Az önkéntesség témája nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évben, hiszen 2021 az önkéntesség éve volt Magyarországon.

 Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetben kari szintű pilot kutatást (Híd az önkéntesség és a munkaerő – piac között) végeztünk azzal a céllal, hogy képet kaphassunk hallgatóink társadalmi felelősségvállalásáról. Feltárjuk az ELTE PPK Hallgatóinak önkéntesen végzett tevékenységeit és azáltal szerzett tapasztalatait, a folyamat által bekövetkező változások (önismereti – munkaerőpiaci) hatásait, képet kapjunk a hallgatók  kompetenciáinak helyzetéről és változásáról, továbbá javaslatokat, következtetéseket tudjunk levonni a karon folyó önkéntességben való részvétel népszerűsítésére, az önkéntességre vonatkozó felkészítés még hatékonyabbá tételéhez, további támogató megoldásokat tudjunk kiépíteni hallgatóink önkéntes tevékenységének érdemi segítésére, elismerésére.

A kutatás főbb kérdései:

a hallgatók önkéntes részvételre való motivációira és a demotivációs tényezők feltárására,

• az önkéntes tevékenység során szerzett kompetenciák fejlődésére
• az önkéntesen szerezett vagy fejlődött kompetenciák munkaerő-piaci vonatkozására kérdeznek rá.
• Kutatásunkban kérdőíves (306 fő) és interjús (15) vizsgálatot végeztünk kérdéseink megválaszolásához.

Főbb eredményeinket tekintve megállapítható, hogy a válaszadó hallgatóink többségére (135 fő) a formális önkéntesség jellemző, vagyis inkább valamely szervezeten keresztül végeznek önkéntes tevékenységet. A motivációs tényezőket vizsgálva arra az eredményre jutottunk, hogy a válaszadó hallgatóinkat a másokon való megsegítés, az önkéntes tevékenység nagyra értékelése, a valamely társadalmi ügy, csoport szolgálata, valamint az önkéntesség által szerezhető ismeretek szerzése motiválja. A hallgatóink azt nyilatkozták, hogy több hírre, információra van szükségük az őket fogadó szervezetekről, igényelnek olyan orientációs programokat, melyek segítenek megtalálni az számukra  megfelelő önkéntes szervezetet. A végzett tevékenységeket vizsgálva karunk válaszadó hallgatói leginkább valamely óvoda, iskola számára végez segítő tevékenységet végeznek, oktatási – és kulturális tevékenységben vesznek részt önkéntesként, valamint gyermekfelügyeletben, gyermekgondozásban és a rendezvények szervezésében vállalnak segítő szerepet.

A végzett önkéntes tevékenységek és a hallgatóink kapcsolatrendszerét vizsgálva, a válaszadó hallgatók többsége (142 fő) szerzett új kapcsolatokat, kötött új barátságokat miközben másoknak segített szabad idejében. Ezen hallgatóink véleménye szerint a szerzett kapcsolatok későbbi munkaerő – piaci elhelyezkedésüket is segíthetik. De nem csak a kapcsolatoknak, hanem a szerzett ismereteknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak a válaszadó hallgatóink, hiszen véleményük szerint fontos ezek későbbi karriercéljaik elérésében.

Interjús vizsgálatunk eredményei szerint az abban részt vevő hallgatóinknak többek között fejlődött az alkalmazkodó, a segítő, a kommunikációs készsége, a digitális kompetenciái, elfogadóbbak, empatikusabbak lettek, fejlődtek érzelmeik szabályozásában, időbeosztásuk hatékonyabbá vált, és a másokkal való együttműködésben is érezték az önkéntesség során szerezett fejlődésüket.

Összességében elmondható vizsgálatunk első eredményeit tekintve, hogy:

Az ELTE PPK (kutatásban részt vevő) hallgatóinak az önkéntesség során szerzett kompetenciái híd funkciót töltenek be az önkéntes - és a munkaerő-piaci szektor között.

A válaszadó hallgatók többsége beleírná az önéletrajzába az önkéntes tevékenységet és sokuk (91%) szerint előnyt jelenten egy állásra való jelentkezésnél.

Az önkéntes fiatalok különböző társadalmi szerepeket próbálhatnak ki önkéntes tevékenységük során. Ezekbe a szerepekbe belehelyezkedve lehetőség nyílik a döntéshozatal, problémamegoldás és vezetői képességek kipróbálására és fejlesztésére is.

Bár nem erős, de van kapcsolat az Iskolai Közösségi Szolgálat és az önkéntesség között, tehát jövendőbeli hallgatóinknak érdemes az Iskolai Közösségi Szolgálatot követően az ELTE PPK-n végzett tanulmányai mellett önkéntes tevékenységben is részt venni.

A kutatás részletesebb eredményeit olvasni lehet az Opus et Educatio folyóirat következő számában.

A kutatás vezetője: Dr. D. Babos Zsuzsánna