chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A szociális jogok európai pillére: az oktatást, a képzést és a foglalkoztatást elősegítő alkotóelem?

14/06/2018
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN

/hu/file/european-pillar-social-rightsEuropean Pillar of Social Rights

European Pillar of Social Rights

 

A szociális jogok európai pillére konkrét eszközként szolgálhat a társadalom peremére szorult európaiak megszólításához, írja José L. Arco-Tirado professzor. Ígéretes, hogy a pillért egy sor társadalmi kezdeményezés és teljesítménymutató kíséri, amelyek hozzájárulnak a pillér megvalósításához. Ahhoz azonban, hogy tényleges hatása legyen, politikai elkötelezettségre van szükség.

 

A szociális jogok európai pillére: miért most?

A foglalkoztatáshoz és a szociális védelemhez való európai hozzáférés területén nyilvánvalóan nem megfelelő az előrehaladás. Az EU az Európa 2020 elnevezésű növekedési stratégia egyik referenciaértéke, a gyengén teljesítők 15% alatti aránya tekintetében visszafele halad a 2012. évi PISA-eredményekhez képest, emellett riasztóan sok, 2015-ös adatok szerint 64 millió ember (a 25–64 év közötti uniós népesség több mint egynegyede) legfeljebb alsó középfokú végzettséggel került ki az iskolarendszerű oktatásból és képzésből. Továbbá 2015-ben az uniós polgárok közel egynegyedét fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata (118,7 millió ember, azaz 23,7%).

E problémák hatékonyabb megközelítése és megoldása elengedhetetlen. Először is, ezek a készségek, ismeretek és kompetenciák kulcsszerepet játszanak a munkaerőpiacon, a továbbtanulásban és a továbbképzésben, és következésképpen a társadalmi befogadás és kohézió tekintetében. Másrészt egyre több európai polgár szakad le és érzi úgy, hogy nincs köze az európai uniós projekthez; ez a csalódottság pedig az euroszkeptikus politikai pártok malmára hajtja a vizet.

 

A szociális jogok európai pillére mint a megszólítást szolgáló eszköz

A tagállamokon belüli és a tagállamok közötti egyenlőtlenségek növekedésének összefüggésében nyilvánvalóvá vált, hogy az, amely elismerte mindenki jogát az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez, nem volt elegendő annak elősegítéséhez, hogy az alacsonyan képzett felnőttek hozzáférjenek az oktatási és képzési lehetőségekhez, és éljenek velük. Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak ezért számos oka volt arra 2017-ben, hogy meghirdesse a szociális jogok európai pillérét (EPSR), amely új és ténylegesebb jogokat hivatott biztosítani a polgárok számára. A szociális jogok európai pillére húsz alapelvet és jogot határoz meg az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a tisztességes munkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás területén.

/hu/file/president-junckerPresident Juncker

President Juncker

Képfelirat: A szociális jogok európai pillérét az Európai Bizottság 2017 novemberében jelentette be Jean-Claude Juncker elnök vezérletével. Fotó: Creative Commons, A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

 
A végrehajtást célzó konkrét kezdeményezések

Érdekesség, hogy a dokumentumot egy európai bizottsági közlemény kíséri, amely bemutatja a szociális jogok európai pillére végrehajtásának sikeres nyomon követése – és következésképpen az ígért eredmények megvalósítása – tekintetében felmerülő erősségeket és hiányosságokat. A dokumentum számos meglévő foglalkoztatási és szociális kezdeményezésre, valamint egy sor olyan további új kezdeményezésre épít, mint a társadalmi méltányosságra vonatkozó jogalkotási csomag, amely tényleges előrelépést jelenthet a kedvezőtlenebb helyzetű európaiak számára. A társadalmi méltányosságra vonatkozó jogalkotási csomag kezdeményezéseire példa az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása a határokon átnyúló társadalombiztosítási csalásokkal szembeni fellépés és valamennyi dolgozó ember munkavállalói státusztól független, megfelelő szociális védelmének lehetővé tétele érdekében, a szociális védelemhez való hozzáférésre vonatkozó ajánlás megfogalmazásával. Ezenkívül a szociális eredménytábla kezdeményezése 12 területen hivatott nyomon követni az uniós országokon belüli tendenciákat és teljesítményt, ezenfelül információkkal szolgál a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréhez, pótolva egy jelentős hiányt, aminek révén megbízható értékelési információk jönnek létre és állnak a szakemberek, a kutatók és remélhetőleg a politikai döntéshozók rendelkezésére.

 

A szociális jogok európai pillérének működőképességéhez közös politikai akaratra van szükség

A szociális jogok európai pillérének kísérő dokumentumát elolvasva azonban minden ok megvan az aggodalomra. A szociális jogok európai pillérének a meglévő alapvető szakpolitikai keretekkel, például az európai szemeszterrel, illetve az Európa 2020 stratégiával történő összekapcsolása homályosnak tűnik. Emellett az sem világos, hogyan fognak hatni a megszorítások a pillér megvalósítására. Hasonlóképpen az a kijelentés, hogy a szociális jogok európai pillérének végrehajtása tagállami szinten, „az adott hatáskörök kellő figyelembevételével” történik, valójában veszélyezteti a szociális jogok európai pillérének alapvető képességét a szociális jogokkal kapcsolatos eredmények elérésére. Amennyiben a szociális jogok európai pillérét nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően, azaz „közös politikai elkötelezettségként és felelősségként” hajtják végre, akkor további egyenlőtlenségekhez vezethet azon európai polgárok esetében, akik kevésbé demokratikus, produktív és hatékony gazdasági, munkaügyi, oktatási, szociális védelmi és politikai rendszerekkel rendelkező országokban és régiókban élnek.

Összességében a szociális jogok európai pillérének végrehajtása kiváló alkalmat kínál a munkaerőpiactól legtávolabb lévő személyek készségeinek fejlesztésére, akik a korábban kudarcot vallott helyi, regionális, nemzeti és európai politikák következtében a leginkább rászorulnak a kompetenciafejlesztésre. Ilyen helyzetben lévő régió például Dél-Spanyolország. A szociális jogok európai pillére azonban csak az európai polgárok ellen ható nemzeti szuverenitások felülírása esetén lesz sikeres.

 

A kutatói közösség mint a szociális jogok európai pillére végrehajtásának őre

Mindezeken túlmenően az elszámoltathatóságot tekintve a Bizottságnak a szociális jogok európai pillére által megcélzott területeken ki kell egészítenie a jelenlegi nyomon követést olyan – minden szintre (pl. uniós, nemzeti, regionális és helyi szintre) kiterjedő – magas színvonalú (előzetes) értékelési stratégiákkal és technikákkal, amelyek sokkal meggyőzőbb bizonyítékkal szolgálnának a fellépések és a politikák nettó hatásaira vagy következményeire. Tény, hogy nagy igény van megbízható és pontos információkra, amelyekre a kormányzati programok és politikák életképességének és eredményességének javítására irányuló technikai jellegű és politikai döntéseket alapozni lehetne. Ez nemcsak az európai oktatás területén áll fenn, hanem a világ más részein is.

Végezetül ha a Bizottság valamennyi rendelkezésére álló múltbéli és jelenlegi eszközt teljes körűen felhasznál, jobban képes lesz arra, hogy az embereket helyezze az első helyre – hogy a bizonyítékokat a változás mozgatórugójaként használja, elmozdulva a szakpolitikai alapú bizonyítástól a bizonyítékokon alapuló politikai döntéshozatal felé, a bevált gyakorlatoktól a bizonyítékokon alapuló gyakorlatok felé, és az inputalapú finanszírozási eszközöktől az outputalapú eszközök felé.

 

Amennyiben többet szeretne megtudni az EU szerepéről a felnőttoktatási és -képzési politika Európa-szerte történő végrehajtásával kapcsolatban, kérjük, tekintse meg az „EU-s szakpolitika” című új menüpontot. Ott információkat talál a felnőttképzésben érintett személyek, tevékenységek és projektek finanszírozási lehetőségeiről, valamint megismerkedhet néhány hasznos eszközzel, forrással és kutatással.

José L. Arco-Tirado a spanyolországi Granadai Egyetem Pedagógiai Karának fejlődés- és oktatáspszichológiával foglalkozó tanára. Közel két évtizedes oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkezik különféle területeken, köztük az állami programok értékelése, a sajátos nevelési igények, a kétnyelvű tanulók és a társmentorálás terén. Több tucat tanulmánya jelent meg spanyol és nemzetközi lektorált kiadványokban, ideértve könyvfejezeteket, tudományos dolgozatokat és folyóiratcikkeket.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn