Szemben ül velem a tanárom, Dávid Zsolt fotográfus szakoktató, aki a középformátumú kameráról beszél.

Kléger Róbert, a csökkentlátó kisfiú, 1989-ben, 10 éves korában ragadta kezébe első analóg filmes fényképezőgépét. Töretlen lelkesedéssel örökítette meg családja és a barátai eseményeit. Akkori iskolájának fényképésze és egyben tanítója volt rá hatással, ő inspirálta a kis fotóamatőrt. 

"Fotózás = szerelem. A képeken kiteljesedik előttem a világ."

Sajátos látásmódjával sok embernek okoz örömet a képein keresztül. Fiatal felnőtt korában önkéntes fotósként dokumentálta nyári fesztiválok rendezvényeit. Későbbi években már felkéréseket fogadott képek készítésére, esküvőkre és rendezvényekre.

Eljött az életében egy olyan szakasz, amikor arra vágyott, hogy hivatalosan is elismert fényképész legyen. Hogy tudásszomját csillapítsa, fotós tanfolyamra jelentkezett "Fénytől a kiállításig" címmel, de az ott szerzett oklevéllel nem érezte még úgy, hogy célját elérte volna. Habár sok új dolgot tanult a szakmában, tovább kereste a megfelelő képzőintézményt.

Így jutott el 2018-ban a nagy múltra visszatekintő Práter utcai iskolába, ahol 2020-ban sikeres fotográfus és fotótermék-kereskedő vizsgát tett, felnőttképzés keretében.