chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Az európai parlamenti választásokon való részvétel javítása: eszközök a felnőttoktatók számára

30/05/2019
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN DE EL HR FI SV ET

/hu/file/eu-elections-adult-learningEU elections adult learning

EU elections adult learning

 

Andrew McCoshan, az EPALE témakoordinátora bemutatja, hogy az Európa Tanács munkája hogyan használható fel az érdemi politikai részvételhez szükséges kompetenciák fejlesztéséhez.

Európára politikailag nehéz idők járnak. A soron következő európai parlamenti választásokra a csökkenő részvétel évei után kerül sor. 1979-ben 62%-os volt a részvétel; 2014-ben 43% szavazott. A részvétel különösen alacsony volt a munkanélküliek (31%), a fizikai dolgozók (35%), a háztartásbeliek (37%) és a fiatalok (18-24-évesek: 28%) körében. A nem szavazás fő oka „általában a politikába vetett bizalom hiánya”. Az európai demokratikus intézmények iránti bizalom csökkenése valóban aggasztó, és arra sarkall bennünket, hogy alaposan és mélyrehatóan átgondoljuk, hogyan lehet feléleszteni a politika iránti bizalmat.

 

Ellátni a felnőtteket a szükséges kompetenciákkal

Az országok továbbra is foglalkoznak az állampolgári ismeretek gyerekeknek szóló oktatásával, azonban a felnőtteket is el kell látni az ilyen kompetenciákkal, hogy hatékonyan részt tudjanak venni a politikai folyamatokban. De mely kompetenciákkal? Az Európa Tanács fáradhatatlan munkát végzett a demokratikus kultúrát szolgáló kompetenciákkal kapcsolatban, e munka eredményeként hasznos eszközök és anyagok születtek az oktatók számára.

Ahogy az ábrán látható, a kompetenciák négy csoportját különböztették meg, noha, ahogy a Tanács hangsúlyozza, „A való életben a kompetenciákat ritkán mozgósítják és használják külön-külön. A hozzáértő magatartás minden esetben inkább kompetenciák egész csoportjainak aktiválását és alkalmazását jelenti.”

/hu/file/kompetenciajpg-1kompetencia.jpg

Tehát milyen tudás, mely készségek és attitűdök kulcsfontosságúak az olyan politikai folyamatokban való eredményes részvételhez, mint a választások? Az Európa Tanács publikációit átolvasva egy sor egymással összefüggő, szükséges kompetenciát azonosíthatunk, többek között az alábbiakat:

  • a politikai fogalmak – többek között a demokrácia –, valamint annak ismerete és megértése, hogy a politikai ellentéteket hogyan lehet békésen feloldani;
  • annak ismerete és megértése, hogy hogyan működnek a demokratikus intézmények, milyen veszélyek fenyegetik azokat napjainkban, és hogy az egyes emberek milyen különféle módokon vehetnek részt azokban, többek között civil társadalmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek révén;
  • a kommunikáció, a véleménynyilvánítás szabadsága és ezek korlátainak, valamint annak ismerete, hogy a tömegtájékoztatásban és a digitális médián keresztül miként továbbítódik a politikai üzenet, a propaganda és a gyűlöletbeszéd;
  • kommunikációs készségek, amelyek segítségével politikai nézeteket szóban vagy írásban közölni tudunk a különböző médiumokban;
  • a kulturális megfelelőséggel kapcsolatos készségek, hogy kulturálisan érzékeny diskurzust lehessen folytatni, amikor a kommunikációban olyan személyek vesznek részt, akiket eltérő kulturális hovatartozásúnak érzékelünk;
  • az analitikus és kritikai gondolkodás készsége, valamint az a képesség, hogy az érveket megfelelően alkalmazzuk a politikai kérdések esetében;
  • a megvitatott politikai kérdések alapos ismerete és megértése, valamint mások nézetei bírálatának és az általuk kifejtett érvek értékelésének képessége.

Ez a nem kimerítő lista jó kiindulópontot ad a felnőttoktatók számára ahhoz, hogy átgondolják, tanulóiknak mely kompetenciáikat kell esetleg továbbfejleszteniük.

 

A megfelelő pedagógia alkalmazása

Az Európa Tanács egy kiadványában bemutatja, hogy miként lehet ezeket a kompetenciákat megfelelő oktatási és tanulási módszerekkel fejleszteni. A dokumentum bemutatja, hogy a tanárok mint a tanulás segítői miként tudják a tanulási folyamat jellemző elemeit felhasználni ahhoz, hogy megtervezzék a demokratikus kultúrához szükséges kompetenciák fejlesztését szolgáló oktatási tevékenységeiket. Mi ezeket az elemeket a politikai folyamatokban való részvételre alkalmazhatjuk:

 

Hogyan lehet a felnőttoktatási folyamatot a politikai részvétel támogatásához felhasználni?

Tapasztalat

A valós vagy elképzelt tapasztalatok alapján történő tanulás kiválóan alkalmas arra, hogy fejlesszük a politikai folyamatokban tanúsított tisztelet és nyitottság attitűdjét. A módszerek között szerepelnek játékok, tevékenységek, a hagyományos és a közösségi média, a másokkal való személyes vagy levelezés útján folytatott kommunikáció.

Összehasonlítás

A tanulók hasznát vehetik a különböző politikai vélemények megismerésének. A tanulók a szokatlant a megszokottal összehasonlítva gyakran értékelik a szokatlant „furcsának”, „rosszabbnak” vagy akár „civilizálatlannak”. Az oktatóknak tisztában kell lenniük az ilyen értékítéletekkel, és azt a megértést szolgáló összehasonlítással kell helyettesíteniük, amelynek során a hasonlóságokat és a különbözőségeket nem ítélkező módon, a másik nézőpontjából szemlélve vizsgálják.

Elemzés

A hasonlóságok és a különbözőségek mögött megtalálható a politikai véleménybeli különbségek magyarázata. A tanulássegítők segíteni tudnak tanulóiknak annak elemzésében, hogy mi húzódhat meg amögött, amit szerintük mások csinálnak és mondanak. Jó lehetőség erre például az írott vagy audio-, illetve videoforrások feltáró módszerek segítségével történő alapos megvitatása és elemzése.

Gondolkodás

Az összehasonlítás, az elemzés és a tapasztalatok mellett időt és teret kell adni a gondolkodásnak és a kritikai tudatosság és megértés fejlesztésének. A tanulássegítőknek, különösen a nem formális és az iskolarendszerű oktatásban, biztosítaniuk kell, hogy ez az idő és tér átgondolt és tervezett módon álljon rendelkezésre.

Cselekvés

A gondolkodás a cselekvés, a másokkal párbeszéd útján történő kapcsolatteremtés és a közös, együttműködésen alapuló tevékenységekben való részvétel alapja lehet és kell, hogy legyen. A tanulássegítők előmozdíthatják a politikai vitát és ösztönözhetik a választásokon való részvételt.

Forrás: A következő alapján: Council of Europe, Reference Framework of Competences for Democratic Culture (Európa Tanács: A demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciák referenciakerete): 3. kötet, Végrehajtási iránymutató, 2. fejezet

 

A felnőttoktatás önmagában természetesen nem tudja megoldani a csökkenő politikai részvétel problémáját, és erre nincsenek gyors megoldások. Az Európa Tanács munkájának továbbfejlesztése és alkalmazása azonban reményteljes kezdetet jelent.


Andrew McCoshan tudományos kutatóként és tanácsadóként több mint 30 éve dolgozik az európai oktatás és képzés területén. Jelenleg az írországi Dublini Városi Egyetem oktatásbeli hátrányokkal foglalkozó központjának tudományos főmunkatársa.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Teodor GHITESCU képe
    Pedagogia europeana orientează educația spre consolidarea unui stat federal, numit Uniunea Europeana, care funcționează, de la înființare, în ilegalitate constituțională. În aceste condiții (lipsa legitimității juridice validate de majoritatea populației) nu se poate vorbi de democrație, ci de antidemocrație, în care o minoritate dictează legi împotriva majorității populației (controlul privat asupra intereselor publice, conform proiectului constituției UE, respins de singurele 3 referendumuri organizate).
    Aceasta dogmatizare politica a educației alterează profund gândirea noii generații spre adevărata democrație: guvernarea în slujba majorității populației și nu în slujba unei minorități bogate, lacome și sadice, adică o întoarcere a filosofiei de viață spre evul mediu, nu spre rezultatele științei și tehnologiilor din mileniul III!
    Mai mult, conținuturile educației sunt orientate spre o economie autodistructivă (după teoria economică marginalistă, un sofism malefic), împotriva rezultatelor științelor fundamentale și a celor destinate conducerii științifice socioeconomice, bazate pe filosofia de vârf a cunoașterii: filosofia sistemică (având două curente, realist - teoria Jay Forrester, accesibilă oricărui absolvent de liceu și cibernetică - Norbert Wiener, accesibilă doar celor cu pregătire matematică superioară și în programarea calculatoarelor).
    Spre abordarea sistemică realistă a cunoașterii se orientează tot mai multe științe socioeconomice, inclusiv pedagogia. Iată o scurta sinteză a ceea ce ar trebui să învețe dascălii (formatorii) pentru a nu-și mai manipula discipolii: https://www.academia.edu/38067783/Presentation_The_Systemic_Pedagogy_and...