Ugrás a tartalomra
Blog
Blog

Virtuális szabadegyetem – a kiaknázatlan lehetőség, amelyet lassan kezdünk felismerni

A jelenlegi helyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontosak a digitális készségek. Gyakorlatilag egy éjszaka leforgása alatt kellett az oktatási intézményeknek megtalálni a távoktatás különböző módjait, hogy folytatni tudják pedagógiai gyakorlatukat. Ez a cikk a MOOC-kal foglalkozik és azzal, hogy az (önálló) tanulás, a kapcsolattartás és a tudásmegosztáls milyen lehetőségeit rejtegeti.

A virtuális szabadegyetemek az elektronikus távoktatási folyamat részét képezik, ily módon egyszerre nagyszámú résztvevő számára teszik lehetővé az oktatásban való részvételt (az összefoglaló forrása: Safe.si). A virtuális szabadegyetemek rendkívül sokféle témakörrel foglalkozhatnak. Külföldön gyakran rangos egyetemek és oktatók hozzák létre őket.

Az online tanfolyamok egyik legnagyobb szolgáltatója, a Coursera 2019-ben több mint 35 millió jelentkezést regisztrált, és az eddigi legtöbb résztvevőt (240 000 fő) vonzó tanfolyamát is ekkor indította. Az első virtuális szabadegyetem minden résztvevő számára díjmentes volt. Az elmúlt években egyre több virtuális szabadegyetem esetében számítanak fel bizonyos díjat vagy térítést az osztályzásért, amelynek eredményeképpen a résztvevők digitális kitűzőt vagy a tanfolyam teljesítését igazoló oklevelet kapnak. 2019-ben a Coursera is díjat számított fel a tanfolyamaiért, az egyes tanfolyamok ára 29 és 99 USD között volt (Bates, 2016, 216. oldal).

Mindazonáltal a tartalom jelentős része továbbra is díjmentes (egy részéért csak akkor kell fizetni, ha a résztvevők a tanfolyam végén oklevelet kívánnak szerezni), és sajnálatos lenne, ha a felhasználók nem tudnának ezekről a lehetőségekről, így nem is vennék igénybe őket.

 

„Ma virtuális szabadegyetemre fogunk felvételizni” – jelentettem ki, amikor egy csoport fiatal felnőtt elé álltam, akik azért vettek részt tanfolyamon, hogy életviteli készségeket sajátítsanak el különböző gyakorlatok útján.

Előszőr meglepődtek, nem tudták, miről beszélek, de amint bemutattam nekik a virtuális szabadegyetemek alapvető jellemzőit, rögtön elkezdtek kérdezgetni. A csoport tagjainak eltérő tanulmányi tapasztalatai voltak, lemorzsolódtak az oktatásból, de általában jó angolnyelv-ismerettel és rendkívül széles érdeklődési körrel rendelkeztek. A „hagyományos” oktatás egyszerűen nem érdekelte őket, nem találták benne a helyüket. Az egyik résztvevő fiúnak ráadásul kiemelkedő művészi tehetséggel is rendelkezett, korábban európai rajzversenyt nyert. A csoport másik tagját, egy lányt, az irodalom vonzotta: rendkívül élénk képzelete volt, és érdeklődött az írásművészet iránt. Tehát nagyon sokféle ember jött össze, egyikük sem kedvelte a klasszikus oktatást, ugyanakkor bizonyos érdeklődési területeket nagyon is szívesen mélyítettek el. E csoport tagjainak digitális készségei is viszonylag fejlettek voltak, és mivel a program keretében megfelelő szoftvereket és internet-hozzáférést is kaptak, így be tudtam nekik mutatni ezt, az iskolában megszokottól eltérő szemléletű, független tanulási lehetőséget. A FutureLearn platformmal ismertettem meg őket, ami legtöbbjüknek azonnal felkeltette az érdeklődését: regisztráltak, és kiválasztották a nekik tetsző virtuális szabadegyetemet. Emellett a többségük azt is jelezte, hogy szívesen venné, ha az iskolák is hasonló tanulási elvet követnének.

A virtuális szabadegyetemek számtalan kiaknázatlan lehetőséget kínálnak az oktatás terén. Más országokban neves, tekintélyes egyetemek is tisztában vannak azzal, hogy nyomatékot adhatnak hírnevüknek és rangjuknak azzal, ha virtuális szabadegyetemeket indítanak, amelyek mindenki számára hozzáférhető, színvonalas lehetőséget kínálnak az ismeretszerzésre. (Bregar et al., 2020, 2012).

 

 

Bregar és Puhek 2017-ben elemzést készített a digitalizáció és az elektronikus távoktatás felsőoktatáson belüli helyzetéről Szlovéniában. Az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium nyilvántartása alapján 101 felsőoktatási intézményt kértek fel a felmérésben való részvételre. Közülük a kérdőívet megfelelően kitöltő 45 intézmény válaszait vették figyelembe a végső elemzéshez. A szerzők feltárták, hogy a szlovén felsőoktatási intézmények lemaradással küzdenek a virtuális szabadegyetemek szervezését illetően: a felmérésben szereplő felsőoktatási intézmények között a 10%-ot sem érte el azoknak az aránya Szlovéniában, amelyek virtuális szabadegyetemet szerveztek 2017-ben. Más európai országokban viszont már 2014-ben is a felsőoktatási intézmények egynegyede szervezett virtuális szabadegyetemeket (Bregar és Puhek, 2017).

Jelenlegi helyzetünk rámutatott a digitális készségek rendkívüli fontosságára. Egyes oktatási intézményeknek gyakorlatilag egyik napról a másikra kellett különböző megoldásokat találniuk az elektronikus távoktatásra, hogy a pedagógiai folyamat ne szakadjon meg. És természetesen tenni is akartak ennek érdekében! A koronavírus-járvány valóban felnyitotta a szemünket, és megmutatta, hogy a távoktatás nemcsak lehetőség, hanem számos előnnyel is jár. Ugyanakkor felszínre kerültek a hátrányai is, amelyek általában véve a virtuális szabadegyetemek oktatási rendszerbe való beépítése során is jelentkeznek.

Nemzetközi szinten hivatkozási alapnak tekinthető, ahogy Szlovénia megnyitotta az oktatás területét a nyitott oktatási segédanyagok rendszerének bevezetése előtt (Bregar et al., 2020, 217. oldal). Személy szerint azt szeretném, ha a kialakult helyzet hatására belátnánk, hogy az elektronikus távoktatás minden formájában és az összes előnyével együtt jobban előtérbe kerülhetne, különösen a felsőoktatásban és a felnőttképzésben.

Véleményem szerint a virtuális szabadegyetemek kiváló lehetőséget kínálnak az önálló tanulásra, és bizonyos témakörrel vagy tanfolyam-szolgáltatóval való megismerkedésre. A virtuális szabadegyetemeket ajánlom mindazoknak, akik szeretnék megtudni, hogy valóban érdeklődnek-e egy adott témakör iránt, és szívesen foglalkoznának-e vele például későbbi tanulmányaik során, és továbbá javaslom azoknak is, akik csak arra kíváncsiak, hogyan működik az online tanulás.

 

 

 

Maruša Mohorič a felnőttképzés elkötelezett híve, aki alkalmanként tanulócsoportok vezetőjének szerepében találja magát. Emellett tagja az EPALE szlovén nemzeti támogató szolgálatának, amely a Szlovén Köztársaság mobilitással és európai oktatási és képzési programokkal foglalkozó központja (Erasmus+ nemzeti iroda), a CMEPIUS keretében működik.

 

**************************************************************************************

Hivatkozások:

Login (33)

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Legfrissebb beszélgetések

EPALE-közösség: Ossza meg sikeres munkahelyi felnőttkori tanulási projektjeit a közösséggel!

Szeretnénk, ha az EPALE-közösség tagjaként beszámolna a munkahelyi tanulás témakörében végrehajtott bármilyen sikeres projektről, kezdeményezésről vagy programról.

Több