Pivonka Szilviával, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum [továbbiakban: Centrum] szakmai főigazgató-helyettesével készült interjú célja, hogy bemutassa a Centrum által összehangolt, ugyanakkor iskolai szinten működő pályakövetési rendszert. A beszélgetés betekintést nyújt mind az iskolák, mind a Centrum oldaláról az EQAVET Ajánlás [továbbiakban: Ajánlás] alapján kialakított rendszer működésébe.

 

Mikor és miért kezdték el az intézményi szintű pályakövetést az iskolákban?

A Centrumhoz tartozó iskolák többségében már évek óta működött minőségbiztosítási rendszer. Éppen ezért a Centrum főigazgatójának javaslatára a NYSZC Wesselényi Miklós Technikum és Kollégiuma (továbbiakban: Wesselényi) kihasználta 2017-ben az EQAVET projekt keretében nyújtott lehetőséget, és tesztelte önértékelési rendszerét. Én akkor iskolaigazgatóként vettem ebben részt, majd 2019-től főigazgató-helyettesként támogatom, és Centrum szinten koordinálom tovább ezt a folyamatot. Ezelőtt is volt utókövetés a Wesselényiben, melynek köszönhetően rendelkeztünk adatokkal – az eredményeket látva sopánkodtunk vagy örültünk –, de ekkor még nem kerültek igazán felhasználásra. Sok energiát fektettünk a pályakövetési rendszerünk fejlesztésébe, így motiváltak voltunk a folytatásban. Ezt követően rövid és hosszú távú pályakövetést is végeztünk iskolai szinten munkaerőpiaci beválásvizsgálattal egyetemben. A pályakövetés eredményei meglepő és hasznos információval szolgáltak számunkra, melyekre alapozva több – az iskolai képzéseket és szakmakínálatot érintő – döntést is meghoztunk. Mindezért javasoltuk a Centrum főigazgatójának, hogy ennek a pályakövetési rendszernek egy átdolgozott változata kerüljön átültetésre a többi iskolában. Erre a 2019-es évben került sor, így ez a második év, amikor a félévi oktatói testületi értekezleten elfogadásra kerül a pályakövetés alapján készült beszámoló a Centrumhoz tartozó minden iskolában.

 

Milyen időközönként és milyen gyakorisággal vizsgálták az egyes végzett évfolyamokat?

Az Ajánlásnak megfelelően kétfajta pályakövetést alkalmazunk. Rövid távú pályakövetés tekintetében ez már a második év, amikor a Centrum minden iskolája felkeresi a tanulóit a végzés után eltelt hat hónapot követően. A hat hónap pont jó időintervallum, mert aki visszatérne a szakmájába, általában ennyi idő után visszatalál. Hosszú távú pályakövetési eredményekkel hozzávetőleg négy iskola rendelkezik jelenleg, és amit nagyon fontosnak tartok, hogy 90% felett van a válaszadók aránya az intézményekben. Az Ajánlásnak megfelelően 12–36 hónappal a végzést követően kerülnek megkeresésre a tanulók. A válaszolók arányát tekintve ott a legjobbak az eredmények, ahol az osztályfőnöknek jó volt a kapcsolata a diákokkal. Ahol ez kevésbé volt meg, ott van, ahol 90% alatti a válaszadók aránya, de úgy gondolom, hogy ebben az időintervallumban – általában 18 hónappal a végzést követően – még elérhetőek, és szívesen válaszolnak a tanulók. A rövid és a hosszú távú pályakövetés esetében is az egész évfolyamot próbálják elérni az iskolák. A hosszú távú pályakövetés eredményei alapján pedig az intézmények munkaerőpiaci beválásvizsgálatot készítenek.

 

Milyen lépésekből épült fel a pályakövetés folyamata?

A Centrum készített egy mellékletekkel ellátott eljárásrendet az iskolák számára, illetve minden évben adunk egy ütemtervet is, ami segíti a folyamathoz kapcsolódó határidők meghatározását. Az iskolák a munkatervükben tüntetik fel ezeket a határidőket, melyeket nekünk is továbbítanak. A melléklet pedig tartalmazza a pályakövetéshez kapcsolódó elvárásokat, valamint azt is, hogy milyen kérdésekre válaszoljanak a diákok. Alapvetően arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki hol helyezkedett el.

A tanulókat a volt osztályfőnökük keresi fel az erre kijelölt hónapban, amely általában december szokott lenni. A válaszadás nyilván elnyúlhat egy kicsit, tehát január is lehet, amíg ez a szakasz lezárul. A kérdések által vizsgáljuk az esetleges munkanélküliséget, avagy az elhelyezkedést. Utóbbi esetében a szakképzettségi elhelyezkedést is nézzük, tehát azt, hogy az adott cég a végzett érintett szakmájának megfelelően foglalkoztatja-e a fiatalt. Ehhez kapcsolódóan külön vizsgáljuk a külföldi munkavégzést is. Ezen felül informálódunk arról is, hogy hányan tanultak tovább akár középfokon, akár a felsőoktatásban. Itt is kiemelten vizsgáljuk, hogy szakirányban vagy attól eltérő területen folytatnak-e tanulmányokat az érintettek. A diákok megjelölnek konkrét munkahelyet, akiknek pedig van kedvük, elmesélik, milyen döntések és munkahelyváltások mentén zajlott a végzést követő útkeresésük. Az összesített táblázatban a cégek neve nem szerepel.

Az osztályfőnök egy adattáblát készít a begyűjtött adatokból, melyet lead az iskolába. Lehetősége van megjegyzéssel ellátni ezt az adattáblát, például amennyiben bizonytalan, hogy egy adott munkakör betöltése szakiránynak megfelelő elhelyezkedést jelent-e, vagy sem. Ennek az eldöntése általánosságban a szakmai igazgatóhelyettesek feladata, azonban további kérdések esetében ők is felkérik az osztályfőnököt a diák újbóli felkeresésére.

Ezt követően a már kész adattábla az önértékelési csoporthoz fut be (ahol még működik ez a szervezeti forma), akik kiértékelik az eredményeket. Ebből a februári oktatói testületi értekezletre készül el egy olyan összegző jelentés, amit az oktatói testület is megvitat. A pályakövetés eredményeit az igazgató ismerteti az értekezleten, majd felvázolja azokat a javaslatait, amelyek végrehajtásával – meglátása szerint – az eredmények javíthatók.

Amennyiben az eredmények alapján a pályaelhagyók aránya 10% fölötti, akkor általában a munkaközösségnek adják ki a feladatot, hogy gondolja végig, mi állhat a tendencia mögött. Amennyiben indokolt, a diákokkal is újból felveszik a kapcsolatot. A munkaközösség ez alapján készít egy javaslatot, amely például érintheti az oktatók továbbképzését vagy a tantárgyfelosztást is. Van azonban olyan eset, amikor a pályaelhagyók aránya nagyon magas, mondjuk 40% körüli. Jelenleg az iskolák javaslatai alapján próbáljuk Centrum szinten meghatározni azt az arányszámot a pályaelhagyók tekintetében, ami felett már nem munkaközösségi, hanem iskolai szinten kell a kérdéssel foglalkozni. Az iskola vezetősége lesz ez esetben az, aki intézkedési tervet készít. Ennek tartalmát illetően még várjuk a javaslatokat, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az óralátogatástól az interjúkészítésen át bármire kiterjedhetnek.

Az intézkedési tervek elkészítését követően megkezdődik azok végrehajtása. A végrehajtás eredményeinek bemutatására az év végi oktatói testületi értekezleten kerül sor, ahol újabb döntések születnek a további lépésekről. A visszacsatolás nehézsége, hogy az intézkedési terv megszületéséig a következő tanév beiskolázási terve már végleges, így inkább kétéves ciklusban mérhetők a terv végrehajtásának hatásai.

 

Hogyan fogja össze a Centrum az iskolák pályakövetését?

Mindig szerepet kapnak a pályakövetéssel kapcsolatos kérdéseink az év végi beszámolóban. Megpróbáltuk a minőségbiztosítási elveink szerint kialakítani a beszámolót. Többféle táblázat kitöltésével kérjük be az adatokat, amelyek alapján az iskolák jellemzik saját aktivitásukat, amibe beletartozik a pályakövetés terén végzett tevékenységük is. Emellett a félévi oktatói testületi értekezlet után beküldenek egy összegző jelentést a pályakövetésről az intézmények. Igazgatói értekezleten szoktuk áttekinteni vagy megbeszélni az eredményeket, de ha azt látják az igazgatók, hogy baj van, akkor személyesen megkeresik a Centrum főigazgatóját.

 

Milyen nehézségekkel néztek szembe a megvalósítás során?

Az első évben igencsak ösztönözni kellett az osztályfőnököket, hogy menjenek utána a diákoknak addig, ameddig a kérdésekre pontos választ nem kaptak. Mostanra már munkaköri kötelezettségként kezelik ezt a feladatot.

Előfordul olykor, hogy egy diákot nehéz elérni, azonban ma már mindenki fent van valamilyen közösségi média felületen. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy milyen volt a kapcsolatuk az osztályfőnökkel. Ahol például érettségi után új osztályfőnököt kaptak a tanulók, két év alatt nem okvetlenül tudott kialakulni hosszú távú kapcsolat. Amennyiben az utókövetés során az új osztályfőnöknek nem akartak válaszolni a diákok, mindig azt kértük, hogy dolgozzanak együtt az előző osztályfőnökkel.

Felmerültek adatvédelemmel kapcsolatos problémák is. Talán ebből a szempontból is célravezetőbb, hogy nem kérdőíveket küldözgetünk, hanem inkább törekednek személyes beszélgetésre az osztályfőnökök. Az adatok felhasználásának módjáról természetesen mindig tájékoztatjuk a felkeresett személyeket. Kiváltképpen a beválásvizsgálatnál, amikor cégeket is felkeresünk. Nekik küldünk egy tájékoztatót arról, hogy mire szeretnénk ezeket az adatokat felhasználni, illetve természetesen rendelkezünk adatvédelmi szabályzattal is.

 

Milyen módon érték el a diákokat a végzést követően?

Azok a platformok működőképesek leginkább, amit már a tanulmányaik alatt is használtak. Ezek többnyire a közösségi média egyes felületei, közös Facebook vagy Messenger csoport, esetleg Instagram. Ugyanakkor volt olyan osztály is, amelyet kizárólag telefonon lehetett elérni. Próbálkozunk a kérdések e-mailen keresztüli kiküldésével is néhány iskola esetében.

 

Kerestek-e fel más szereplőket a pályakövetés során?

A munkaerőpiaci beválásvizsgálat keretében rendszeresen keresnek fel az iskolák munkaerőpiaci szereplőket. A hosszú távú vizsgálódás előnye, hogy hosszabb idő van arra, hogy megszerezzük az adatokat. A cégek kiválasztásának egyik szempontja, hogy csak fele arányban legyenek azok a vállalatok, akikkel a tanulószerződések révén kapcsolattal rendelkezünk.

A Wesselényiben is megcsináltuk ezt a vizsgálatot. A hosszú távú pályakövetés eredményei alapján kiválasztottunk szakmánként három-három tanulót, valamint munkáltatójukat, akiknek egy hat kérdésből álló kérdőívet küldtünk ki. Összehasonlítva az eredményeket azt tapasztaltuk, hogy a diákok ugyanúgy látják saját képzettségüket, gyakorlati és elméleti tudásukat, mint a munkáltatók. Jelenleg célunk a beválásvizsgálat során felkeresendő vállalatok palettájának szélesítése, és ennek keretében azon vállalati kultúra elősegítése, ami alapján a későbbiekben a cégek véleményt mondanak a diákokról.

Informális módon a felsőoktatás intézményektől is szoktunk kapni visszajelzéseket. Például az okleveles technikus képzés indítása miatt közelebbi kapcsolatba kerültünk a Nyíregyházi Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel, így idén pozitív visszajelzést kaptunk a Centrum iskoláiból érkező diákokkal kapcsolatban, külön kiemelve az együttműködésben érintett bánkis (műszaki területen tanuló) és széchenyis (gazdálkodás és menedzsment területen tanuló) diákokat. Erre korábban, a szorosabb együttműködés hiánya miatt, ritkán volt példa.

 

Milyen módon tudják felhasználni a pályakövetés eredményeit?

A beiskolázás a szakmakínálat alakítása szempontjából nagyon-nagyon fontos. Például a Wesselényiben a női szabó képzés esetében azt tapasztaltuk, hogy a beiskolázás nehézkes, és magas szintű a lemorzsolódás is. A pályakövetés eredményei megmutatták, hogy senki nem helyezkedett el a szakmában, ezért a képzést beszüntettük. Ez nagyon jó döntés volt, mert a következő tanévben már év közben gyakorlatilag megszűnt az osztály.

A beválásvizsgálat eredményeit az oktatók továbbképzésénél is fel tudtuk használni. Amikor ezek az adatok azt mutatták, hogy a villanyszerelő tanulók elméleti képzése nem teljesen naprakész, akkor olyan cégeket kerestünk fel, akik továbbképzést tudtak tartani az oktatóknak, illetve szakmai anyagot küldtek számukra.

A Bánkiban azért, hogy az egyébként jó eredményeket tovább javítsák, és a szakmai oktatást minél jobban a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák, valamint a gyerekek szakmai elkötelezettségét növeljék, illetve a vállalati környezetet bemutassák, szintén olyan cégeket kerestek, akik az oktató kollégák tudásának a naprakészen tartásához hozzájárulnak. Ugyanezen célt szolgálták a gyárlátogatások, hiszen a munkaközösség a pályaelhagyás legfontosabb okának a hiányos munkaerőpiaci ismereteket találta. Mindemellett online szimulációs tervező szoftvereket ismertek meg az oktatók továbbképzés keretében, melynek segítségével magasabb színvonalon tudják végezni a munkát.

Kiemelt szerepe van a pályakövetési eredményeknek az iskolák marketingtevékenységében is. Amikor valamelyik iskolát szeretnénk reklámozni, vagy akár a pályaorientációt erősíteni, jó, hogy el tudjuk mondani, hogy a végzett tanulók közül hányan dolgoznak vagy tanulnak szakirányban. Centrum szinten működik is egy nagyköveti programunk, melynek keretében a korábban végzett, szakmájukban sikeres diákok közül kerülnek ki azok a fiatalok, akik aztán eljönnek és reklámozzák saját szakmájukat.

Több igazgatóval is beszéltem ennek az interjúnak a kapcsán. Szerintük a pályakövetést komolyan kell venni, mert valóban nagyon fontos információk szűrhetők le belőle, illetve az adatok az oktatói értékeléskor is felhasználhatók.

Szerintem fontos az, hogy kapjunk egy visszacsatolást arra nézve, mennyire tudtuk felkészíteni a diákokat az egész életen át tartó tanulásra, illetve mi magunk is – a kapott adatok alapján –olyan döntéseket tudjunk hozni, amelyek támogatják a minőségi szakképzés létrehozását.

---

Olvassa el témahetünk további cikkeit is!

Pályakövetési gyakorlat a Debreceni Szakképzési Centrum Péchy Mihály Építőipari Technikumban

Pályakövetés Békés megyében: Interjú a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai koordinátorával