European Commission logo
Fiók létrehozása
Blog
Blog

Tanuló közösségek a vidéki területeken

Nem másról van szó, mint a társadalmi demokratikus értékekre irányuló felelősségvállalásra való visszaállásra a közös tanulás és az oktatás révén.

Ez a cikk a „Tanuló közösségek a vidéki területeken” című témahét része, amelyet Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország és Lengyelország kezdeményezéseit mutatja be. 

Szerző: Dr. Joachim GruberThemenwoche Retzhof

© tg-graphiczone.com

Az eredmények évtizedek óta jól ismertek az osztrák felnőttképzési szektor számára: Míg a sűrűn lakott városi területeken sokféle képzési kínálat található, a városok peremén, valamint a vidéki területeken egyre inkább sorvadás tapasztalható a polgári szerepvállalást és demokratikus kezdeményezéseket illetően. Számos kísérlet ellenére, ez idáig a digitális kínálat révén jelent meg minimális változás.

A több hete tartó ukrajnai háború azonban a demokratikus struktúrák és a szabadelvű, nyugati társadalommodell megőrzése iránti aggodalmakhoz vezetett, és jelentős szorongást és irritációt váltott ki minden politikai és társadalmi szinten. Egészen hirtelen és meglepő módon világossá vált, hogy a dolgok ebben a tekintetben sem maradhatnak úgy, ahogy voltak. Soha többé ne legyen háború Európában – ezt diktálta a józan ész, és eddig ezt aligha kellett megkérdőjelezni.

A diktátorok, autokraták és oligarchák a politikában és a gazdaságban immár meggyőzően bebizonyították, mire képesek rövid időn belül. Természetesen korábban is voltak jelek és figyelmeztetések. Az érintett állampolgárok véleményét – akik már évtizedek óta számos kezdeményezésen, egyesületen keresztül önként, vagy hivatásszerűen demokratikus nevelőmunkát végeznek – nem talált széles körben meghallgatásra. Végül is voltak fontosabb tennivalók. A legfontosabbak azok, amelyek segítenének megakadályozni a minden évben megbízhatóan rögzített gazdasági növekedés megtorpanását. Most pedig nagy a pánik és a kiábrándultság, és várhatóan mindenhol gyorsan kisarjadnak a demokratikus politikai nevelést célzó kezdeményezések. De vajon reálisak-e ezek a remények? Aligha. Az oktatáspolitika mögött meghúzódó gondolatok és tettek ezeket a témákat túl sokáig figyelmen kívül hagyták. Tehát ne áltassuk magunkat: ennek a hiányosságnak a pótlása sok időt vesz igénybe, és minden pedagógiai intézményben és szervezetben jó tartalmi, módszertani és didaktikai megoldásokat igényel. A digitális technológiák és a digitális oktatási formák nagyon fontos kommunikációs eszközt fognak biztosítani ehhez. Ennek ellenére sokkal több fizikai tanulási helyszínre lesz szükség a városok szélén, valamint a vidéki területeken, hogy megkönnyítsék a társasági összejöveteleket, a hálózatépítést és a békés eszmecseréket. Ugyanis az internet és a konkrét fizikai helyektől való függetlenségről szóló posztstrukturalista elméletek eddig egyáltalán nem mutattak ígéretes utat egy demokratikusabb jövő felé.

Az emberektől elvárt gyakorlatilag korlátlan rugalmasság és globális irányultságú mobilitás, amelyet szinte kivétel nélkül mindenhol reklámoztak a koronavírus járvány kitörése előtt, a vidéki emberek számára nem jelentett mást, mint a már megszokott életük határainak nem kívánt, külsőleg rájuk kényszerített elmosódását.

A kiterjedt és változatos pedagógiai és módszertani eszköztár alkalmazása mellett kiemelten fontos véleményem szerint a fizikai tanulási és oktatási helyszínek olyan struktúrákkal és szabályokkal való visszaállítása, amelyek lehetővé teszik az emberek közötti produktív és félelemtől mentes társas találkozásokat. Olyan helyszínek, ahol az emberek időt tölthet másokkal közvetlenül (lehetőség szerint ingyenesen és kötelező vásárlás nélkül).

Különösen az sarkalatos társadalmi válságok és a gyors technológiai változások idején, az ilyen szabadidős és tanulási helyszíneket minden eddiginél fontosabbnak tartom a szabadelvűen és demokratikusan felépített társadalmi létről való gondolkodás kialakításához. Hiszen ezekben az időkben nem csak a szokásos mindennapi ismeretek bővítéséről van szó. Végső soron nem másról van szó, mint a társadalmi -demokratikus értékekre irányuló felelősségvállalásra való visszaállásra a közös tanulás és az oktatás révén. Nem kevesebbről szól, mint békés együttélésünk tartós fenntartásáról és folyamatos fejlesztéséről.

_____________

Dr. Joachim Gruber, 1960-ban született, a stájerországi Retzhof oktatási intézet pedagógiai vezetője és a Grazi Egyetem oktatási szervezetek menedzsmentjének oktatója.


Olvassa el a Tanuló közösségek a vidéki területeken című témahét további cikkeit!

Az új ismeretekkel új esélyt nyer a vidék

Az ökoszisztéma által táplált tudásvágy

A Martha szervezet online és offline tevékenységei – Hyrynsalmitól Helsinkiig

CEPAGE VIDÉKI KÖZÖSSÉGI KÖZPONT: integrációt és képzést biztosító létesítmény az Alpok szívében

EPALE interjú: Wendy Ramola – Falusi élet(érzés) – együtt & digitálisan

Tésztagyár – „Egész évben erre gyúrunk!”

Login (11)

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.
Switch Language

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Legfrissebb beszélgetések

Angol nyelvű online beszélgetés – Kreativitás és kultúra a társadalami befogadásért

Online beszélgetés angol nyelven „Átképzés és továbbképzés: A generációk közötti együttműködés elősegítése” címmel

Vegyen részt ezen az online beszélgetésen, ahol megvizsgáljuk, miért és hogyan kell lépéseket tennünk az átképzés és a továbbképzés felé a különböző ágazatokban vagy korcsoportokban.

Több

EPALE beszélgetés angol nyelven a készségek jövőjéről

Csatlakozzon hozzánk, és ossza meg nézeteit arról, milyenek lesznek az alapkészségek a jövőben!

Több