Schwab: The Fourth Industrial Revolution (2016)

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn