Ugrás a tartalomra
Blog
Blog

Lehet, hogy a járvány adott új lendületet a múzeumi oktatásnak

Az Európai Múzeumi Akadémia nemrégiben közzétette jelentését az európai múzeumok tavalyi tevékenységéről. Az elmúlt évtizedekben nem volt a 2020-as évhez hasonló év, hiszen a Covid19 világjárvány az év elején indult pusztító útjára Európában és a világban, és amikor e sorok 2021 második hónapjában íródnak, kevés jelét látni annak, hogy a járvány a vége felé közeledne.

EMA National Museum Reports 2020

 

Az Európai Múzeumi Akadémia nemrégiben közzétette jelentését az európai múzeumok tavalyi tevékenységéről. Az elmúlt évtizedekben nem volt a 2020-as évhez hasonló év, hiszen a Covid19 világjárvány az év elején indult pusztító útjára Európában és a világban, és amikor e sorok 2021 második hónapjában íródnak, kevés jelét látni annak, hogy a járvány a vége felé közeledne.

Az így kialakult helyzet egyértelműen nyomot hagyott a jelentésen. Az Európai Múzeumi Akadémia immár harmadik alkalommal nyújt áttekintést az európai múzeumok helyzetéről és tendenciáiról. Az áttekintés a kontinens különböző pontjain dolgozó kollégák beszámolóiból áll, akiket egy felmérés keretében egyszerűen arról kérdeztek, hogy mi történik velük, és hogy vannak. A világjárvány okozta különleges helyzete miatt az Akadémia képviselőit kifejezetten arra kérték, hogy számoljanak be a járvány országuk múzeumaira gyakorolt hatásáról, és arról, hogy miként reagáltak a múzeumok, a nyilvánosság és a hatóságok erre a helyzetre.

A 2020-as év példátlan kihívások elé állította a múzeumokat, és általában véve a társadalmat is. Ahogyan ciprusi kollégánk fogalmazott: „eltekintve mindazon rossz és szomorú körülményektől, amelyeket ez a világjárvány válthatott ki, a múzeumok, mint sok más ágazat, kénytelenek voltak átgondolni és átértékelni politikáikat, stratégiáikat és céljaikat”. A világjárvány Európa-szerte napokra, hetekre, sőt akár hónapokra a múzeumok bezárását hozta magával, sőt a világjárvány második hullámának kitörésekor ez újra megismétlődött. Sok országban ez azt jelentette, hogy a munkatársakat hosszabb időre hazaküldték, vagy akár el is veszítették állásukat, és ezáltal a múzeumok pedig a szakmai kompetenciáik egy részét. A világjárvány Európa-szerte súlyosan érintette a személyzetet, és egyes esetekben a szabadúszók szerződés nélkül maradtak, és egyes országokban – például Hollandiában, Dániában és Svédországban – a múzeumi személyzet egy részét el kellett bocsátani. A múzeumok a látogatók közötti biztonságos távolság biztosításával, a belépődíjak csökkentésével és egyéb eszközökkel próbálták bátorítani az embereket, hogy ismét látogassák a kiállításokat, de a legtöbb múzeum számára úgy tűnik, hogy ez nem hozta meg a kívánt áttörést. Néhány múzeum a nyár folyamán a szokásos látogatószámnak mintegy felét fogadta, de számos múzeumnak akár 70–80 százalékkal is csökkent a látogatói létszáma, ami nagyrészt a turizmus és az utazás csaknem teljes tilalmával volt magyarázható. A pénzügyi hatásoktól eltekintve a kijárási korlátozások azt is eredményezték, hogy a múzeumok nem tudták teljesíteni egyik legfontosabb céljukat, vagyis azt, hogy elérjék az embereket és olyan élményekkel gazdagítsák őket, amelyeket csak a múzeumok nyújthatnak.

A digitalizáció évtizedek óta olyan kérdés, amelyet a múzeumok általában főként a kollekciók regisztrációs eljárásainak modernizálására használnak, még akkor is, ha számos országban természetesen vannak úttörő példák digitális prezentációkra, oktatási ajánlatokra és kiállításokra. Amikor a múzeumok Európa-szerte bezártak, a digitalizáció jóval több lett regisztrációs eszköznél. A jelentések rávilágítanak arra, hogy a múzeumok milyen gyorsan tudtak stratégiát váltani és alkalmazkodni az új körülményekhez. A digitális eszközök és a közösségi média hirtelen különösen fontos eszközzé váltak a nagyközönség elérésében. A jelentésekből kitűnik a múzeumok digitális tevékenységének sokszínűsége. Szinte minden országban interaktív tanulási élményeket, virtuális sétákat és sok más lehetőséget fejlesztettek, teremtettek, valósítottak meg és vettek igénybe. Számos országban a kormányok ösztönözték a digitális fejlesztést, ahogyan az Európai Unió is teszi számos programon keresztül. Más országokban a kormányok vagy múzeumi szervezetek 2020-at a múzeumok digitális kompetenciákkal kapcsolatos továbbképzési programjainak szentelték. Egyes országokban azonban, például Törökországban, a kisebb független magánmúzeumok még mindig nem tudják kihasználni az új lehetőségeket, mivel már a világjárvány előtt is rossz anyagi helyzetben voltak, és az alapvető erőforrások hiányával küzdöttek.

A világjárvány hatásainak kezelése és az abban rejlő lehetőségek megragadása mellett az európai múzeumok számára is jelentős politikai fejlemények történtek. 2019-ben egyes országokban olyan kezdeményezéseket láttunk, amelyek a múzeumok feletti átpolitizált ellenőrzés megteremtésére irányultak, amint azt Olaszország esetében is történt. Idén jelentéseket kaptunk arról, hogy a kormányok hogyan tudják aláásni a szakemberek tekintélyét vagy jólétét. Magyarországon a múzeumi alkalmazottakat megfosztották közalkalmazotti státuszuktól, ami sajnos a fizetések csökkenését eredményezte. Észak-Macedóniából érkező jó hír viszont, hogy a múzeumi személyzet végre megkapta a régóta várt fizetésemelést. Más országokban, így például Svédországban, a központi kormányzat és a regionális önkormányzatok között a pénzügyi felelősség és a múzeumok életében játszott szerepük megosztását erősen bírálják a régiók, amelyek azt állítják, hogy a kormány egyre szűkíti pénzügyi szerepvállalását, így már szinte csak olyan szinten fedezi a kiadásokat, mint ami a központi kormányzat által működtetett múzeumok esetében látható. Emellett azonban számos országban – így például Ausztriában, Észtországban, Belgiumban, Dániában, Norvégiában és Írországban – a múzeumok és a kulturális ágazat szereplői állami segítséget kaptak a nehézségek átvészeléséhez. A világjárvány Szlovéniában alkalmat adott a múzeumok társadalmi szerepvállalásának felülvizsgálatára. A migráció, a globalizáció, a múzeumok dekolonizálása mind-mind olyan fontos témák voltak, amelyeket az ágazat képviselői Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban megvitattak. Az Egyesült Királyságban a brexit és annak az idegenforgalmi és múzeumi ágazatra gyakorolt hatásainak vizsgálata szintén fontos téma volt.

A múzeumok jelentősége a mentális jólét és az emberek kompetenciáinak fejlesztése szempontjából talán még soha nem volt olyan nagy, mint a világjárvány alatt. A múzeumok újbóli megnyitása iránti igény az év során minden országban megfigyelhető volt, így például Montenegróban kiscsoportos látogatásokat tettek lehetővé, Spanyolországban túlzott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be, és a francia nemzeti médiában a mielőbbi újranyitást követelték. A múzeumok bezárásával okozott károkat bizonyos szempontból súlyosabbnak tekintették, mint a gondos újranyitás kockázatait. A múzeumok fontossága szempontjából szimbolikus jelentőségű, hogy Szlovéniában a nemzeti ünnepet választották az újranyitás napjaként.

Ez talán a legérdekesebb trend a múzeumok fejlődésében a világjárvány alatt: a múzeumok fontosak az emberek jóléte szempontjából, mivel folyamatos az igény arra, hogy felépítsük, darabjaira szedjük és újjáépítsük, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk. A múzeumokban 2020-ban tapasztalt lenyűgöző digitális áttörés mostantól fontos részét képezi a múzeumok eszközkészletének. A digitális lehetőségek, és különösen a múzeumokkal való élő digitális interakció – attól kezdve, hogy azt a múzeumok az egyszerű analóg módszer mellett az emberek újfajta elérésére használják – a hagyományos működés mellett egyformán fontos lesz a globalizált múzeumok számára. Onnantól, hogy a múzeumok ezt komolyan veszik, sokkal vonzóbbak lesznek a különböző oktatási környezetek számára is. 

A teljes jelentés innen tölthető le.

 

Login (19)

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Legfrissebb beszélgetések

EPALE-közösség: Ossza meg sikeres munkahelyi felnőttkori tanulási projektjeit a közösséggel!

Szeretnénk, ha az EPALE-közösség tagjaként beszámolna a munkahelyi tanulás témakörében végrehajtott bármilyen sikeres projektről, kezdeményezésről vagy programról.

Több