chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Én felnőttoktatásról beszélek, mások szakmai továbbképzésről, hagyjuk az egészet?

30/11/2018
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN DE FR IT PL ES

/hu/file/evsw-2018EVSW 2018

EVSW 2018

 

Gina Ebner november elején részt vett a 2018. évi Európai Szakképzési Héten Bécsben. Az alábbiakban néhány gondolat olvasható arról, hogy mit hallott (és esetleg nem hallott) a hét folyamán.

 

A legfontosabbak a Európai Szakképzési Hétről

Szerettem volna, ha több figyelem irányul a felnőttoktatásra és a szakmai továbbképzésre (ez természetesen általánosságban igaz, de ez volt a tapasztalatom konkrétan az Európai Szakképzési Héten is). Tudom, ez nem meglepő tőlem, aki az általános felnőttoktatás képviselője vagyok, ráadásul valóban élveztem az Európai Bizottság és az OECD szemináriumát a felnőttoktatás jövőjéről, de ez egyetlen délután volt. A felnőttek esetében vannak fontos kihívások, amelyeket kezelni kell.

Két nemzetközi szakértő felszólalását is igazán élveztem: az UNESCO-UNEVOC Nemzetközi Központja részéről Dr. Shyamal Majumdar felszólalását a „Szakoktatás és -képzés Európában: Számvetés és előretekintés” című konferencián, valamint az Egyesült Államokból érkezett Byron Auguste felszólalását (tekintse meg a prezentációját!). Jót tesz, ha kilépünk a szokásos hivatkozási keretünkből és megnézünk különböző tapasztalatokat.

(Egyébként tudta-e Ön, hogy létezik egy globális felnőttoktatási szövetség is? További információt olvashat a Nemzetközi Felnőttoktatási Tanácsról, az ICAE-ról.)

 

A felnőttoktatási kínálat jövője

További tanulság: a felnőttoktatás folyamatosan meglep engem a kiterjedtségével (vagy széles körével). Az OECD egyik kérdése arra vonatkozott, hogy képzeljük el, a mobileszközök képesek oly módon azonosítani a tanulási igényeinket, hogy nemcsak a keresési előzményeinket és online tevékenységeinket elemzik, hanem azt is, hogy hogyan és mit gépelünk be (például elemezni tudják ezen a módon az írás- és olvasáskészségünket). Ezután online tanulási ajánlatokat kínálnának nekünk e hiányosságok pótlása érdekében. Őszintén szólva még mindig nem tudom, hogy mit kezdjek ezzel. Ez fényévekre van attól a felnőttoktatástól, amelyben dolgozom, és amellyel foglalkozom. Fog ez segíteni az embereknek? Talán. Néhány online kurzusra való feliratkozás után mostanság igencsak válogatás nélküli javaslatokat kapok más lehetőségekre. Esetleg kedvezőbben reagálnék, ha célzottabbak lennének ezek a javaslatok. Akarom-e, hogy ezek az információk elérhetőek legyenek? Nem igazán. De a Facebookon is fent vagyok, és lehet, hogy a magánélet védelme miatti aggodalmam kissé képmutatás. Vagy felesleges. Nagyon örülnék, ha valaki előbbre tudná vinni ezt az eszmefuttatást!

 

A felnőttoktatás és szakmai továbbképzés integrálása

Zárásképpen néhány gondolat a felnőttoktatás és a szakmai továbbképzés közötti kapcsolatról. Mennyire áll közel egymáshoz az általános felnőttoktatás és a szakmai továbbképzés? Számos kurzuson előfordulhat, hogy a tanulóknak nagyon eltérőek a tanulási céljai. Az egyik tanuló személyes fejlődés és utazás céljából jár angolórára, a másik azért, mert a gyermekei angolul kezdtek tanulni, a harmadik azért, mert állást akar változtatni, és az angol több lehetőséget nyújthat. Van-e értelme annak, hogy megpróbáljunk kategóriát keresni annak a kurzusnak, amely az általános oktatás vagy a szakoktatás keretébe is beilleszkedik? Természetesen nincs. Ha az ember jógaórára jár, annak a személyes fejlődés szempontjából egyéni előnye lesz, ugyanakkor segíthet a munkahelyi stressz hatékonyabb kezelésében is.

Jobb lenne-e ezért egyesíteni a felnőttoktatást és a szakmai továbbképzést? Sok olyan érv van, amely alátámasztaná ezt az álláspontot, de (természetesen van egy „de”!): eltűnne-e a (szabad, általános) felnőttoktatás? Folytatódna-e a népfőiskolák („folkbildning”, „Volksbildung”, vagy bárhogy is hívják ezeket az Ön országában/nyelvén) hagyománya? Maradna-e elég pénz? Amíg nem lehetünk biztosak abban, hogy a felnőttoktatást nem kebelezi be a szakmai továbbképzés, el kell ismernünk a különbségeket, ugyanakkor szoros együttműködést kell folytatnunk. Külön forrásokat kell elkülöníteni az általános felnőttoktatásra, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az emberek akadálytalanul mozoghassanak az ágazatok között. Végezetül minden oktatási és képzési ágazatot el kell ismerni és egyenlőbb feltételek mellett kell támogatni: ez valóban változást hozhat hosszú távon.


Gina Ebner az Európai Felnőttképzési Szövetség (European Association for the Education of Adults – EAEA) főtitkára és egyben az EPALE tanulói támogatásért felelős témakoordinátora.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn