chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Egészségügyi műveltséggel a tudatosságért

26/12/2017
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN PL HR

/hu/file/epale-health-literacy-empowermentEPALE Health Literacy Empowerment

EPALE Health Literacy Empowerment

David Mallows az EPALE témakoordinátora arról elmélkedett, hogy hogyan segítheti az egészségügyi műveltség az embereket abban, hogy saját egészségügyi ellátásukban asszertívebben és aktívabban vegyenek részt.

 

Hiányos egészségügyi műveltség és rossz egészségi állapot

Egy az EPALE részére írt korábbi blogbejegyzésben kifejtettem, hogy mit értünk egészségügyi műveltség alatt. Egészségügyi műveltség alatt az USA Egészségügyi Minisztériumának (US Health Department) vonatkozó meghatározását értem:

az, hogy egy adott személy mennyire képes az egészségét érintő, megfelelő döntések meghozatalához szükséges alapvető egészségügyi információkat megszerezni, feldolgozni és megérteni”.

E meghatározás alapján a hiányos egészségügyi műveltség potenciális egészségügyi kockázatot jelent, így szükség van az emberek egészségügyi műveltségét javító intézkedésekre, hogy könnyebben értelmezhessék és betarthassák az orvosi utasításokat. A hiányos műveltség valóban közvetlenül és közvetetten is összefügg számos rossz egészségügyi következménnyel. A saját egészség nem megfelelő megóvása (túltáplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgáshiány, tünetek figyelmen kívül hagyása) sokszor a közegészségügyi tájékoztató kampányok vagy az egészségügyi szakemberek egészségügyi tanácsainak helytelen értelmezéséhez köthető. A hiányos egészségügyi műveltségről bebizonyosodott, hogy befolyásolja a gyógyszerszedésre vonatkozó orvosi utasítások követésének képességét, illetve a betegség önálló kezelésének képességét. Úgy tűnhet, hogy az egyéni műveltség növelése a társadalomban alapvető közegészségügyi előnyökkel járna.

Az egészségügyi műveltség azonban nem egyéni probléma. A hiányos műveltség hatásai az egészségről szóló nyilvános kommunikáció színvonalának javításával és azzal is mérsékelhetők, ha az egészségügyi szakembereket fogékonyabbá tesszük az egészségügyi kérdések megértéséhez szükséges műveltség hiányának lehetséges következményei iránt. A műveltség és az egészségügyi tájékoztatás közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbbá válásának köszönhetően megváltozott a nyomtatott és online csatornákon nyújtott hagyományos egészségügyi ismeretterjesztés, és nagyobb hangsúly helyeződik az eredményes szóbeli kommunikációra az egészségügyi szakemberek és a nyilvánosság között.

 

Az egészségügyi műveltség többrétegű

Az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának meghatározása a műveltséget többféle képességként írja le, és az egészségügyi műveltséget tudásalapúnak feltételezi, azaz bizonyos dolgokat tudnunk kell, amelyek viszont lakossági ismeretterjesztő programok keretében elsajátíthatók. Azt is feltételezi, hogy az egészségügyi műveltség kontextusfüggő, így nem mindegy, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat hogyan csomagolják és nyújtják. Minden egészségügyi műveltséggel kapcsolatos kezdeményezésnek az adott kontextushoz igazodó egészségügyi ismereteket, illetve az egészségünk és az egészséggel kapcsolatos döntéshozatal saját kézbe vétele érdekében az adott ismeretek felhasználásához szükséges magabiztosságot kell tehát a középpontba állítania.

Az egészségügyi műveltségre felállított modellek általában az alábbi három szintre tagolják azt: funkcionális, interaktív és kritikai műveltségre.

A funkcionális egészségügyi műveltség az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tényszerű információk közlésére és az egészségügyi rendszer hatékony használatára vonatkozik; itt a legfontosabb az egészségügyi kockázatok és az egészségügyi szolgáltatások egyéni ismerete, illetve az utasítások betartása. Az interaktív egészségügyi műveltség középpontjában bizonyos személyes készségek támogató környezetben történő elsajátítása áll, ahol a cél az egyéni motiváció és magabiztosság növelése, hogy a beteg a kapott orvosi javaslatoknak megfelelően önállóan tudjon cselekedni. A kritikai egészségügyi műveltség egy lépéssel előbbre jár, ennek birtokában az adott személy megérti az egészséget meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőket, és ennek megfelelően cselekszik.

 

Az egészségügyi műveltség mint a tudatosság eszköze

Az USA Egészségügyi Minisztériuma meghatározásának alternatívájaként az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaiban az egészségügyi műveltség a jó egészségi állapot előmozdításának viszonylatában jelenik meg:

Az egészségügyi műveltség azokat a kognitív és szociális készségeket öleli fel, amelyek meghatározzák az emberek motivációját és képességét a jó egészségi állapot elősegítését és megőrzését szolgáló információkhoz való hozzáféréshez, azok megértéséhez és felhasználásához. Az egészségügyi műveltség egy bizonyos szintű tudást, személyes készségeket és magabiztosságot feltételez, amelyek segítségével tevőlegesen javítható az egyén és a közösség egészségi állapota a személyes életmód és az életkörülmények megváltoztatásával.”

Ebben a meghatározásban megjelenik egy új gondolat, nevezetesen az, hogy az egészségügyi műveltség javításával nemcsak hogy az orvos által adott tájékoztatót fogja a beteg jobban megérteni, illetve a gyógyszert az utasítások szerint szedni, hanem saját egészségügyi ellátásában is asszertívebben és aktívabban fog részt venni. Azaz az egészségügyi műveltségnek létezik egy kritikai komponense is, így az inkább az egyének tudatosságára, semmint szabálykövetésére irányul, ebből pedig az következik, hogy a döntéshozatalban fokozatosan kialakuló nagyobb önállóság létfontosságú a rossz egészségi állapotot meghatározó egyéni és társadalmi tényezők kezelése szempontjából.

Az egészségügyi műveltség ezen koncepciója maga után vonja, hogy a felnőttoktatás egyik céljának az egészségügyi műveltséghez szükséges készségek fejlesztésén keresztül a tudatosságot kell tekinteni. Az egészségügyi műveltséghez szükséges készségek nem lehetnek pusztán funkcionálisak: az egyéni egészség tekintetében az interaktív és kritikai részvételnek is teret kell adniuk. Az egészséggel kapcsolatos felnőttoktatásban a résztvevők tudását, értelmezési képességét és cselekvési képességét kell javítani; nem korlátozódhat az egyéni életmód megváltoztatására vagy arra, hogy az érintettek jobban betartsák az előírt kezelést. Ezen felnőttképzési kezdeményezéseknek arra a gazdasági-társadalmi realitásra is fel kell hívniuk a figyelmet, amely a népesség jelenlegi egészségi állapotának kialakulásához vezetett, továbbá olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyekkel javulás érhető el mind az egyének, mind az őket körbevevő társadalom egészségi állapotában és jóllétében.


David Mallows 30 év tapasztalattal rendelkezik a felnőttoktatásban tanárként, tanárképző szakemberként, vezetőként és kutatóként. Korábban a londoni UCL Institute of Education felnőttek írni-olvasni és számolni tudásával foglalkozó nemzeti kutatási és fejlesztési központjának kutatási igazgatója volt, jelenleg életvezetési készségekért felelős témakoordinátorként képviseli az EPALE-nél az Európai Hálózat az Alapkészségekért elnevezésű szervezetet.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Serap Karabacak képe
    it is important that health literacy for older people. Adults don't like to think that they have a literacy or health problem so it's very sensitive point.