chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A diákok esetében fennálló kockázatok korai feltárása: a portugál SAPIE projekt bemutatása

08/07/2019
by Annamária Kiss
Nyelv: HU

Az Európai Bizottság oktatási prioritásai közé tartozik annak elérése, hogy 2020-ra EU-szerte 10% alá csökkenjen az iskolát túl korán elhagyók aránya. Az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt azon dolgozik, hogy átfogó stratégiák megvalósításával visszaszorítsa az iskolai lemorzsolódást, továbbá hogy intervenciós és kompenzációs kezdeményezésekkel bevonja az oktatási és képzési rendszerbe az iskolákból túl korán kikerülő fiatalokat. Ez a veszély hatványozottan érinti azokat a fiatal felnőtteket is, akik szakképzettség megszerzése nélkül kerülnek ki az iskolarendszerből.

 

Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a kitűzött célokhoz további intézkedések szükségesek. Az Eurostat 2018-as adatai alapján, - a 20 és 34 év közötti korosztályban - EU átlagban 16% tartozik a „nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő” NEET fiatalok körébe. A magyarországi átlageredmény 1%-kal haladja meg ezt, azonban Portugáliában 11,9%-a érintett a fiataloknak, mellyel európai szinten egy igen jól teljesítő országnak számít a területen.. A kapcsolódó workshop egy lemorzsolódást csökkentő módszer PILOT programját mutatta be, illetve az ehhez kapcsolódóan kifejlesztett szoftvert.

 

A problémás diákoknak „az első, nehézségre utaló jel” észlelése és korai azonosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy meg lehessen előzni az iskolai kudarcokat, a rossz megoldásokat és a lemorzsolódást. A kockázatok kiszűréséhez a különböző indikátorok megnevezése még napjainkban is zavaros, és működését tekintve kihívásokat rejt magában. Fogalmilag nem egyértelmű, milyen kockázati tényezők kapcsolódnak a kockázathoz, mivel korlátozottan állnak rendelkezésre longitudinális kutatások. A lemorzsolódásban érintettek támogatásához emellett hiányoznak a tudományos alapok és az empirikusan igazolt bizonyítékok, ami miatt nehéz eredményes hatásvizsgálatot végezni.

 

A kockázatok szűrését nagyban meggátolják  szubjektív elemek, a diáksegítők korlátozott reagálása, valamint az iskolarendszereken belüli, nagymértékben bürokratizált kapcsolódási pontok, amelyek miatt a (jelenlétük, magatartásuk, illetve pályaválasztásuk tekintetében) kockázat jeleit mutató diákokat nem tudják nyomon követni, vagy reagálni a nyomon követés eredményeire.

 

A Portugál Nemzeti Oktatási Hivatal új keretrendszert vezetett be az inkluzív oktatásra irányulóan, „a fellépésre adott válasz” (response to intervention, RTI) modelljére építve, amely többszintű megközelítést alkalmaz a tanmenet és a támogatás tekintetében, és a probléma orvoslását célzó intézkedések helyett az előmozdító és megelőző jellegű intézkedéseket helyezi a támogatás középpontjába és hatósugarába. Ehhez hozzáférhetőbb, szisztematikus, átfogó és hatékony tanulóirányítási rendszerekre van szükség.

Ennek kapcsán került bemutatásra a SAPIE-EB: ez egy webalapú korai figyelmeztető rendszer, amely előre jelzi az iskolai kudarcokat és a lemorzsolódást, irányítja a támogatást, és értékeli, milyen hatással járt mindez idővel a kockázati tényezők más irányba fordítása tekintetében. Átfogó szűrőeszközként a SAPIE-EB különböző tanulóirányítási rendszerekből importált, könnyen elérhető adatokat használ, így többletmunka nélkül készít előrejelzéseket. Az előrejelzések az egészségügy és a pályaválasztás területeire kiterjesztett A-B-C kockázati modell tudományos alapján nyugszanak (Balfanz, 2007).

 

A rendszert egy éve fejlesztették ki, de a tervezés több időt vett igénybe. Maga a folyamat hat lépésből áll. Jelenleg a beavatkozások értékelésére alkalmas módszer fejlesztését végzik a szakemberek. A rendszer lényege, hogy százalékra pontosan megmondja, fenyegetett-e a tanuló a lemorzsolódásban, négy fontos indikátor alapján: bejárás (jelenlét), tanulmányi eredmények, viselkedés, család háttér. Bár a rendszer összetett pszichológiai mérésekkel dolgozik, a pedagógusok egy egyszerűsített képet kapnak a diákokról, mély adatokat nem.

 

Azon diákok esetében, akiknél kockázat áll fenn, a rendszer a kockázat mértékétől függően egyedi, területspecifikus fellépéseket javasol, amelyek egy innovatív – a diák aktuális helyzetén, a kockázat szintjén és a kockázat időbeni alakulásán alapuló – algoritmus nyomán rangsorolva vannak. A fellépéseket a diák előmenetelére és az időbeli változás elemzésére, az osztályra, a kurzusra és az iskolákra vonatkozó mutatók segítségével az intraperszonális és az interperszonális szint tekintetében egyaránt nyomon követik, lehetővé téve annak mérését, hogy az idő múlásával milyen hatással jártak a fellépések a kudarcos iskolai (és szakmai) hatásának megváltoztatása tekintetében. Az adatok az oktatás különféle szintjein egyformán rendelkezésre állnak, így hasznos információkkal szolgálhatnak a további fellépésekhez.

 

A SAPIE-EB előnyei közé tartozik, hogy segítségével a döntéshozók és a pedagógusok mélyebben és átfogóbban átláthatják, milyen kilátásai vannak a diákoknak a sikerre, mivel összekapcsolja egymással a tanárokat és az iskolákon belüli támogató rendszereket, miközben az adatokat a politikai és az oktatási döntéshozatal támogatásának szolgálatába állítják, ezáltal közelebb viszik az iskolákat a közösséghez. A további előnyök között említhető a fellépés összpontosítása és az eljárások bürokratikus jellegének csökkentése, valamint a közvetlenül a fellépésre szánt idő optimalizálása. A projektvezető külön sikerként könyvelte el, hogy sikerült a rendszer fejlesztése érdekében egy asztalhoz ültetnie a döntéshozókat, tanárokat, iskolában dolgozó egyéb alkalmazottakat, vezetőket.

 

Az Egyesült Államokban elért eredmények ígéretesek. Egy közelmúltbeli longitudinális vizsgálat rámutatott arra, hogy az ehhez hasonló rendszerekkel nyomon követett iskolákban a hagyományos szűrési eljárásokkal rendelkező iskolákhoz képest lényegesen alacsonyabb a hiányzások és az egyes kurzusokon való bukások aránya.

 

A portugáloknál még folyik a PILOT program, ugyanakkor már most is érezhetően pozitív hatást gyakorol a pedagógusokra, abban hogy visszajelzést nyújt számunkra: hogy jól csinálták-e amit csináltak, megfelelő motivációs eszközt alkalmaztak-e. Ez alapján a fejlesztők méltán feltételezik, hogy a SAPIE döntően hozzá fog járulni az iskolai kudarcok és lemorzsolódások arányának csökkentéséhez, és egyidejűleg meghatározó információkkal szolgál ahhoz, hogy javítani lehessen a diákok sikerének minőségét.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn