Blog
Blog

EPALE-interjú: Frauke Seynaeve az (értelmi) fogyatékossággal élő felnőttek hivatásos táncoktatásáról

„Hiszünk a különbségek egymásra hatásában” – vallja Frauke Seynaeve, a Platform-K táncmentora a befogadó táncban rejlő lehetőségekről.

EPALE Interview: Frauke Seynaeve

Az (értelmi) fogyatékossággal élők különféle akadályokba ütköznek, ha táncosok szeretnének lenni. A Platform-K célja, hogy változtasson ezen, ezért hivatásos táncoktatást végez, és támogatja a befogadó táncelőadásokat. „Hiszünk a különbségek egymásra hatásában” – vallja Frauke Seynaeve, a Platform-K táncmentora a befogadó táncban rejlő lehetőségekről.

Platform K

Röviden bemutatná a Platform-K-t?

A Platform-K olyan tánccsoport, amely profi táncelőadásokat szervez egészséges és fogyatékossággal élő táncosok közreműködésével. Képzési programunk keretében húsz táncosból álló, válogatott csoportot oktatunk. Növendékeinknek szinttől függően heti egy vagy két alkalommal van táncórája a Platform-K-nál. Jelenleg a legfiatalabb táncosunk 17 éves, a legidősebb pedig a harmincas éveiben jár. Táncoktatásban részesülnek, de emellett más olyan készségeket is elsajátítanak, amelyekre hivatásos táncosként szükségük lesz, legyen szó akár a profi hozzáállásról, akár a testük formában tartásáról, akár a másokkal való együttműködésről. A kezdő szintű mellett haladó csoportunk is van, amely számos projektben – például csereprogramokban és vendégszereplésekben – vesz részt más oktatókkal és koreográfusokkal. A vendégszereplés keretében az egyik táncosunk és egy koreográfus időt és teret kap a kényszer nélküli közös alkotásra, hogy ráleljen saját hangjára és módszerére. Néhány tapasztalt táncos előadásokban vesz részt és turnézik. Ezekhez az előadásokhoz vendégkoreográfusokat kérünk fel, hogy különböző szemléletmódokkal találkozzunk.

Minden évben nyitott meghallgatást tartunk, így új táncosok is csatlakozhatnak hozzánk. Azt figyeljük, hogy van-e bennük bizonyos fajta tehetség, érdekesen fejezik-e ki magukat a testükkel, valamint kellően motiváltak-e ahhoz, hogy szívvel-lélekkel csinálják.

Nagyon fontos számunkra, hogy tánccsoportunkat ne bélyegezzék „sajátos igényűnek”. A rendes táncszakma részesei szeretnénk lenni, ezért úgy oktatjuk a táncosainkat, hogy elérjenek bizonyos minőségi és szakmai szintet.

Many people in a dance studio. They stand bent forward.

Milyen akadályokkal szembesülnek az (értelmi) fogyatékossággal élők, ha táncosok szeretnének lenni?

Szerintem az egyik legnagyobb akadály, hogy a hagyományos táncoktatási intézmények nem mindig nyitottak az értelmi vagy más fogyatékossággal élők számára. Gyakran nagyon kötött keretek között gondolkodnak arról, mi a tánc, és milyen testre van szükség a tánchoz. Nem akarok általánosítani, és mi is érezzük a változást, de még mindig elvárják, hogy egy csoport összes táncosa egyidejűleg azonos tanulási célokat tűzzön ki maga elé. Az értelmi fogyatékossággal élőknek azonban több időre vagy eltérő megközelítésre van szükségük e célok eléréséhez. Előfordulhat, hogy a tanulás során több szemléltetést és iránymutatást igényelnek, amelyet a hagyományos iskolák nem mindig biztosítanak. Emellett az akadálymentesség is fontos szempont. Például kerekesszékesekkel beszélve gyakran hallom, hogy bejutni sem tudtak a táncórára a lépcsők miatt, vagy azért, mert senki nem segített nekik.

Ezenkívül úgy vélem, hogy még mindig sok az előítélet az értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben. Mivel pedig nincs sok olyan, értelmi fogyatékossággal élő táncos, aki fiatalon el tudja kezdeni a tanulást, és hivatásos szintre tud érni, így példaképből sem sok akad. Nem gyakran lehet látni jól képzett, fogyatékossággal élő táncosokat a színpadon, éppen ezért a fogyatékossággal élők és a körülöttük lévők nem gondolják úgy, hogy fogyatékossággal élő emberek is hivatásszerűen űzhetik a táncot. Őszintén remélem, hogy táncosainkból mások is ihletet meríthetnek ahhoz, hogy a hivatásos táncosi pályára lépjenek.

Végezetül pedig az értelmi fogyatékossággal élők gyakran függenek a körülöttük lévőktől. A szülőkre és gondviselőkre nemcsak a gyakorlati ügyekben, például a közlekedésben van szükség, hanem abban is, hogy motiválják gyermeküket, hogy időben érkezzen, és minden órán vegyen részt, illetve otthon is ösztönözzék arra, hogy gyakoroljon. Ha a körülötte lévőktől nem kap támogatást, táncosi álmai máris szertefoszlanak, ami nagy kár lenne. A Platform-K-nál fontosnak tartjuk, hogy szorosan együttműködjünk a táncosok környezetében lévőkkel, mivel nagyon fontos szerepük van a sikerben.

Three people sitting on a floor in a dance studio. The woman sitting in the middle is explaining something.

A Platform-K hivatásos táncoktatást végez. Elmondaná, miért fontos kidomborítani a hivatásos jelleget?

Másfajta testeket és eltérő képzeletvilágokat is szeretnénk bemutatni a színpadon, mert hiszünk a különbségek egymásra hatásában. Arra keressük a választ, mi a tánc, különösen a hivatásos tánc, és hogyan vállalhatunk benne szerepet a táncosainkkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy táncosainkat szaktudással és szakmai tapasztalatokkal ruházzuk fel, hogy más hivatásosokhoz hasonlóan kialakíthassák saját művészi identitásukat. Azt szeretnénk, hogy az emberek táncosnak tekintsék őket, és ne azt gondolják, hogy a fogyatékosságuk miatt állnak a színpadon. Ennek eléréséhez szakoktatást igényelnek.

Feltűnt, hogy az értelmi fogyatékossággal élők gyakran nincsenek hozzászokva az elvárásokhoz. Születésüktől bekerülnek egy rendszerbe, amely gondjukat viseli, dönt helyettük, meghatározza, mi a legjobb nekik. Nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy táncosainkat arra ösztönözzük, hogy hozzanak saját döntéseket, mélyedjenek el magukban, és fogalmazzák meg az álmaikat, továbbá iránymutatást adjunk nekik a törekvéseik kialakításához. Szilárdan hiszünk abban, hogy a fejlődés felfogás kérdése. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő környezetben ki tudják bontakoztatni tehetségüket, és hivatásos táncossá válhatnak. A Platform-K-nál megfelelő környezetet kívánunk teremteni a fejlődéshez. Számos befogadó jellegű projektet indítunk más hivatásos táncosok bevonásával, ami ösztönzi a táncosokat, és képet ad nekik arról, milyen hivatásosnak lenni.

Természetesen vannak különbségek, de én úgy vélem, hogy hatalmas erő rejlik ezekben a különbségekben. Ők hogyan művelik a táncot? Én hogyan művelem a táncot? Hogyan tanulhatunk egymástól? A lényeg ez az egymásra hatás, ez a nyitottság és az, hogy meglepjük egymást. Hogyan tudsz egy lépést vagy mozdulatot a saját tested nyelvére lefordítani, és megtalálni az összhangot a többiekkel? Ha például cigánykereket vetek, hogyan tudja egy kerekesszékes utánam csinálni? Természetesen nem ugyanúgy fog kinézni. De meg lehet találni a módját annak, hogy ugyanolyan dinamikája legyen, és tartalmazza a mozdulatok lényegét. Érdekes ez a változatosság vagy sokszínűség, de közben mégis együtt táncolunk, mindenki a maga értelmezése szerint.

Four people in a dance studio. They are doing the cow pose.

Hogyan mozdítja elő a projektjük a (társadalmi) változást a tánc világában és azon túl?

Szerintem a munkánk legnagyobb hatása, hogy változik a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos felfogás. Legutóbbi előadásunkkal, a Goldberg-variációkkal meglehetősen magas szintre értünk, és a közönség részéről is nagyon pozitív volt a fogadtatás. Nem csak a szociális ágazatban dolgozók, de a táncelőadások rendszeres látogatói felől is ez a visszajelzés jött. Megváltoztathatjuk azt a szemléletet, hogy az értelmi fogyatékossággal élők gondozásra szorulnak és gyengék, és megmutathatjuk, hogy valójában erősek, függetlenek és magabiztosak.

Témahét

Nyolc éve, amikor beléptem a Platform-K-hoz, bizonyítanunk kellett, és meg kellett győznünk az embereket a munkánkról. Kérnünk kellett a koreográfusokat, sőt, könyörögnünk kellett nekik, hogy dolgozzanak velünk. Most, miután sokat áldoztunk a táncosainkra, a helyzet az ellenkezőjére fordult, és a koreográfusok keresnek minket, mert nagyon szeretnének velünk dolgozni. Annak, aki már évek óta táncol vagy koreografál, kifejezetten üdítő és értékes élményt jelent olyanokkal dolgozni, akik máshogy mozognak, akiknek más a testük, más a képzeletük, és máshonnan merítenek ihletet.

A tánc általában véve felszabadít, mert ura vagy a saját testednek, és te döntesz, mit kezdesz vele, ami az önmagadba vetett hittel és felelősségtudattal tölt el. Személy szerint hiszek a saját test ismeretének és pozitív módon történő használatának fontosságában. A test néha tárgyiasul különösen azoknál, akik komoly gondozásra szorulnak: úgy érezhetik magukat, mint egy bábu, amelyet öltöztetni kell, vagy a toalettre tenni. De ha más módon tudják használni a testüket, akkor örömöt lelnek benne, és másként tekintenek rá. Úgy vélem, hogy ez a fajta önrendelkezés is társadalmi változást idéz elő.


Frauke Seynaeve táncos, táncoktató és táncmentor. A belgiumi Gentben működő Platform-K tánccsoportnál a fogyatékossággal élő táncosok oktatásával foglalkozik. Feladatai közé tartozik a heti táncórák, valamint a más tánciskoláknál és -csoportoknál töltött szakmai gyakorlatok megszervezése. Frauke tanulmányait a szociális munka, a tánc és a kulturális menedzsment területén folytatta, emellett publikációt készített a befogadó táncoktatásról a Danspunt, az Antwerpeni Konzervatórium és a Demos közreműködésével.

EPALE Interviews footer

Login (9)

Másik nyelvi verzió iránt érdeklődik?

A dokumentum más nyelveken is elérhető. Kérjük válasszon az alábbiak közül.
Switch Language

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Legfrissebb beszélgetések

EPALE Beszélgetés: Befogadó nyelvi sokszínűség kiépítése Európában

A nyelvtanulás nemcsak a társadalmi befogadás és a munkaerő mobilitása szempontjából kulcsfontosságú, hanem hozzájárul az összetartó, kulturális szempontból gazdag Európához is. Vegyen részt a következő beszélgetésünkben, melyben megvitatjuk a nyelvtanulás mai szerepét Európában.

Több

Angol nyelvű online beszélgetés: Aktív korosodás és életszakaszok közötti átmenet

Mit értünk aktív korosodás alatt? Hogyan segíthet az intergenerációs tanulás az aktív korosodásban és az új életszakaszba lépés folyamatában?

Több