Hangya Dóra 2018-2019 között végzett kutatásában vizsgálta a felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők gyakorlatát a fogyatékossággal élő felnőttek egyenlő esélyű hozzáférése tárgyában. A kutatás két fő témát vizsgált: az egyik vizsgálati témaként foglalkoztak azzal, hogy a szakértői nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők valamint programszakértők kötelező továbbképzésének részeiben szerepelnek-e olyan új ismeretek, amelyek foglalkoznak a felnőttképzésben való részvétellel kapcsolatos tudnivalókról a fogyatékossággal élő felnőttek esetében. A másik vizsgálati téma a felnőttképzési szakértők munkáját, illetve az ezzel kapcsolatos nehézségeket érintette.

A felnőttképzési szakértői, felnőttképzési programszakértői tevékenységet a 14/2014. (III.31.) NGM rendelet szabályozza. Ahhoz, hogy szakértői tevékenységet folytathasson valaki az engedély megadásától számított 6 hónap alatt, majd minden második évben kötelező jelleggel továbbképzésen kell részt vennie, amelyet sikeres vizsgával kell abszolválnia. A hatályos rendelet szerint három területtel és négy modullal foglalkoznak továbbképzésük során, melyek a következők: szabályozási ismeretek; összeférhetetlenségi, etikai-fegyelmi szabályok; módszertani ismeretek; komplex szakértői gyakorlatok. Ebből az látszik, nem egyértelműsíthető, hogy továbbképzésük során megszerezhetik-e azokat az ismereteket, amelyek birtokában segítségére lehetnek a fogyatékossággal élő felnőtteknek, hogy a különböző képzésekben egyenlő esélyekkel induljanak.

A kutatás teljes körű mintavétellel, félig strukturált kérdőíves lekérdezéssel történt. A megkérdezett szakértők a Pest Megyei Kormányhivatal felnőttképzési szakértői és az MKIK felnőttképzési programszakértői nyilvántartásában szerepelnek. A legtöbb személy mindkét nyilvántartásban szerepelt, de ettől függetlenül csak egyszer kellett választ adniuk. Az összesítés alapján 764 fő kapta meg a kérdőívet, melyet 314 fő töltötte ki. A válaszadók 62,3%-a nő, 37,7%-a férfi volt. Lakóhely szerinti megoszlás tekintetében a válaszadók főként budapesti lakhellyel rendelkeznek, legkevesebben Nógrád megyéből adtak választ. Az életkort tekintve a legtöbb kitöltő (29,8 % ) az 56-65 év közötti, a legkevesebb kitöltő (6,1%) a 26-35 év közötti korosztályba tartozik. Iskolai végzettség szerinti megoszlásuk alapján 66,5 % egyetemi oklevéllel, 24,6 % főiskolai oklevéllel, 8,9 % doktori fokozattal rendelkezik. Az általános kérdések után a fő kutatási kérdések következtek.

Csupán 26%, 74% viszont nem vett részt olyan továbbképzésen, amely a fogyatékossággal élő személyes különböző csoportjainak megismeréséhez és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges specifikus ismeretek megszerzésében segítette volna őket. A szakértők 42,8%-a többnyire igen, 29,4%-a inkább igen, 18,5%-a nagyon fontosnak tartja, hogy az olyan továbbképzéseket, ahol megkapják azokat a szükséges információkat, melyeknek köszönhetően majd ők lesznek képesek arra, hogy a képző intézményeket segítsék az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának létrejöttében. A hatályban lévő felnőttképzési törvény 47% szerint részben, 39,9% szerint egyértelműen, 13,1% szerint nem egyértelműen határozza meg ki tekinthető fogyatékossággal élő személynek. A szakértők csupán 14,7%-a végezte tevékenységét olyan képzésben, amelynek célcsoportját fogyatékkal élő személyek jelentették. 56,5% nem tudja megítélni, hogy a jelenleg is hatályban lévő vagy az előző kormányrendelet segítette-e inkább a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű részvételére vonatkozó szabályozást.

Az eredmények alapján a kutatást végző(k) szerint hasznos volt a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők válaszait vizsgálni, hiszen 28,3% fogalmazta meg konkrét fejlesztésre vonatkozó ötleteit, melyek további segítséget adhatnak.