EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

Évtizedes konfliktus a gyermeket vállaló édesanyák életében, hogy hogyan egyeztessék össze a karriert és tanulmányaikat a gyermekneveléssel. Természetesen nem biztos, hogy ez csak az édesanyák kérdése, hiszen egy több édesapa vállal nagyobb szerepet a gyermeknevelésben, de az alábbi elsősorban női szempontból elemezték a kérdést. Érdemes egy pillantást vetni az angolszász országok működésére a vizsgát kohorsz alapján, mivel a felsőoktatásban való részvétel során a tanuló anyák számos kihívással szembesülnek, és sokan nem fejezik be tanulmányaikat. Ezt a nehéz és sokak számára csalódást okozó jelenséget vizsgálta a neves International Journal of Lifelong Education „Az anyák tapasztalatai a kevert online tanulásban való részvételről a felsőoktatásban” című munkája.

Kihívások és lehetőségek

A megjelent cikk a diákanyák által megtapasztalt választásokat, motivációkat és akadályokat vette szemügyre úgynevezett szociológiai-feminista szempontrendszer alapján. A két fókuszcsoport adatait induktív módon elemezték a kutatók a felmerülő témák azonosítása érdekében: (1) a hallgató anyák megfontolásai a blended online tanulásban való részvételre vonatkozóan; (2) a blended online tanuláson keresztül tanuló hallgató anyák előtt álló kihívások; és (3) az önmegvalósítás a vegyes online felsőoktatásban.

A koronavírus sok változást hozott a felsőoktatásban, többek között a blended learning (jelenléti és online oktatási, úgynevezett vegyes tanulási forma) területén. Ez a kutatás fontos hozzájárulást jelent azáltal, hogy megvilágítja a blended online tanulásban részt vevő diákanyák által tapasztalt tanulmányi-munka-magánélet konfliktusokat. A kutatás eredményei mind a felsőoktatási szolgáltatók, mind a politikai döntéshozók számára fontosak.

Már korábbi tanulmányok is rámutattak a legfontosabb konfliktusokra, melyeket ez a tanulmány is vizsgál. Lássuk részleteiben:

• A gyermekgondozás és a háztartási munka összeegyeztetése a tanulással és sok esetben a fizetett munkával különösen nehéz a tanuló anyák számára. A háztartási munka és a gyermekgondozás megosztása változatlannak tűnik a nők esetében, akik továbbra is magukra vállalják e feladatok többségét, még a hallgatói szerepvállalás mellett is.

• A partner és más rokonok különbözőképpen reagálnak a nők hallgatói szerepvállalására, és a jelentős személyek támogatása is hiányosnak tűnik, bár fontos.

• Az egyetemi hallgató anyák korlátozottan választhatják meg a felsőoktatási intézményt, és helyben tanulnak, hogy a gyermekgondozás, a gyermekek oktatása és a partnerek munkája összeegyeztethető legyen.

• Az egyetemek részéről a válasz és a támogatás mértéke változó, sok hallgatónak a személyzet egyes tagjaira kell támaszkodnia, mások pedig órákat hagynak ki vagy későn jönnek be, mert a gyermeküknek nem tudnak segíteni.

• A nagyobb erőforrásokkal rendelkező egyetemek jobb felszereltséggel és strukturális támogatással rendelkeznek (pl.: helyszíni bölcsődék), de a diákanyák kisebb valószínűséggel járnak ilyen felsőoktatási intézményekbe.

• A felsőoktatási intézményeknek a diákanyák igényeire adott válaszai (potenciálisan kedvezőtlen) hatással lehetnek a gyermekgondozási kötelezettségekkel rendelkező hallgatók "másságának" fenntartására és hangsúlyozására. Amíg azonban nem ismerik el, hogy a diákszülők egyedi szükségletekkel rendelkeznek és különleges támogatást igényelnek, addig láthatatlanok és elszigeteltek maradhatnak, és nagyobb a lemorzsolódás veszélye.

• A diákanyákat leginkább a negatív kimenetel veszélye fenyegeti, mind a rájuk nehezedő követelmények szintje, mind az anyagi nehézségek tekintetében. Sokan nagymértékben támaszkodnak a nagyszülőkre és a barátokra a gyermekgondozásban.

• A tanuló anyák azért tanulnak, hogy javítsák karrierlehetőségüket, de sokan a felsőoktatás következtében növelik önbizalmukat és megbecsülésüket. Sokan arról is beszámolnak, hogy fontos, hogy jó példaképként viselkedjenek gyermekeik számára.

• A tanuló anyák tapasztalatai sok különböző, egymással összefüggő tényező szerint változnak, beleértve a társadalmi osztályt, az etnikai hovatartozást és a családi állapotot. A jövőbeni kutatásoknak hasznos lenne ezeket a kérdéseket nagyobb és változatosabb mintán vizsgálni, figyelembe véve a különböző nyelvi, társadalmi-gazdasági és kulturális háttérrel rendelkező anyák nézőpontját.

Eredmények és opciók a továbblépésre

Az International Journal of Lifelong Education friss cikkének eredményei rávilágítanak az anyáknak a blended online tanuláson keresztül történő tanulmányaikhoz való visszatérését akadályozó és elősegítő tényezőkre, és kulcsfontosságú felismeréseket nyújtanak ezek kezeléséhez. Érdemes lenne a kérdést hazai további kvalitatív és kvantitatív vizsgálatokkal összehasonlítani.