chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Képzés a digitális világban élő társadalom számára

02/09/2019
by Dagmar Wenzel
Nyelv: HU
Document available also in: DE EN

Eredeti nyelv: német


A németországi Nemzeti Továbbképzési Stratégia megjelenését követően a wb-web oldalain számos hivatkozott szövegben hívják fel a figyelmet arra, hogy a nem szakképzési célú felnőttképzést is nagyobb mértékben kell támogatni a digitális környezetben való élethez szükséges képességek fejlesztése és az egyenlő esélyeken alapuló társadalmi részvétel megvalósítása érdekében. Az alábbiakban példákat mutatok be arra, hogy az általános célú felnőttképzés ezen a területen erős eszköz lehet.

A nem szakképzési célú felnőttképzés jelentősége

A nem szakképzési célú felnőttképzésre a digitalizációval összefüggésben túl kevés figyelmet fordítanak! Ezt Lars Kilian Lehetne egy kicsivel több a felnőttképzésből? című blogbejegyzésében teljesen jogosan állapítja meg. Pedig a felnőttképzésnek éppen olyan problémákra kell megoldásokat kínálnia, amelyeket tisztán szakképzéssel nem lehet orvosolni.

Az internetet nem használók köre és keresőtevékenység folytatása

Feltűnő, hogy a digitális index eredményei szerint az internetet nem használók 82%-a nem folytat keresőtevékenységet (D21 2018/19-es digitális index, 19. o.). Az internetet nem használók közül nem mindenki idős. A digitalizációval foglalkozó általános képzéshez való hozzáférés nélkül, a digitális médiák használatára való általános képesítés nélkül az ő számukra nem csak az átképzés vagy a munkahelyre való lehetséges visszatérés, hanem a társadalmi fejlődésben és eszmecserékben való részvétel is nehezebb.

Motiváció és megszólítás

A tanulók számára fontos, hogy tudják, miért tanulnak valamit. A passzív embereket leginkább ez ösztönözné az internet használatára: „Ha látnám, hogy egyértelműen előnyös számomra.” (D21 Digitalindex 2018/19, 19. o.) A digitális médiák alkalmazásához azok tartalmi és fogalmi megértése szükséges, a médiákra és azok tartalmára reflektálni kell. Ez azt jelenti, hogy bármely médiának vonzó tartalmat kell kínálnia ahhoz, hogy használják. Ezt nyújtja az államilag támogatott felnőttoktatás és -képzés szolgáltatások széles skálájával, az alapfokú oktatástól az iskolai végzettségen, a családoktatáson, a politikai képzésen át a művészettel és a kultúrával foglalkozó speciális rendezvényekig. Ezek a képzések a társadalom valamennyi rétegéhez tartozó, különféle oktatási háttérrel rendelkező embereket szólítanak meg. A digitális médiák tartalmukkal gazdagíthatják a szinergiát a jelenléti és az online időszakokban, s ily módon hozzájárulhatnak a digitális médiákban való társadalmi részvételbeli kompetencia fejlesztéséhez is.

Tudás és kompetenciák

A Digitális index felmérésben, nem csak az internetet nem használókat vizsgálták, elvégre a lakosság többsége képes a digitális médiák használatára. Ezért fontos az a kérdés, hogy a németországi népesség milyen kompetenciákkal, milyen ismeretekkel rendelkezik a digitalizáció témájában. A Digitális indexben „a magánháztartásokban élő 14 évesnél idősebb németországi lakosok” körében végeztek felmérést. Ez egy „többrétegű, a populációt reprezentáló véletlenszerű minta” (D21 Digital-Index 2018/19, 6. o.).

Egészüket nézve a kompetenciák évek óta javulnak. Nem szabad azonban elbagatellizálni azt a problémát, hogy „a saját kompetenciát [...] részben túlbecsülik.” Sokan tévesen rendelik hozzá a magyarázatot azokhoz a kifejezésekhez, amelyeket állítólag ismernek (D21 Digital-Index, 31. o.). A tulajdonképpen közismert mesterséges intelligencia kifejezésről a válaszadók 52%-a állítja, hogy ismeri, vagy képes megmagyarázni. De a négy lehetséges válasz közül (4. válasz = nem tudja/nem válaszol) csak 34% jelöli be a helyes magyarázatot. Az algoritmus, a bot és a dolgok internete fogalmaknál az arány még rosszabb. A Digitális indexet idézve: „A németek többsége még mindig nem ismeri a digitális világ legtöbb szakkifejezését. Valójában a kompetenciák ezen a területen inkább csökkennek.” (D21 Digital-Index 2018/19, 29. o.)

A társadalmi részvétel előmozdítása

Aki komolyan veszi a társadalmi részvételt, annak fel kell ismernie, hogy itt tudáshiány van. Ez csalódást okozhat, ha egy kormány, mint az alsó-szászországi tartományi kormány a digitalizációs stratégiai tervében („Big Data digitális üzleti modellek számára” cím alatt „Open Data kulcsszóval) a tartományi adatok ingyenes elérhetőségének bővítését” tűni ki célul minden állampolgár. (Digitalizációs stratégiai terv. Alsó-Szászország stratégiája a digitális átalakuláshoz, 56. o.). A terv eszerint ez „az állam és a polgárság közötti kommunikáció mérföldköveként” értelmezendő (124. o.), ugyanakkor a polgároknak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megértsék a célt. Ezen összefüggések alapja, hogy a kezdeményezés nem csupán a gazdaság számára nyújtott esély legyen, hanem a politikai képzés feladatává is váljon. Nevezetesen arra ad megbízást, hogy a demokrácia átélése és hiteles közvetítése érdekében a témával foglalkozni kell.

Az államilag támogatott nem szakképzési célú felnőttképzés erősségei

Az államilag támogatott felnőttképzés sokféle kínálata és tananyaga ideális alapot jelent a digitális médiák használatával kapcsolatos egyéni cselekvési lehetőségek, kompetenciák és ismeretek bővítéséhez. Az intézmények jó térbeli eloszlása a városi és vidéki területeken egyaránt számos kontextusban lehetőséget kínál az emberek elérésére. A helyi jelenlét felhasználható a digitális alkalmazások használatának megvitatására a lakosság körében, valamint az eszközök használatával kapcsolatos stratégiák kidolgozására.

Az államilag támogatott általános célú felnőttképzés igényei

Ehhez erőforrások és képesítések szükségesek – a tanulók, a tanárok és az intézmények részéről. Az iskolákkal és a felsőoktatási intézményekkel ellentétben az államilag támogatott felnőttképzési intézmények még nem kaptak átfogó támogatást a digitális infrastruktúra, a szervezeti fejlesztés, a képesítés és a koncepciófejlesztés megvalósításához. Az összes felnőtt digitális kompetenciáinak teljes körű fejlesztéséhez is alig van irányvonal, és nincs támogatás a tanárok, oktatók és kurzusvezetők képesítéséhez sem, akiknek gyakran bizonytalan munkakörülményeik miatt kevés idejük és pénzük van ahhoz, hogy ezen a területen továbbképezzék magukat. Már a 2017-ben kiadott Monitor: Digitális képzés. Továbbképzés a digitális korban című anyagban követelték a digitális tanuláshoz szükséges továbbképzésre képes oktatók továbbképzését, valamint ösztöndíjprogram létrehozását azon tanárok számára, akik tovább akarják képezni magukat a digitális tanulás területén (Monitor Digitale Bildung. Weiterbildung, 51. o.).

Különösen az államilag finanszírozott felnőtt- és továbbképzési ágazatnak, amelyben 1995 és 2012 között 41%-kal csökkentek az állami beruházások (Monitor Digitale Bildung. Weiterbildung, 51. o.), van szüksége időbeli és anyagi, valamint további humán erőforrásokra, ha az a szándék, hogy az egész életen át tartó tanulás biztonságos és megfizethető maradjon Németországban a polgárok számára. Az iskolák és a felsőoktatási intézmények támogatási programjait követően legfőbb ideje kidolgozni egy országos stratégiát, amely az összes államilag támogatott felnőtt- és továbbképzési intézményre összpontosít.


Irodalom

D21 Digital-Index 2018/2019: https://initiatived21.de/app/uploads/2019/01/d21_index2018_2019.pdf (utolsó hozzáférés: 2019.07.03.)

Masterplan Digitalisierung. Die Strategie Niedersachsens zur digitalen Transformation. https://www.niedersachsen.de/download/135219/Masterplan_Digitalisierung_Die_Strategie_Niedersachsens_zur_digitalen_Transformation.pdf (utolsó hozzáférés: 2019.07.03.)

Monitor Digitale Bildung. Die Weiterbildung im digitalen Zeitalter.  https://www.bertelsmann-stiftung.de/fileadmin/files/user_upload/BSt_Monitor_Digitale_Bildung_WB_web.pdf (utolsó hozzáférés: 2019.07.03.)

Lépjen be, és beszélgessen velünk!

Ez is érdekelheti Önt:

Informelle Lernräume in Einrichtungen der Erwachsenenbildung – oder: Lernen und Arbeiten in Zeiten des digitalen Wandels

Neuer Entwurf zur Mehrwertsteuer: Gravierende Gefahr für die allgemeine Erwachsenenbildung     

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Christine Bertram képe
    Das sind alles sehr valide Punkte. Solange der Fokus jedoch auf Kenntnissen und Kompetenzen für den Arbeitsmarkt liegt (wie jetzt auch letztlich wieder in der versuchten Umsatzsteuernovelle vertieft), und nicht das Verständnis zum weitgreifenden Nutzen der allgemeinen Erwachsenenbildung erhöht wird, sehe ich leider kein Geld in die allgemeine Erwachsenenbildung fließen. 

    Kenntnisse und Kompetenzen für Lehrpersonal können durch die gesteigerte Nutzung der Mobilitäten für Lehrpersonal aufgebaut und vertieft werden. Ich empfehle dazu unsere Themenwoche.