Dr. Jaap Koot, a Groningeni Egyetemi Egészségügyi Központban működő globális egészségügyi tanulóközösség vezetője arról beszélt, miért fontos, hogy az egészségügyi dolgozók tudják, hogyan kezeljék a hiányos egészségügyi műveltségű betegeket.

Mire gondol az orvos

„Ön napi két tablettát írt nekem elő. Reggel vagy este kell bevennem a két tablettát?”

„Nővér, nekem egy bőrgyógyászra van szükségem, de a betegirányító a dermatológiára küldött.”

Az egészségügyi dolgozók nap mint nap találkoznak ehhez hasonló kérdésekkel. Sok betegnek nehézséget okoz az orvosi szakkifejezések megértése, az eligazodás az egészségügyi intézményekben vagy akár az orvosi utasítások betartása. Ilyenkor hiányos egészségügyi műveltségű vagy olyan betegekről beszélünk, akik nem képesek maradéktalanul megérteni az egészséggel kapcsolatos kérdéseket, illetve beszélni azokról, vagy nem tudnak döntéseket hozni egészségügyi problémák esetén. Ez komoly gondot okoz, mert a hiányos egészségügyi műveltségű emberek sokszor túl sokáig várnak az orvos felkeresésével, akkor fordulnak orvoshoz, amikor az állapotuk már rosszabbra fordul, gyakrabban kerülnek kórházba, valamint nagyobb valószínűséggel alakulnak ki komplikációk náluk a kezelés alatt. Egészségügyi problémájuk is több akad, mint egészségügyi kérdésekben műveltebb társaiknak.

A hiányos egészségügyi műveltségű emberek általában alacsonyabb iskolázottságúak, gazdasági-társadalmi pozíciójuk is alacsonyabb, illetve az idősebb korosztály tagjai közül kerülnek ki. Elég szoros összefüggés mutatkozik az egészségügyi és az általános műveltség között, noha vannak iskolázott emberek, akik egészségügyi kérdésekben tájékozatlanok. Néhány évvel ezelőtt európai kutatások úgy 50%-ra becsülték a népességen belül azoknak az arányát, akik nem elég tájékozottak egészségügyi kérdésekben.

Nekünk egészségügyi szakemberként megfelelő tájékoztatást kell adni a betegeknek, és meg kell győződnünk arról, hogy a beteg megértette-e, amit mondtunk, és elfogadja-e a javasolt kezelést. Hollandiában ezt jogszabály írja elő. A kérdést pedig nem lehet félvállról venni. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában az orvosokkal szemben indított fegyelmi eljárásokban a betegpanaszok több mint háromnegyede az orvos és a beteg közötti kommunikáció problémáival kapcsolatos. A betegnek, az orvosnak és a kórháznak is az az érdeke, hogy komolyan vegyük az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos problémákat.

Készítette: Meghna Jadhav, EAEA

Mit kezdjünk a hiányos egészségügyi műveltséggel

A hiányos egészségügyi műveltség kezelésére egyre több intézkedést és beavatkozást dolgoznak ki. Ezek két kategóriába sorolhatók: a tudatosság növelését, illetve a tünetek enyhítését megcélzók.

A tudatosság növelésére irányuló intézkedések célja, hogy egészségügyi kérdésekben műveltebbé tegyék az embereket, és így megkönnyítsék számukra az egészségüket érintő döntések meghozatalát. Ezek a módszerek gyakran a felnőttképzéshez és az írni-olvasni tudás oktatásához kötődnek, sok esetben viszont betegségspecifikusak (pl. cukorbetegség vagy magas vérnyomás). Nagyon jól bevált módszer a társak támogatása. A diabétesszel küzdők segítenek egymásnak megérteni a betegséget, betartani a kezelést és folyamatosan figyelni a glükózszintet. A tudatosságra irányuló beavatkozások időigényesek és költségesek, általában akkor kerül sor ezekre, ha valaki olyan krónikus betegségben szenved, amelyet hosszú távon folyamatosan ellenőrizni kell. Egyszerű betegségek vagy sürgős ellátás esetén nincs erre idő és pénz.

Nem krónikus betegségek esetében enyhítésre irányuló beavatkozást kell alkalmaznunk, ami annyit jelent, hogy az egészségügyi szakember segít a betegnek egészségi állapota kezelésében. A szakember úgy kommunikál a beteggel, hogy az érthető legyen számára. Több időt szán a kommunikációra, egyszerű nyelvezetet használ, leellenőrzi, hogy a beteg megértette-e, amit mondott. E beavatkozások sorába tartoznak az egyszerű nyelvezetű brosúrák, az interneten elérhető videók és animációk, valamint az okostelefonra készült alkalmazások. Az egészségügyi dolgozók modern technológiákat is alkalmaznak, például érzékelőket, távüzeneteket és automatizált gyógyszeradagolókat. A legújabb találmány a mikrocsipes tabletta, amely tájékoztatja a gyógyszerészt, amikor a beteg lenyeli a tablettát. Így a beteg közreműködése nélkül ellenőrizhető a kezelés betartása.

Az egészségügyi dolgozók képzése

Az egészségügyi intézmények többnyire figyelmen kívül hagyják az egészségügyi műveltség kérdését – az orvosi szakkifejezésekben járatlan betegeknek nehéz tájékozódniuk. A tájékoztatókat rendszerint a közigazgatás vagy az orvostudomány nyelvén fogalmazzák meg, a szakemberek pedig nem egyszerű, hétköznapi nyelven kommunikálnak.

Holland és ír egyetemek közösen kialakítottak egy képzési programot, amelynek keretében az egészségügyi szakemberek első lépésként saját intézményük helyzetét értékelik: mennyire vagyunk tekintettel a betegek egészségügyi műveltségére? Ezt követően tapasztalt oktatók segítségével keresnek megoldást a hiányosságokra. Ez a képzésen részt vevők közül sokaknak felnyitotta a szemét: rájöttek, hogy túlértékelik a saját teljesítményüket. Saját hiányosságaik felfedezése jelentős motivációt adott nekik ahhoz, hogy többet tudjanak meg az egészségügyi műveltségről, és hogy segítsék azokat, akik kevésbé jártasak egészségügyi kérdésekben. Konkrét intézkedéseket dolgoztak ki annak érdekében, hogy egészségügyi intézményük nagyobb figyelmet fordítson az egészségügyi műveltségre. A módszertani ellenőrzést és a képzés hatásának feltérképezését követően a program immár más egészségügyi intézményekben is bevezethető.

A Groningeni Egyetemi Egészségügyi Központban az orvostanhallgatók képzésének immár azon készségek fejlesztése is része, amelyek a hiányos egészségügyi műveltségű betegekkel történő konzultációhoz szükségesek. Megismerkednek különféle koncepciókkal és a kommunikáció általános elveivel, szerepjáték segítségével pedig a konzultációt is gyakorolhatják. A hallgatók megtapasztalhatják, milyen nehéz egyszerű nyelvezetet használni és világosan elmagyarázni, hogy mire gondolnak. Már orvostudományi tanulmányaik korai szakaszában arra szoktatjuk őket, hogy összetetten gondolkodjanak. Az orvostudományi képzés elején, már a második évben megismertetjük a hallgatókat az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos problémákkal, és mint a jövő egészségügyi szakemberei, megtanulják, hogy felelősséggel tartoznak ezen problémák megfelelő kezeléséért.

Lépésről lépésre haladunk a mindenki által érthető, jobb egészségügyi ellátás felé. Természetesen azt reméljük, hogy a felnőttoktatás, a társak támogatása és más módszerek segítségével az emberek addig is tudatosabbá és egészségügyi kérdésekben tájékozottabbá válnak, és így megfelelő döntéseket tudnak hozni saját egészségükre és jóllétükre vonatkozóan.

Jaap Koot a trópusi betegségekre és a globális egészségügyre szakosodott orvos, a Groningeni Egyetemi Egészségügyi Központban működő globális egészségügyi tanulóközösség vezetője. Az Orvostudományi Kar Egészségtudományi Tanszékének tanára, egy csoport tagjaként az egészségügyi műveltség európai helyzetét kutatja.