chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A Felnőttkori Tanulás Európai Cselekvési Programjának Nemzeti Koordinátora projekt regionális tájékoztató napja Nyíregyházán (2019. szeptember 6.)

07/10/2019
létrehozta Eszter KARVAZY
Nyelv: HU

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” c. program keretében 2019. szeptember 6-án került sor a negyedik regionális tájékoztató napra Nyíregyházán.

A tájékoztató program célja a felnőttkori tanulás terén aktív szereplők tapasztalatainak, eredményeinek, valamint a térségben és más régióban már működő jó gyakorlatok megismerése a felnőttkori tanulás területein: a készségfelmérés, a személyre szabott, rugalmas és minőségi tanulási lehetőségek biztosítása, valamint a megszerzett készségek érvényesítése és elismertetése.

Ez év elején már lezajlott a különböző érdekelt felek területi fókuszcsoportos beszélgetése a témában, amely alapján az akkor kezdett közös gondolkodás, tapasztalatmegosztás folytatódott.

/mt/file/received492772151575613jpegreceived_492772151575613.jpeg

A programon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nyíregyházi Egyetem, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, A Nyíregyházi Szakképzési Centrum, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete és a Békés Megyei Kormányhivatal által vezetett projekt konzorcium képviselői vettek részt.

A tájékoztató nap során bemutatásra kerültek a Felnőttkori tanulás európai cselekvési programjának nemzeti koordinátora és a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projektek, amelyek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinációjában valósulnak meg Magyarországon.

Dr. Kerülő Judit a Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója egy releváns kutatás eredményeit osztotta meg, amely az Észak-Alföld régióban zajlott. A régió jellemzően elmarad az országos átlagtól gazdasági szempontból, illetve a lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága tekintetében. A számok alapján a régióban magas a felnőttképzési intézmények száma, míg a képzések száma, a résztvevők száma és a kínálat, főként az uniós pályázatokkal pénzügyi lehetőségeivel függ össze. Az alacsony iskolai végzettségű felnőttek körében elsősorban a férfiak tanulnak, az érettségivel nem rendelkező nők mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli oktatásban kevesebb számban jelennek meg. Az iskolai végzettség tekintetében elmondható a régióban, hogy az iskolai végzettség emelkedésével nő a felnőttképzésben részt vevők aránya és a megszerzett képzettségek száma, illetve a legmagasabb arányban a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségű férfiak tanulnak felnőttképzésben. A tanulói motivációban mind az általános, mind a szakmai irányú képzések esetében a munkaerőpiaci motiváció dominált, az érdeklődésből, hobbiból tanulók aránya jóval kevesebb. A szakmai kompetenciáknak a képzésben résztvevők  jóval nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint az általános kompetenciák megszerzésének.

A képzést elvégzőknek több mint fele nyilatkozta azt, hogy álláskeresése vagy a munkavégzése során hasznosította a tanfolyam során szerzett tudást. Az általános képzések által elsajátított ismereteket, kompetenciákat inkább a magánéletben használhatták fel. A területi elhelyezkedés komoly befolyásoló tényezője a tanulási hajlandóságnak.

A községben élők sokkal alacsonyabb arányban tanulnak felnőttképzésben, mint a megyeszékhelyeken vagy az egyéb városokban élők, illetve a település lakosságának emelkedésével nő a felnőttképzésben tanulók aránya.

Az előadás során kiemelésre került, hogy az oktatóktól elvárt kompetenciák szintje és minősége kulcsfontosságú a képzések sikeres kimenetelében. Az utóbbi években végzett elméleti és gyakorlati kutatások azt mutatják, hogy az alapkompetencia-fejlesztés főbb kihívásai közé a hátrányos helyzetűek elérése, a képzésekhez való hozzáférés további könnyítése, alacsony iskolai végzettségből, tanulási nehézségekből és készségek hiányából adódó kudarcok kiküszöbölése jelenik meg hangsúlyosan.

 

A kihívások csökkentésére helyi és országos jó gyakorlatok kerültek bemutatásra

/mt/file/received2524518061125096jpeg-0received_2524518061125096.jpeg

 

Az egyik regionális jó példaként a Nyíregyházi Szakképzési Centrum felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenységének megvalósításáról hallhattak a résztvevők. A Centrum tagintézményei Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területén összesen 83 helyszínen valósítanak meg képzéseket, a részvevők száma pedig meghaladja a 4 500 főt. Az önköltséges felnőttképzési kínálaton felül jelenleg támogatott képzések valósulnak meg a GINOP-6.1.1-15 – „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” és a GINOP – 5.1.1-15 – „Út a munkaerőpiacra”/ GINOP – 5.2.1-14 – „Ifjúsági Garancia Rendszer” projektek keretében.

A centrum vállalati megkeresések alapján a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, és az ALKALOIDA Vegyészeti Gyár Zrt. részére nyújtanak képzéseket. 

A képzések és ezeken belül a kompetenciafejlesztés megvalósítása során nehézségként leginkább a tanulás iránti hallgatói motiváció felkeltése és folyamatos fenntartása jelenik meg, melynek okai általánosságban a képzésben résztvevők előző tanulással kapcsolatos kudarcélményeiben gyökereznek. A formális oktatás keretein belül erre a problémára a gátlások módszeres feloldásával és a hallgatók folyamatos motivációjával válaszolnak leghatékonyabban. Másik komoly kihívás a képzésben résztvevők alapkompetenciáinak hiánya. A hiányosságok kiküszöbölésére az iskolai előképzettséghez nem kötött képzések esetében, a képzés elején kompetenciamérést végeznek, és amennyiben szükséges az alapkompetenciák fejlesztése, a tanulóknak lehetőségük van a felzárkóztató, pótló órák keretében elsajátítani a hiányzó ismereteket.

A felnőttkori tanulás kiemelt témáiban, mint az idegennyelv-tanulás és a digitális kompetencia-fejlesztés, szintén pályázati keretek között valósulnak meg fejlesztések és képzések. A „Idegen nyelvi készségek fejlesztése Nyíregyházán és vonzáskörzetében” című, GINOP-6.1-3-17-2018-00033 számú pályázat ingyenes lehetőséget nyújt 16 és 65 év közötti, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező felnőttek számára A1-től B2-es szintig angol és német általános és kombinált nyelvi képzési programban való részvételre 120 órában. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum átfogó fejlesztése című, GINOP-6.2.3-17-2017-00017 számú pályázat pedig módot nyújt a kompetencia alapú programok kialakítására az alapkészségek és a releváns kulcskompetenciák fejlesztési területein, illetve a digitális kompetencia fejlesztés és infokommunikációs eszközök használatában rejlő lehetőségek feltárására. Ezek a fejlesztések jól hasznosíthatók a Szakképzési Centrumban működő Digitális Közösségi Alkotóműhely pedagógiai módszertanának bővítésére és bevezetésére is.

A szaktanárok és szakoktatók folyamatos továbbképzésére nagy hangsúly helyeződik. Az elméleti és gyakorlati szaktudás bővítése egyrészt az ERASMUS+ tanári csereprogramokban való aktív részvétellel, másrészt nagyvállalati együttműködések keretében zajlik. A szakoktatók továbbképzése üzemi körülmények között is történik, így megvalósul a modern, innovatív gyártási technológiák megismerése és az elméleti oktatásba és/vagy tananyagba történő beépítése. Jelenlegi együttműködő partnerek a National Instruments Hungary Kft., a Ford Vagép és a MARSO vállalatok.

A következő jó példa egy olyan regionális kezdeményezés, amely a Békés Megyei Kormányhivatal vezetésével valósul meg az ERASMUS+ stratégiai partnerségek pályázati keretén belül. A projekt magyar, észt, spanyol, német, ír és máltai szervezetek együttműködésével zajlik.

A partnerszervezetek (döntéshozó szervezetek, felső-és középfokú oktatási intézmények, és alapkészség-fejlesztéshez kapcsolódó kutatóintézetek) a pályázati tevékenyégükkel hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy a kulcskompetenciák hiányával küzdő felnőttek képessé váljanak a tanulásra. Ehhez új módszerekre és új szemléletű szakemberekre, az érdekelt szervezetek szoros együttműködésére, hálózatok kiépítésére van szükség, illetve módszertani segítséget szeretnének nyújtani azoknak a szakembereknek, akik az életpálya-tanácsadás, a felnőttképzés, a kulcskompetenciák fejlesztés és a foglalkoztatáspolitika terén dolgoznak.

A szakmai megvalósítók az egymástól való tanulás útján szeretnék bővíteni a kulcskompetenciák fejlesztésében alkalmazott módszereik eszköztárát. Megosztják alkalmazott jó gyakorlataikat és a működtetési tapasztalataikat a szervezetek együttműködési rendszerében, a képzések szervezésében, a tananyagfejlesztésben, továbbá a fejlesztést végző oktatók és az alacsony képzettségű felnőttek helyzetének javításáért felelős szakemberek érzékenyítésében, továbbképzésében.

Az eddigi tapasztalatok jó gyakorlatai közé tartoznak a hátrányos helyzetű felnőttek bevonásával kialakított önsegítő csoportok működése, vagy az „Easy language” kialakítása, amely olyan szövegalkotási mód, amely jobban érthető a funkcionális írástudatlansággal küzdő felnőttek számára, így segítségül szolgál például a közhivatalokban folyó ügyintézés során. A partnerek megismerhettek különböző jól adaptálható alapkompetencia felmérő teszteket, mint az „Alpha Quick Diagnostics” és az „ABC Diagnostics”. Német jó példa a hátrányos helyzetű egyének elérésére az ún. „Lernecafé”, azaz hetente egyszer egy olyan 3 órás ingyenes rendezvény, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kedvük szerint ismerkedjenek az írás, az olvasás, a számolás technikájával és a számítógépes technológia lehetőségeivel. A programot felkészült mentorok és tanácsadók támogatják. A társadalmilag hátrányos csoportok elérésében külön szerepet kap a szociális partnerek bevonása az alapkompetencia-fejlesztési tanfolyamok szervezésébe és a résztvevők mentorálásába. Ennek keretében valósulnak meg a családtámogató szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatok és az ezekhez kapcsolódó civil szervezetek érzékenyítésére és bevonására alkalmas események szervezése, vagy a helyi munkáltatóknál szintén az érzékenyítést szolgáló látogatások.

A projekt 2020 szeptemberében zárul le, addigra elérhetővé válik egy nemzetközi jó gyakorlat gyűjtemény, amely a partnerszervezetek jó gyakorlatait, módszereit, a működtetésük tapasztalatait és eredményeit fogja bemutatni. A projekt továbbá a felnőttkori fejlesztésben közreműködő szakemberek felkészítésének/továbbképzésének keretrendszerére vonatkozó átfogó javaslatot, és a kulcskompetenciák felnőttkori fejlesztésére vonatkozó közös koncepciót készít.

Országos jó példaként a „NYITOK hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” elnevezésű GINOP-6.1.4- 16-2017- 00001 számú kiemelt program mutatkozott be. A Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért szervezet konzorcium vezetésével létrejövő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium partnerség keretében a legújabb nemzetközi tapasztalatok felhasználásával  valósul meg a harmadik generációs Nyitott Tanulási Központ modell, amely az alapkészségek és tanulási tevékenységek innovatív modelljének fenntartását és továbbfejlesztését tűzte ki céljául.

A program kiemelt célja a foglalkoztathatóság növelése az aktív korúak munkaerőpiac szempontjából elvárt kulcskompetenciáinak és transzverzális készségeinek fejlesztése által. A közvetlen célcsoport olyan 16 és 64 év közötti személyek, akik társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, munkahelyük megtartását illetve karrier- és életpálya építését akadályozza alapkészségeik és kulcskompetenciáik alacsony szintje, valamint akik számára nem biztosított az esélyegyenlőség a számukra megfelelő tanulási és kompetenciafejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés tekintetében.

A Nyitott Tanulási Központok Hálózatának fókusza a munkaerő-piaci kompetenciafejlesztés. Helyi és regionális együttműködésben 52 Tanulási Központ működik országszerte. A mobil oktatási készlet több mint 700 helyszínen teszi lehetővé a képzéseket. A NYITOK online platformot mára több mint 50 000 felhasználó látogatja, ahol mind a cégek, mind a magánszemélyek kialakíthatják saját profiljukat, elérhető a teljes oktatási kínálat és az e-learning/blended learning tananyagok. Ennek kiegészítéseként letölthető a program saját mobilapplikációja.

A képzési kínálatban megtalálhatók az idegennyelvi programok (angol, német, orosz), informatikai tanulási programok (adatbázis-kezelés a gyakorlatban, informatikai alapismeretek és az operációs rendszer használata, fájlkezelés, internethasználat, képszerkesztés alapjai, prezentációkészítés, szövegszerkesztés és táblázatkezelés a gyakorlatban, webszerkesztés alapjai). Az iparági programok (Kiválóság a kiskereskedelemben, Kiválóság az autóipar, gépipar területén, Kiválóság az építőipar területén, Kiválóság a turizmus területén, Kiválóság az irodai szolgáltatásokban, Kiválóság a logisztika területén) közül a legnépszerűbb a vállalati kultúrát és a munkahelyi együttműködést támogató képzés. A személyes fejlődést továbbá a Prezentációs technikák, A jövő munkaeszközei a 21. században,  a Vállalkozó leszek, a Tudatos állampolgár a 21. században, a Pénzügyek kisvállalkozóknak,  az Okostelefonok, táblagépek használata a mindennapokban,  a Nők a 21. században és a  Hatékony önmenedzsment képzések segítik.

A rövid ciklusú, rugalmas képzések a célcsoport számára ingyenesek, versenyképes, azonnal használható tudást kínálnak. A módszertan eltér a hagyományos formális rendszerektől, sikerességét a barátságos környezet kialakításával, az egyéni szükségletek figyelembevételével és befogadó/támogató szemlélettel igyekszik biztosítani.

A program az innovatív és hatékony munkaerő fejlesztését a szaktudás és a munkaerő-piaci alapkompetenciák együttes elsajátításában látja.

 

A tájékoztatónap második részében kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen a résztvevők aktívan közreműködtek a következő kérdések megvitatásában: 

/mt/file/received2164909287142482jpegreceived_2164909287142482.jpeg

  1. milyen eszközöket találnak célravezetőnek a célcsoport eléréséhez,
  2. rendelkeznek-e bemeneti mérőeszközökkel, amennyiben igen ezek adaptációk, vagy saját fejlesztésűek,
  3. milyen motivációs eszközöket fejlesztettek, alkalmaztak,
  4. hogyan tudják a mentorok támogató munkatársaikat továbbképezni,
  5. milyen szervezetekkel, intézményekkel aktív az együttműködés,
  6. milyen együttműködési formák, platformok bizonyultak sikeresnek,
  7. hogyan mérik az alapkompetenciafejlesztés eredményeit?

 

Az alapkészség-fejlesztéshez elérendő célcsoportok vonatkozásában a kutatási terület sikeres eszközként a civil szervezeteket és a szociális feladatokat ellátó szervezeteket említette. A speciális területeken, mint például a vakok-és gyengénlátók esetében saját adatbázis áll rendelkezésre. A szakképzés formális területén dolgozók kiemelték a személyes kapcsolatteremtést a helyi rendezvényeken, a cégeken keresztüli tájékoztatást, a médiát és a közösségi oldalakat, valamint a régiós hirdetési lehetőségeket (hivatalok, helyi rádió, televízió), mint célravezető eszközöket. A NYITOK program a pályázatnak megfelelően leginkább a médiahirdetéseket és a különböző helyi rendezvényeket használja fel a célcsoport elérésére, a lokális együttműködések segítik, míg a kis-és középvállalatokat személyesen keresik fel ajánlataikkal.

A jelenleg használt bemeneti mérőeszközök nagy része adaptált, sokszor a pályázatok előírása szerint. A saját fejlesztésű mérőeszközök előnye, hogy jobban illeszkednek a célcsoporthoz. A NYITOK program a kérdőíves mérés helyett sok esetben személyes konzultációt alkalmaz.

A felnőttek részére motivációval leginkább az bír, ha olyan kompetenciát, tudást szereznek, amelyet azonnal tudnak használni. A civil szervezetek aktívan részt vesznek a képzésekben, így főleg saját példamutatásukon keresztüli személyes motivációt alkalmaznak. A felnőttképzés területén a motivációt komolyan befolyásolja az oktató személyisége és a támogató közeg. Nem utolsó sorban valódi motiváció az anyagi támogatás, vagy éppen egy jó ebéd ígérete is J.

Az alapkompetencia-fejlesztés eredményeit a legtöbb területen irányított interjúkkal vagy tesztekkel mérik.

Az eredményeket nagyban befolyásolja a motiváció és a pozitív személyes tapasztalat.

A projektekben az oktatók, mentorok képzését általában külsős szakemberek valósítják meg. Az iskolarendszerű felnőttképzésben szervezetten zajlik a mentortanárképzés és a tanártovábbképzés, kis-szakszolgálat működik, amelyben a szakemberek részmunkaidőben dolgoznak.

A sikeres együttműködés kulcsa, ha minden partner érdekelt a sikeres kimenetben. A civil szervezetek aktívan dolgoznak minden olyan szervezettel, akik azonosulni tudnak céljaikkal. A projektek partnerségei egyrészt előre megszabottak, másrészt az eredmények akkor hasznosulnak leginkább, ha a partnerség a lehető legszéleskörűbb.

A partnerségek leggyakoribb formái a különböző munkacsoportok és bizottságok, hálózatok.

 

A résztvevők visszajelzései nagyon pozitívak voltak, nagyon hasznosnak ítélték az elhangzott információkat és a beszélgetésekből sok inspiráló és alkalmazható ötletet meríthettek. Reméljük a többi regionális tájékoztató nap is hasonló érdeklésére tart majd számot.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn