chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A munka világának digitalizációja új lehetőségeket kínál a felnőttoktatás számára?

03/04/2019
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: DE DA EN

Eredeti nyelv: német

Olvasási idő: kb. 5 perc - Olvass, lájkolj, szólj hozzá! 

 

Hagyományosan a munkahelyen vagy a vállalaton belüli tanulás nem játszott nagy szerepet a felnőttoktatás világában. Ez kétségtelenül annak tudható be elsősorban, hogy a munka hagyományos ipari világában nincsen elég potenciális alkalom a tanulásra – erre a világra a töredezett és ismétlődő feladatok megléte, valamint a tanulási lehetőségek hiánya jellemző. Felnőttoktatásra inkább az emberek magánéletében, semmint a munkahelyen került sor.

Milyen változásokat hozhat a munka világának digitalizációja? A digitális munka egyik fő jellemzője a digitális, munkavégzéssel integrált tanulás. Ez együtt jár a határokon átívelő új tanulási módszerekkel és oktatási környezetekkel. Az ebből következő tanulási folyamat alapvető, és meghatározza a felnőttek tanulásának módját. A munka és a tanulás szép új világának csúcsán járunk?

A munka digitalizációja és a digitális tanulás

/hu/file/book-39551291920pngbook-3955129_1920.png

Digitale Erwachsenenbildung_Dehnbostel

Azóta, hogy az úgynevezett második ipari forradalommal létrejött hagyományos ipari társadalom túlhaladottá vált, tehát az 1970–80-as évektől kezdődően a munka és a szervezés koncepciója jelentős átalakuláson ment át. A munka digitalizációja, azaz a mikroelektronika és a digitális technológia, valamint ehhez kapcsolódóan az adathordozók használata folyamatosan bővül.

A munka digitalizációja az ipari fejlődés új, korszakalkotó fázisát jelzi, az úgynevezett harmadik és negyedik ipari forradalmat. Ez az új fejlődési szakasz – más néven „Smart Factory” vagy „a tárgyak és szolgáltatások internete” – az emberek, a mesterséges intelligencia, a kiberfizikai rendszerek (CPS), valamint a robotika közötti intelligens kommunikáció révén az összes szektorban zajlik. Ezért helyénvaló a „munka digitális világáról” beszélni.

A munka világának digitalizációja következtében fokozatosan előtérbe kerül a munkahelyi tanulás. Ez a modern munka tipikus folyamat-, reflexió- és tanulásalapú sajátosságához vezet. Ezek a tulajdonságok már az 1980-as és 1990-es évek üzleti és munkavégzési koncepcióinál is megjelentek, például a „lean termelés”, a „fraktális vállalat” és a „tanuló vállalat” esetében. A digitális tanulást a munkahelyen és máshol is az időbeli, a helyi és térbeli határok hiánya jellemzi. Sőt, ez a fajta tanulás nem korlátozódik az élet bizonyos szakaszaira, és még kevésbé a formális, intézményi tanulási folyamatokra. A munkahelyi digitális tanulás túlnyomórészt informális, és a digitális munka alapvető eleme.

Számos, határokon átívelő oktatási környezet

A digitalizáció alapvetően változtatja meg a munkahelyi oktatási környezeteket: egyre több és egyre specializáltabb, a határokon átívelő környezetről van már szó. A munka digitális világa új virtuális oktatási környezeteket hoz létre, és megváltoztatja a meglévő fizikai környezeteket. Az oktatási környezetek új tanulási terekkel és önképzési architektúrával gyarapodnak. Ezek a fejlesztések a munkavégzéssel integrált tanulás alapjaira, valamint az informális tanulás nem formális és formális tanulás révén történő bővítésére épülnek.

A hagyományos oktatási környezetekkel ellentétben ezek az új fejlesztések figyelembe veszik a tanulás társadalmi, elméleti és kulturális dimenzióit. Ennek hatásai különösen a kompetenciafejlesztés és az értékorientált személyzeti fejlesztés személyes és társadalmi dimenzióiban jelentkeznek. Az elsősorban az önszabályozó tanulásra létrehozott tanulási terek és önképzési architektúra napjainkban kulcsfontosságú az embereknek a munka digitális világában betöltött szerepe fejlődésében.

A munka és a tanulás egyesítése szervezett tanulási módszereken belül

A szervezett munkahelyi tanulási módszerek első jelentős megvalósítására az 1980-as és 1990-es években került sor, amikor a digitalizáció előretörését a munkával és a szervezéssel kapcsolatos új ötletek kísérték. Azóta  ezeket a módszereket a – többségében virtuális – tanulási terek integrálásával továbbfejlesztették. A szervezett tanulási módszerek főbb példái közé tartoznak a szakmai közösségek, az online közösségek, az e-learning-módszerek, a BarCamps, a munka- és tanulási feladatok, valamint a coaching-módszerek. A szervezett tanulási módszereket a  munka és a tanulás  munkahelyen történő tudatos ötvözése jellemzi. Helyileg és térben új szervezeti és strukturális keretrendszer jön létre, amely magában foglalja és elősegíti a munkahelyi tanulást – legalábbis didaktikus értelemben –, és ezzel egyidejűleg magára a munkavégzésre is hatással van.

A munkahelyi tanulás segítésének formái

A tanulási segítség tudatosan megvalósított formái a munkafolyamaton belül támogatják és javítják a kompetenciafejlesztést és a tanulást. Ez a segítség jellemzően hosszú távú személyzeti közreműködés formájában jelentkezik, és általában a szervezet átalakítása és a munka általános digitalizációja mellett kerül bevezetésre. Négy fő formája van: azonnali tanulási segítség, coaching, mentorálás és munkatársi tanácsadás. Ezt a négy formát bővebben is kifejtjük. A coaching fogalma felöleli például a munkatársi coachingot, a csapatszintű coachingot, a projekt-coachingot, valamint az online vagy e-coachingot.

A munka és a tanulás szép új világa?

/hu/file/athree23boardpngathree23_board.png

© athree23, Pixabay

A munka világának digitalizációja nem feltétlenül jár együtt új tanulási és képesítési koncepciókkal. Egyrészt a digitális munka alapvető részét képező tanulás a munka és a tanulás reflektív, identitást erősítő és a munka szempontjából releváns tanulási környezetekben való ötvözésével javíthatja és támogathatja a felnőttoktatást, valamint a méltányosabb munkakörnyezet kialakítását. Másrészt a munkavégzéssel integrált tanulás önmagában nem feltétlenül segíti elő a tanulást és a személyiségfejlesztést. A tanulás bizonyos tapasztalatokra korlátozódhat, vagy akár akaratlan is lehet, ami technológiai és funkcionális hiányosságokat okozhat.

Ezért meg kell vizsgálni, hogy mit tartogat a munka és a tanulás digitális jövője. Aldous Huxley klasszikus „Szép új világára” utalva az emberek gyakran „A munka szép új világának” disztópikus képét festik le. Mások a humánusabb, tisztességesebb és a tanulásra lehetőséget adó munka világában reménykednek. Még nem világos, hogy a társadalom milyen irányba halad. A spektrum két vége azonban egyértelmű. Egyrészt a digitalizáció az autonómia és a függetlenség új szintjeit tette lehetővé, amelyek a klasszikus ipari világban egyáltalán nem létezhettek. Másrészt az, hogy a munkavállalók mindenhol elérhetővé váltak, azt jelenti, hogy a gazdasági kizsákmányolásuk példátlan mértékűvé vált. Ezeket a fejlődési lehetőségeket szem előtt kell tartanunk a digitalizáció kockázatainak korlátozása, valamint a tanulás, a tanulási módszerek és az oktatási környezetek kialakítása érdekében.


/hu/file/drdehnbosteldigitaleerwachsenenbildungpngdr.dehnbostel_digitale_erwachsenenbildung.png

© Prof. Dr. Dehnbostel_TU Dortmund

 

További információk a szerzőről: Prof. Dr. Peter Dehnbostel a Dortmundi Műszaki Egyetem oktatója és kutatója, szakterülete a „vállalati képzési tevékenység” és a „szakmai továbbképzés”. 2006 óta az Oldenburgi Egyetem, 2007-től pedig az Erlangen–nürnbergi Egyetem szakmai továbbképzési mesterprogramjaiban tanít. Mielőtt Dortmundban kezdett tanítani, az ipari és szakképzés területén szerzett munkatapasztalata után több évig Hamburgban és Berlinben volt egyetemi tanár.

 


Kapcsolódó cikkek:

Wird 2019 das Jahr der Weiterbildung?

Csak merész, vagy okos is? A MILLA digitális váltást sürget a továbbképzésben

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 2/2 megjelenítése
  • Erik Madarász képe
    "A szakképzés rendszere éppen a 4.0-ás upgrade-et végzi, de közben az abba bekerülő fiatalok 30-40 százaléka különféle tanulási problémákkal küzd. Tehát az általános iskolai oktatásra is jobban oda kellene figyelni, a kompetenciákra kell alapvetően fókuszálni. A munkaerőhiány miatt a felnőttképzés is akadozik, hiszen egyetlen cég sem szívesen küldi oktatásra dolgozóit, ha emiatt döcög a termelés. Vagyis jól látszik, hogy csak rendszerszintű beavatkozásokkal lehet javítani a helyzeten. Ösztönözni kellene, hogy a jó gyakorlati szakemberek oktassanak is, a vállalatoknak pedig érdekük legyen dolgozóik képzése, akár házon belül, akár más formában." - Laufer Tamás, az IVSZ elnöke
  • Tino BOUBARIS képe
    Ein interessanter Artikel, der viele Fragen aufwirft: Wie sieht es beispielsweise mit selbstgesteuertem und selbstbestimmtem Lernen aus, wenn die Lerninhalte weitgehend von den Erfordernissen des Arbeitsplatzes bzw. -umfeldes und den Wünschen und Erwartungen der Unternehmensleitung abhängig sind? Zurecht weisen Sie am anderen Ende der Skala auf die extreme ökonomische Verwertbarkeit der Arbeitskraft hin. Vielleicht braucht es in der Tat grundsätzlich neue Organisations- und Beteiligungsformen in der Arbeitswelt, um das Bild einer schönen neuen Arbeitswelt zu vervollständigen.