chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Csak merész, vagy okos is? A MILLA digitális váltást kíván kezdeményezni a németországi továbbképzés rendszerében

03/04/2019
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: DE EN FR

Eredeti nyelv: német

Olvasási idő: kb. 6 perc - Olvass, likolj, szólj hozzá!


Valami mozgásba lendült Berlinben: a politikusok felismerték, hogy a felnőttoktatásnak és a továbbképzésnek alkalmazkodnia kell a digitális kor kihívásaihoz, és ehhez új kormányzati ösztönzőkre van szükség. Ez az ösztönzőeszköz, amelyet a német Bundestag CDU-frakciójában MILLA-nak neveznek, a kormánynak egy–három milliárd eurójába kerül majd. Peter Brandt felvázolja, hogyan hozhat pozitív eredményt a MILLA.

A MILLA („Modular Interactive Life-accompanying Learning for All”, azaz „Moduláris, interaktív, élethosszig tartó tanulás mindenkinek”) program célja a felnőttoktatás digitalizációjának forradalmasítása. A koncepciót a munkaerő keresleti és kínálati oldala közötti szembetűnő ellentmondásra válaszul alakították ki. Ez jóval többet jelent, mint a szakképzett munkaerő sokat emlegetett hiányát. Elsősorban a jelenleg rendelkezésre álló kompetenciák és a digitalizáció által már most megkövetelt kompetenciák közötti egyre táguló szakadékról van szó. A terv az, hogy a továbbképzést egyfajta „Netflix a továbbképzéshez” program életre hívásával alakítsák át. Az elképzelés szerint a férfiak és a nők esténként a kanapén ülve kompetenciákat sajátíthatnának el. A tanulási tartalmat falatonként, digitális, szórakoztató információmorzsákként juttatnák el a résztvevőkhöz, és ezek különösen a digitális iparban szükséges képességeket fejlesztenék. Ez az állami finanszírozású mikrotanulás más kormányzati továbbképzési programoktól eltérően inkább a középosztályt célozza, nem pedig a különösen hátrányos helyzetű csoportokat helyezi előtérbe. A MILLA interaktív módon, intelligens algoritmusok segítségével igyekszik személyre szabott tanulási lehetőségeket kínálni. A szóban forgó összegek is lenyűgözőek: évi egy–három milliárd eurós finanszírozási keretről van szó. Ez azt jelentené, hogy a szövetségi kormány a jelenleg továbbképzésre fordított összeg nagyságrendjéhez hasonló összeget irányozna elő a célra.

Ötlet kontra valóság

A MILLA céljai között szerepel, hogy az újonnan megszerzett kompetenciákat mérhetővé tegyék, így egyfajta új pénznemként használhassák a munkaerőpiacon. A kormányzati felhatalmazással működő műveleti központ relevanciapontokat rendelne az egyes képzési ajánlatokhoz, és ez alapján döntenének a szolgáltatók állami finanszírozásáról. Még nem világos, hogy miként tervezik a relevancia értékelését, ugyanis a munkaerőpiac szükségletei létfontosságú, de nem kizárólagos szerepet játszanak majd. Mindent összevetve a MILLA egy igazán ambiciózus terv. A továbbképzésről folytatott párbeszéd részeként igyekszik foglalkozni különböző hosszú távú kívánalmakkal: ilyen a kormányzati felelősségvállalás a modern digitális infrastruktúra megteremtésében; a moduláris, önállóan meghatározott tanulás; a kompetenciaértékelés; valamint a nyílt hozzáférésű oktatási anyagok fejlesztése. Ó, csak az a fránya valóság ne lenne...

Először is a MILLA egyelőre nem más, mint a német Bundestag CDU-frakciójának elképzelése, amelyet még a kormányzati szakpolitika-alkotás részévé kell tenni. A CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós szerződés egy nemzeti továbbképzési stratégiát is tartalmaz, amelyhez jelenleg is folyik a koncepciók és ötletek kidolgozása. Az, hogy a MILLA vajon eljut-e erre a szintre, a versenyző koncepciók és ötletek minőségétől függ. Ez 2019 tavaszán valószínűleg kiderül.

Másodszor pedig úgy tűnik, a koncepció nem képes beváltani az ígéreteit. Erre a véleményre a cikk szerzője a MILLA vezetője, Thomas Heilmann köré szerveződő munkacsoport által rendezett, a német Bundestagban január végén megtartott szakértői találkozó kapcsán jutott. A Bundestag tagjai alábecsülik a kamarák és a szakszervezetek szerepét, amikor egy észszerű bizonyítványstruktúra kialakításáról van szó. Még mindig hiányoznak részükről azok a készségek és az a fajta szakértelem, amely révén kellőképpen átlátnák a kompetenciák tanulási eredmények alapján történő modellezése és mérése mögött rejlő komplexitást.

/fr/file/20190205blogmillajpg20190205_blog_milla.jpg

Das Bild zeigt ein Chart mit einer Kursentwicklung.
Harmadszor, a Bundestag tagjai jelenleg minden lehetséges alkalmat megragadnak, hogy elidegenítsék maguktól a továbbképzés hagyományos stratégiai érdekelt feleit. Lényegében a MILLA a meglévő intézményes felnőttoktatást és továbbképzést okolja a német továbbképzés sajnálatos állapotáért, és azzal vádolja az ágazatot, hogy lassúsága és nehézkessége miatt nem tud lépést tartani a digitalizáció gyorsuló ütemével. Ennélfogva a MILLA feleslegesen és meggondolatlanul elhatárolja magát a terület szakértőitől (lásd a vonatkozó cikket: wb-web ).

 

Hogyan válthatja be a MILLA az ígéreteit?

A MILLA nem lenne más, mint egy kudarcra ítélt fantazmagória? Olyasvalakiként, aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy a szövetségi kormány esetleg fontolóra vegye több milliárd euró befektetését a felnőttoktatásba és a felnőttképzésbe, még nem állok készen arra, hogy eltemessen a MILLA-t. Túlságosan is értékesnek tartom azt a célt, hogy a kormányzati támogatással létrejövő ingyenes és releváns továbbképzési kínálat irányát megszabjuk, és piaci szempontból releváns, kompetenciaalapú, moduláris és digitális értékelési rendszerek kifejlesztésére használjuk. Véleményem szerint a következő négy pont kritikus fontosságú a MILLA sikere szempontjából:

  1. A MILLA-nak törekednie kell a meglévő platformokhoz és infrastruktúrákhoz való kapcsolódásra. A MILLA-nak különösképpen meg kell próbálnia a német Eduserverrel (Deutscher Bildungsserver) és annak továbbképzéssel kapcsolatos InfoWebjével, az IWWB-vel összefogni, mely utóbbi már 89 képzési adatbázisban tesz lehetővé metaadatokban való keresést, és több mint hárommillió képzési kurzushoz kínál hozzáférést. A képzési keresések alapinfrastruktúráját még hasznosabbá lehetne tenni például további tanulási lehetőségek hozzáadásával, különös tekintettel az online elérhetőkre. Ugyanakkor ezt a bővítési tervet az elosztott nyitott oktatási segédanyagok referenciarendszerének ötletével kellene ötvözni, amelyet a német Eduserver által készített megvalósíthatósági tanulmány is támogatott.
  2. A MILLA megpróbálhatna kialakítani egy korszerű kompetenciaértékelési rendszert az egyes nem szabályozott foglalkozásokhoz. (A szabályozott foglalkozások esetében minden ilyen kísérlet kiszámíthatatlan hatalmi harcot eredményezne a kormány és a kamarák között, amit a MILLA-munkacsoport érthetően igyekszik kerülni.) A (még) nem formalizált foglalkozások (pl. az IT-szektoron belül) jelvényeket, nano-fokozatokat vagy bármilyen más módon elnevezett internetes bizonyítványrendszert vezethetnének be, amely hasznos pénznemként működhetne a munkaerőpiacon. A MILLA-nak a pénzügyi súlya miatt is mérnie kellene a tényleges kimeneti tényezőket (pl. a tanulási eredményeket), és nem csak a részvételi lapokat kellene megszámolnia. Ez utóbbiakat ugyan fel lehet tüntetni egy adott személy továbbképzési profiljában, önmagukban viszont nem igazán jelentőségteljesek.
  3. A MILLA-nak gyorsnak kell lennie, ugyanakkor elég lassúnak is ahhoz, hogy a jelenlegi érdekeltek bekapcsolódhassanak a kezdeményezésbe. Ezt egy a részvételre alapozott formában lehet elérni, amelyben mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy hozzájáruljon a MILLA sikeréhez. Az egyik megfelelő lehetőség a BarCamp lenne.
  4. Végül pedig, ha a MILLA meg kívánja határozni a jegyzett ajánlatok relevanciáját, akkor minden egyes ajánlat esetében mérlegelnie kell a társadalomra és a közösségre gyakorolt hatását, és nem elég kizárólag a munkaerőpiaci igényekre összpontosítania. Ez lehetővé tenné, hogy az egész társadalom számára kínált online továbbképzés közép- és hosszú távú előnyökkel járjon a társadalom számára, és ne csak egy rövid távú technokrata asszimilációs kiigazítás legyen. Természetesen a szövetségi kormánynak azt is figyelembe kell vennie, hogy a szövetségi rendszer miatt a hatásköre és a befolyása elsősorban a szakmai továbbképzés szintjén érvényesül. A szabályozási eljárásokat illetően azonban a szövetségi ösztönzésen alapuló infrastruktúrának állami szinten finanszírozott általános és politikai felnőttoktatási ajánlatokat is magában kellene foglalnia. Valójában az IWBB már most is ezt teszi.

A hiányosságok ellenére azt is szem előtt kell tartani (különösen a Németországon kívüli olvasók figyelmét kell erre felhívni), hogy a MILLA a legmerészebb fejlesztési koncepció, amelyet az ország hosszú évek óta a továbbképzés területén látott. Az elkövetkező hónapokban kiderül: vajon a MILLA nemcsak merész, hanem okos is?

 

A szerzőről: Dr. Peter Brandt a Német Felnőttoktatási Intézet (DIE) élethosszig tartó tanulással foglalkozó bonni Leibniz Központja tudástranszfer tanszékének vezetője.


Az alábbi oldalak is érdekelhetik:

A munka világának digitalizációja új lehetőségeket kínál a felnőttoktatás számára?

„Toni Erdmann“—ein Filmplädoyer für Erwachsenenbildung (DE)

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Tino BOUBARIS képe
    Ich finde es erstaunlich, mit welcher Geschwindigkeit MILLA als Konzept einer einzelnen Bundestagsfraktion zurzeit auf den Sockel eines die bildungspolitische Agenda maßgeblich mitbestimmenden Vorschlags gehievt wird. Dafür erscheint es mir angesichts der vielen offenen Fragen viel zu früh. Wie kann MILLA dazu beitragen, die traditionell geringe Weiterbildungsmotivation in Deutschland nachhaltig zu erhöhen? Wie kann eine bundesweite Weiterbildungsdatenbank in einem vielfältig-pluralistischen Bildungssystem zu besseren und zielgruppengerechteren Suchergebnissen beitragen? Soll MILLA die freie Erwachsenenbildung unterstützen und fördern oder vielmehr der verstärkten Ökonomisierung von Weiterbildung dienen? Insgesamt erscheint mir MILLA sehr aus der Perspektive von Datenbankentwickler*innen und kaum aus der Perspektive von potentiellen Weiterbildungsinteressierten gedacht. Daher halte ich es zurzeit auch nicht für angemessen, MILLA den Status eines mutigen Weiterbildungskonzeptes zuzugestehen.